Nem feltétlenül a rossz nevelés az oka, ha a gyerek válogatós

Gyermekkorunk során kétségkívül temérdek ellenséget kreálunk a fejünkben az élénk fantáziánknak köszönhetően. A fakarddal legyűrt sárkányok és ellenséges katonák mellett sokan azonban egyes ételekre is úgy tekintenek, mint a világ legellenszenvesebb dolgaira. Ez persze a szülők számára jelent igazán komoly kihívást, hiszen van, aki az összes gyümölcs elfogyasztásától irtózik, míg mások egy fej hagymát meglátva is kifutnak a világból. De vajon a nevelés okolható azért, hogy egyes ételeket egyszerűen képtelenek a gyerekek szájába beleimádkozni? Egy új kutatás szerint nem feltétlen a szülők vállát nyomja a felelősség, ha a gyermekük válogatós. 

A szülők szerepe megkérdőjelezhetetlen, ám nem a nevelés a kulcs

Számos szülő számára a mindennapok legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy a gyerekeket megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztására bírja rá, egy új tanulmány szerint azonban nem feltétlen szükséges magunkat hibáztatni amiatt, mert válogatósak.

Az erre jutó felmérésben a University College London (UCL) kutatói több mint 2400 ikerpár étkezési szokásait vizsgálták meg. Az eredmények alapján a genetika nagy szerepet játszik abban, hogy a gyermek milyen mértékben válogatós. Az adatok szerint a genetikai tényezők 60 százalékban határozzák meg a 16 hónapos gyermekek ezen szokását. Ráadásul, ahogy a gyermekek nőnek, ez az arány még tovább növekszik, és a 3 és 13 éves kor közötti válogatósság már 74 százalékban genetikailag meghatározott.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szülők feladhatják a próbálkozást, hogy gyermeküket egészséges ételek fogyasztására ösztönözzék. Bár a gének szerepe jelentős, a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak a gyermek étkezési szokásainak kialakításában. A kutatásban részt vevő ikerpárok adatai ugyanis azt mutatták, hogy a nem egypetéjű ikrek nagyobb különbséget mutattak étkezési szokásaikban, mint az egypetéjű ikrek. Ez egyértelműen jelzi a genetikai hatás nagyságát. Az egypetéjű ikrek ugyanis genetikailag teljesen azonosak, míg a nem egypetéjű ikrek génjeinek csak 50 százaléka egyezik meg.

Az is kiderült, hogy az egypetéjű ikrek idővel egyre kevésbé voltak hasonlóak válogatósságukban, ami arra utal, hogy az egyedi környezeti tényezők, mint például a barátok és társak befolyása idősebb korban egyre nagyobb szerepet kapnak.

Bár a válogatós étkezés erősen genetikai alapú, és a gyermekkoron túl is fennállhat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen megváltoztathatatlan. A szülők tehát továbbra is támogathatják gyermekeiket abban, hogy szélesebb választékú ételeket fogyasszanak, de a serdülőkor közeledtével a kortársak és barátok befolyása egyre fontosabbá válhat

– idézi a Daily Mail Alison Fildest, a Leedsi Egyetem munkatársát, a kutatás egyik vezető szerzőjét.

Hiába megkerülhetetlenek a gének, a környezet és a szokások is alakítanak

Az új kutatás eredményei szerint így a válogatós étkezés nem csak egy múló hóbort, ahogy azt sokan gondolnák. A tanulmány azt mutatja, hogy ez a szokás gyakran hosszú távon fennmarad, és a gyermek egész fejlődése során jelen lehet. Az UCL egyik vezető kutatója, Clare Llewellyn professzor hozzátette: „Bár a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak abban, hogy valaki válogatós, a környezet is fontos, különösen a korai években.”

Ez arra utal, hogy a gyermekek étkezési szokásainak alakításában az olyan szülői intézkedések, mint az új ételek ismételt kínálása, valamint a változatos gyümölcs- és zöldségfogyasztás ösztönzése, különösen hatékonyak lehetnek a korai években. A közös családi étkezések, például kisgyermekkorban nagyobb hatással lehetnek a gyermekek étkezési szokásaira, mint a későbbi életszakaszokban.

Leszögezhető, hogy a válogatós étkezés tehát nem egyszerűen a szülők nevelési módszereit tükrözi, hanem nagymértékben genetikai tényezők határozzák meg. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek fel kellene adniuk az egészséges étkezésre való nevelés próbálkozásait. A fent taglalt kutatás rávilágít arra, hogy a környezeti tényezők, különösen a gyermekkor korai szakaszában, még mindig jelentős szerepet játszanak, így a szülők továbbra is bátoríthatják gyermekeiket a különböző ételek kipróbálására, miközben figyelembe veszik azt, hogy az idő múlásával a társadalmi hatások is egyre nagyobb szerepet kapnak majd az étkezési szokásokban.

Persze fontos megjegyezni, hogy a tanulmány ezúttal nagyrészt fehér, jómódú családokat vizsgált, ami korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát más kultúrákban. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőbeni kutatásoknak érdemes lenne nem nyugati társadalmakra koncentrálniuk, ahol az étkezési kultúra, a szülői táplálkozási gyakorlatok és az élelmezési biztonság is eltérőek lehetnek.

(Borítókép: PeopleImages / Getty I mages Hungary)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!