A sorozat, amely bemutatja, hogy Suhajda Szilárd minek ment oda

Talán a közösségi oldalak felhasználói számára és a híroldalak követőinek sem újdonság a cinikus „Minek ment oda?” kezdetű, áldozathibáztató komment, a legtöbbször korántsem komoly kérdésként feltett mondat pedig kétségkívül mindenkinek a tudatába éghetett Suhajda Szilárd tavalyi expedíciója kapcsán. 

A hegymászó 2023. május 23-án adott utoljára életjelet magáról, amikor elindult, hogy megmássza a Mount Everest 8848 méteres csúcsát, mégpedig pótlólagos oxigén használata nélkül. Suhajda felkutatásával kicsivel több mint egy évvel ezelőtt, május 27-én hagyott fel a legjobb nepáli hegyi vezetőkből összeállított keresőcsapat, miután többszöri próbálkozás ellenére sem találták meg a magyar expedíciós hegymászó testét.

Suhajda Szilárd megrendítő esete kapcsán sok laikus pedzegette akkoriban és azóta is, hogy mi lehet a motiváció amögött, hogy valaki a családjától távol, a világ legkülönlegesebb, ám egyben legveszélyesebb hegyein, például a magas Mount Everesten tegye kockára az életét. Ezt a fajta elszántságot, akarást és fanatizmust vélhetően a csúcsra készülőkön vagy az azt meghódítókon kívül soha senki sem fogja igazán megérteni, azonban a Spektrum legújabb dokumentumfilm-sorozatában jóval közelebb kerülhetünk a válaszokhoz, és az expedíciós hegymászók hozzátartozóinak és barátainak hozzáállását is megismerhetjük.

Minek ment oda? 

A Minek ment oda című dokuszéria betekintést nyújt a „tiszta” – oxigénpalackra nem támaszkodó – expedíciós hegymászás világába, hat legendás magyar hegymászó életútján keresztül. A drámai, gyakran szívmelengető, bizonyos esetekben megrázó epizódok főszereplői Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Nedeczky Júlia, Suhajda Szilárd és Várkonyi László – a hazai expedíciós hegymászás meghatározó alakjai, akik mérföldkőnek számító első magyar csúcsmászásokat hajtottak végre.

A Minek ment oda epizódjai nemcsak sikeres nyolcezres csúcsmászásokat és három tragédiával végződő expedíciót járnak körbe: a készítők megszólaltatják a hegymászókat, családtagjaikat, barátaikat és az alpinistakollégáikat, a hegymászást minél több aspektusból bemutatva. A kérdés pedig már csak az, hogy mi hajtja a magas hegyek megszállottjait, dacolva az élet elvesztésének lehetőségével, hátrahagyva családjukat?

A készítők szerint a produkció nemcsak látványvilágában nagyszabású; a forgatás hét országban 25 helyszínen zajlott Marokkótól Pakisztánon át az olyan közeli hegyekig, mint az osztrák Alpok vagy a szlovák Magas Tátra. A hat főszereplőről szóló epizódokban összesen 51 szakértő, hegymászó, családtag szólal meg. Géczy Dávid rendező segítségére voltak az elhunyt sportolók családtagjaitól kapott felvételek, kép- és hanganyagok, naplórészletek is.

A premieren a Suhajda Szilárdról készült részt mutatták meg a közönségnek, amelyben eddig nem látott videófelvételek és képek mellett a hegymászó korai életét, barátait és családját is megismerhetik majd a nézők, akik egy eddig sosem látott oldalát is megmutatják a legtöbbek számára csak a tavalyi cikkekből felszínesen megismert családapát és motivációját. Mindez persze a sorozatban hol rendkívül szívszorító, hol pedig tényleg kifejezetten szórakoztató módon jelenik meg, a dokumentum-sorozatokra jellemző érzelmi hullámvasút azonban nem szorítja háttérbe a mondanivalót és az edukáló részleteket sem.

Egy pedig mindeféle spoiler nélkül kijelenhető: a készítők azon célja, hogy szeretnék lerombolni a netes kommentelők előítéleteit a sorozattal, már az első részt megtekintve teljesülni látszott, ahogy az is, hogy az alkotás nemcsak nekik, de a hegymászó-társadalomnak is szól.

Erről pedig hamarosan mindenki meggyőződhet a saját szemével is, mivel a sorozat első epizódja október 6-án, 21 órakor debütál a Spektrumon, majd vasárnaponként ugyanebben az idősávban lesz látható a többi is. 

Vérlázító cím, amely gondolatébresztő lehet

A film szereplői és rendezője, Géczy Dávid egy rögtönzött kerekasztal-beszélgetésen tárgyalták ki a sorozatot és annak készítését, így többek között arra is fény derült, hogy a cím korántsem nyerte el minden szereplő tetszését.

Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciójának alapítója nem érti, hogy miért kell citálni a kommentelők által sokszor hangoztatott „baromságot”, pláne nem egy magyar hegymászókról készült sorozat esetében, akikről egyébként is méltatlanul kevésszer esik szó. Kollár – aki azt a 2013-as expedíciót vezette a Kancsendzöngán, amelyen Erőss Zsolt és Kiss Péter az életüket vesztették – kiemelte, szerinte nagyon bántó ez a cím, és ha előbb tájékoztatják arról, mit lesz az alkotás címe, akkor már jóval előbb felemeli a hangját miatta. Elmondása szerint erre nem volt lehetősége. 

Mondandójával részben egyetértett az első nyolcezres csúcsot meghódító magyar expedíciós hegymászó, Nedeczky Júlia is, aki szerint valóban nem szerencsés a címadás, azonban annak reklámértéke miatt elfogadható és érhető a készítők döntése. 

A kerekasztal-beszélgetésen szintén részt vett a sorozat készítésében oroszlánrészt vállaló, és az egyik részben főszerepben feltűnő Klein Dávid is. A hegymászó elmondta, emlékszik az első munkamegbeszélésre, amikor felmerült ez a cím, és már akkor is utálta azt, ám egyszer csak átfordult benne minden, és szerinte jogos felvetés az, hogy az utca embere egyszerűen nem érti meg őket. Emiatt „rosszindulatú, de jogos olvasta is van ennek a címnek”.

A cím a beszélgetés résztvevői közül talán egyedül Suhajda Szilárd feleségé, Legindi Tímea tetszését nyerte el, aki szerint zseniális a választás, hiszen megannyi hegymászó hallhatta és olvashatta már ezt életében. A legfontosabb, hogy „lehet ezt felháborodva kérdezni, cinikusan, és lehet tényleg keresni a motivációt a mászások mögött”.

A gyász folyamatosan ott van, de mások is tanulhatnak belőle

A vetítést és a beszélgetést követően lapunknak Legindi Tímea, Suhajda Szilárd felesége adott rövid interjút, amelyben elárulta, miért döntött úgy, hogy elvállalja a felkérést, hogyan kezeli a gyászt, de kitért arra is, volt-e beszédtéma köztük a férjével az, hogy az expedíciós hegymászásban bizony benne van, hogy tragédiával végződik.

Láttam már a vetítés előtt is az anyagot, de teljesen más megnézni egy moziban, nagy képernyőn. Sokkal megindítóbb ekkorában látni ilyen környezetben, mint otthon a laptop mellett. Nagyon örülök, hogy elkészült ez a sorozat, mert választ adhat a nézők számára arra a kérdésre, hogy miért mennek a hegymászók a hegyekbe. A címnek kettős olvasata lehet: egyrészt a mindig visszatérő, számonkérő jellegű kérdés az emberek részéről, másrészt viszont tényleg vannak olyanok is, szerencsére, akik valóban kíváncsiak ezeknek az embereknek a belső indíttatására. Azt gondolom, hogy a sorozat végére erre választ is fognak kapni a nézők

– vélekedett.

Legindi Tímea szerint amiatt sem mondott nemet a sorozat készítőinek, mert a rendező Géczy Dávidot már évek óta ismeri. „Teljesen más lett volna a helyzet, ha egy ismeretlen keres meg az ötlettel, Dávid viszont a barátunk, Szilárddal jó kapcsolatot ápoltak. Tudtam, hogy nemcsak a profizmusát, hanem szívét-lelkét beleteszi majd az anyagba, és ez így is lett. A sorozat nemcsak bemutat hat nagyszerű hegymászót, hanem edukatív jellege is van. Bízom benne, hogy a nézők is érteni fogják, és átérezni azt a szeretet és sok befektetett munkát, amivel készült. Nagyon sokan és több hónapon keresztül dolgoztunk rajta, hogy ez ilyen formában megvalósulhasson.”

De hogyan tudja kezelni a gyászt? 

A sorozat szerinte is méltóképpen emlékezik férjére, és mutatja be életének egy szeletét, a hiánya azonban továbbra sem enyhül, annak ellenére sem, hogy több alkalommal is beszélgettek arról, hogy mi van akkor, ha…

Természetesen minden expedíció előtt elmondtuk, hogy benne van a pakliban az, hogy nem jön haza, de persze ezt az ember olyankor soha nem gondolja teljesen komolyan. Nem beszéltünk meg olyan részleteket, hogy hol tartja az ember a fáskamra kulcsát, ha esetleg nem jönne haza… Nyilván felszívom magam egy ilyen rendezvényre, most is sportoltam már hajnalban, hogy kiegyensúlyozottan és nyugodtan érkezzek. Vannak szép pillanataim a kisfiunkkal, Somával, viszont a gyász folyamatosan ott van, ami azt jelenti, hogy vannak nagyon rossz napok is. Én a gyászról mindig nyíltan kommunikáltam, és próbálom elmondani, hogy ez nálam hogy működik, mert ez talán másoknak is segíthet

– emelte ki Legindi Tímea.

Az érthetően sosem múló gyász ellenére továbbra is a szenvedélyüknek él Legindi Tímea, akiről a sorozatban az is kiderült, hogy szeretné folytatni a mászást, ezért nemrég egy téli tanfolyamon is részt vett, ahova a Minek ment oda stábja is elkísérte.

„Meglehetősen furcsa volt stábbal menni a Tátrába a téli tanfolyamra. Korábban elvégeztem már a jégmászó, a nyári magashegyi tanfolyamot és a sziklamászó képzést is, de ez még hiányzott a repertoáromból, így szerettem volna elmenni. Ez egy remek alkalom volt arra, hogy kiszakadjak a hétköznapokból, és hála a szüleimnek, akik elvállalták, hogy vigyáznak Somára, el tudtam menni. Kivettem egy hét szabadságot a munkahelyemen, és ismerős oktatók, illetve ismeretlen tanfolyamos társak között szép helyen, szép környezetben eltölthettem egy hetet, ami lelkileg nagyon feltöltött.”

Nagyon furcsa volt, hogy sisakra szerelhető kamerával a fejemen gyakorlatozok

a többiekkel, és egyébként még most is mosolygok rajta, de első este a bemutatkozáskor elmondtam a csapatnak, hogy ez a dokumentumfilm miatt van. Mindig kiemelem, hogy én annak örülnék a legjobban, ha ezt a dokumentumfilm-sorozatot Szilárddal forgatnák, és mi Somával csak elkísérnénk őt. De az élet máshogy hozta.

– mondta Suhajda Szilárd felesége, aki szerint férje egész életében próbálta edukálni az embereket, és megismertetni velük a saját kis világukat, amit most ez a sorozat is folyat.

(Borítókép: Suhajda Szilárd a Everest alaptáborban 2017. április 7-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)