Az ország géniusza, aki 1996 óta csupán háromszor nem tudott kvízműsort nyerni

A magyar televíziózásból az elmúlt évtizedekben ugyan egyre inkább elkezdtek kikopni a műveltségi vetélkedők, a különböző csatornákon fel-felbukkanó, különböző tematikájú kvízműsorok továbbra is nagy sikernek örvendenek.

Ezek közé tartozik a Gundel-Takács Gábor nevével fémjelzett, ATV-n futó Géniusz is, amelynek immáron a negyedik évada startol el hétfő este a csatornán. Mindezt persze nemcsak a műsor miatt igazi kvízmesterré pallérozódó műsorvezető miatt érdemes követnie a kvízek szerelmeseinek, hanem az olyan karakterek miatt is, mint a 2. évadot és a Géniuszok Géniuszát megnyerő Kovács Attila, aki nemcsak hogy elképesztő tudásával, hanem szórakoztató karakterével és egyedi humorával is megnyerte a tévénézők szívét.

De vajon mi kell a Géniusz és a Géniuszok Géniusza megnyeréséhez, hogyan lehet eljutni a kvízeknek köszönhetően Dominikára és Zanzibárra, és miért döntött úgy a főorvosként dolgozó kvízguru, hogy amikor csak teheti, megméreti magát a tévében? Az Index a műsor új évada előtt beszélgetett a korábbi győztes Kovács Attilával.

1996 óta pörög a nyerő széria, 53 alkalomból csupán háromszor maradt alul

Ahogyan az ember a kvízműsorokat nézi, és maga is megpróbál otthon a kanapén ülve egy-egy kérdésre helyesen válaszolni, széles mosollyal az arcán konstatálhatja azt, hogy bizony valamelyik kérdésre ő maga is gyorsan, magabiztosan rá tudja vágni a választ. Azokat azonban a legtöbben mély ámulattal követjük, akik mindezt a kamerák kereszttüzében, a reflektorok előtt tudják véghez vinni – ráadásul mindezt több alkalommal is.

Nem véletlen, hogy sokan keresik azt, hogy mi lehet a tudásalapú vetélkedők megnyerésének sikerreceptje, amely Kovács Attila szerint meglehetősen kézenfekvő, mégis összetett.

A Géniusz és a Géniuszok Géniusza megnyeréséhez nyilván szerencse és némi tudás is kellett, na meg persze egy kis taktika. Mindig elmondom, hogy szerencse is kell hozzá, hiszen az, hogy a lehetséges több ezer vagy tízezer kérdésből mit kap az ember, meglehetősen nagy lutri, arról nem is beszélve, hogy a válaszadásra csupán másodpercei vannak az embernek. Emellett mindenkinek vannak kedvesebb témakörei, és persze olyanok is, amiket nem szívesen kapna meg. Ez a szép a kvízjátékokban, hogy itt aztán tényleg mindent tudni kell

– ecsetelte kedélyesen a civilként orvosként dolgozó Géniusz-bajnok.

A kvízekért kétségkívül sokan rajonganak, azonban hazánkban bizonyára keresve is nehéz lenne találni olyat, akit nála is jobban lekötnek a műveltségi játékok. Kovács Attila ugyanis már közel harminc éve teszi próbára tudását különböző televíziós műsorokban, amelyekben ráadásul meglehetősen magas százalékban nyerni is tudott.

Nem kérkedésből, de Magyarországon a legtöbb kvízműsorban én játszottam, és én is nyertem. Az egész még 1996-ban kezdődött a Mindent vagy Semmit című vetélkedővel, amellyel együtt a mai napig már 53 különböző párviadalom volt, és ezekből kereken ötvenet meg is nyertem. A három nem nyertes műsor közül a Ki marad a végén? című vetélkedőben, amelyet Rózsa György vezetett, egy akkor még számomra nehéz kérdésnél kiestem, egy másik alkalommal pedig egy kecskeméti úriember, Kémeri György vert meg. Ő a mai napig az egyetlen kvízjátékos Magyarországon, aki gombnyomkodásos párbajban le tudott győzni

– számolt be büszkén a figyelemre méltó statisztikáról.

Persze a sikerreceptje mellett ki kell emelni azt is, hogy a kvízjátékok sajátosságai miatt bizony mindenki számára vannak erősebb és gyengébb témakörök, így természetesen Kovács Attila sem mindenben ugyanolyan erős. 

„Nagyon sok kvízkönyvet olvasok, azzal a meggyőződéssel, vagy inkább reménnyel, hogy hátha a tisztelt televíziós szerkesztők is olvastak kvízkérdéseket, és azokat mentik át a műsorba. A Géniuszban például rengeteg új kérdéssel találkoztam, amelyekre a választ tényleg a memóriám különböző mély rekeszeiből kellett előásnom. Nekem is vannak persze olyan témakörök, amik nem az erősségeim. Ilyen például a könnyűzene és a sport világa, amiknek sokkal jobban utána kellett néznem. Itt ráadásul nem könyvekből, hanem szisztematikusan úgy próbáltam készülni, hogy milyen kérdés merülhet fel – legyen szó az olimpiai bajnokok neveiről és évszámokról, vagy éppen egyes zenekarok tagjairól és dalairól” – tette hozzá. 

De vajon miért alakult ki a kvízműsorokban való szereplés iránti szerelem?

Nem a pénzért csinálja, de a nyereményautók és a nyaralás kétségkívül jólesnek

A különböző kvízek és nyereményjátékok résztvevői között kétségkívül jócskán akadnak olyanok, akik csupán azért vállalják a megméretést, mert annyira vágynak a győzelemért járó pénzre, nyereményautóra, lakásra vagy luxusutazásra, Kovács Attilát azonban korántsem ez motiválja. Persze ő sem szomorkodik, ha a hobbijának hódolva az ölébe pottyan egy autó, egy nyaralás vagy néhány millió forint...

Azt szoktam erre mondani, hogy ha valaki nagyon jó futó, akkor ne titkolja el azt, és mutassa meg a világnak, hogy milyen teljesítményre képes. Én így vagyok a kvízekkel. Már kiskorom óta nagyon érdekelt a világ, és szerettem volna minél többet begyömöszölni belőle az agytekervényeimbe. A történelmi atlaszoktól kezdve a földrajzi atlaszokon át a régi magyar mondák vagy a görög–római mitológia mindig is érdekeltek

– magyarázta. 

Mindez magában persze még nem elegendő, ugyanis némi adottságra is szüksége volt ahhoz, hogy csupán három alkalommal találjon legyőzőre – a jutalom pedig édes. Vagy esetében sokkal inkább négykerekű...

A tanulási vágyhoz társul a jó vizuális memóriám. Évekre visszamenőleg emlékszem, hogy egy-egy könyvben az adott részek például bal oldalon a lap alján vagy éppen a tetején találhatók. Emiatt döntöttem végül úgy 31 évesen, hogy jelentkezem a Mindent vagy semmit játékba, ahol már autót lehetett nyerni. Ez sikerült is, egy Opel Tigrával távoztam, utána néhány évre rá pedig egy másik autót, egy Fiat Puntót is hazavihettem

– számolt be a nyereményekről, amelyek kapcsán kiemelte, a pénznyeremények legtöbbjét családi utazásokra költötték, amelyekre feleségével és két fiával utaztak el. 

„Mi úgy döntöttünk a családban, hogy a nyereményekből főként utazni fogunk. Eddig összesen 56 országban jártam, de messze van még a közel 200. Még néhai szüleimmel, édesanyámmal jártuk a világot orvoskongresszusokon, így Los Angelestől Sydney-ig vagy Rio de Janeirótól Tokióig már jó pár szép helyen sikerült megfordulnom. A világlátás fontosságára és szépségére nevelem a gyerekeket is, hogy menjünk és ismerjünk meg más nemzeteket, más kultúrákat is, lássuk a világot, hiszen ezzel is az elménk pallérozódik. Ráadásul a hosszú repülőutakon a legjobb olvasni. Nem kvízkönyveket, hanem szépirodalmat, regényeket, de visszatérő kedvenceim a történelmi, illetve a földrajzi atlaszok is” – mesélte. 

A Kovács családban nemcsak a hivatástudat, de a kvíz szeretete is öröklődik

A családfő elmondása szerint, az életében mindig is a hivatása volt az elsődleges. „Ma már reumatológus vagyok, de korábban belgyógyászként is dolgoztam” – mesélte, de kiemelte, hogy négy szakvizsgája van, továbbá egy tudományos PhD-minősítést is szerzett. Ugyanakkor sosem hagyta abba a tanulást, hiszen 

Az életének a komoly és felelősségteljes, egész embert kívánó hivatás mellett mégis jut ideje a kvízekre, amely szeretete nemcsak a munkájában, hanem a társasági életében is jól kamatozik. „Leginkább a társaságban, beszélgetések során tudom ezt a fajta tudást hasznosítani a mindennapokban” – vallja be. „Az ember tájékozottnak érzi magát, így pedig relevánsan tud beszélgetni akár irodalomtanárok, mérnökök, vagy éppen matematikusok társaságában is.”

Büszkesége azonban nemcsak a saját eredményeihez köthető, hanem a gyermekeihez is, akik nem nagy meglepetésre maguk is megkedvelték a kvízeket. „A nagyfiam, Kristóf 26 éves, ő már orvos Budapesten, radiológusnak készül” – mesélte büszkén, míg a kisebbik fia, aki még nyolcadikos, belgyógyásznak készül. „Egyetértettünk mindkét gyermekemmel abban, hogy mi emberbarátok vagyunk, igazi filantrópok. Viccesen szoktam is mondani, hogy sok ember életét mentjük meg azzal, hogy nem veszünk szikét a kezünkbe” – villantotta meg ismételten remek humorérzékét a géniusz.

Megméretné magát az új géniusszal is, de a tudás mellett a poénok sem maradhatnak el

És hogy a jövőben látható lesz-e még valamilyen kvízműsorban?

„Mennék még, ha hívnak” – válaszolt habozás nélkül lelkesen, hozzátéve, hogy különösen az ATV hozzáállása tetszett neki, hiszen a csatornánál nem féltek ismert, korábban már a tudásukat többször próbára tevő játékosokat hívni a műsorba, ami az ilyen vetélkedők esetében ma már ritka. „Vannak olyan kereskedelmi csatornák, ahol inkább még ismeretlen, új személyeket preferálnak, de az ATV a Géniusz esetében nem riadt vissza ettől.”

A kvízjátékok Kovács Attila számára ráadásul nemcsak a lexikális tudásról szólnak, hanem fontosnak tartja, hogy ezek az emberi kapcsolatokra, szemléletre és helyzetkezelésre is hatással vannak. „Az ilyen játékokban szerzett tudás segíti az embert abban, hogyan viszonyuljon másokhoz. Én hiszek ebben, és hiszek a tanulásban.”

Az évek során nem is véletlen, hogy sok tapasztalatot szerzett, ám elmondása szerint a Géniusz negyedik évadáról jelenleg ő sem tud egyelőre sokat. „Nem kérdeztem utána, hogy ki meddig jut, és lesz-e egy új géniusz, aki tíz csatát nyer, mint én anno” – magyarázta, majd gyorsan leszögezte, szívesen megméretné magát az új bajnokkal szemben is. Persze nem bízza el magát, hiszen ahogyan ő is mondja: „A csúcson kell abbahagyni, de meglátjuk, mit hoz a jövő.”

Kovács Attila szerint fontos kiemelni azt is, hogy a televíziós vetélkedők nem csak a kérdésekről és válaszokról, azaz a tudásról szólnak. „Nem mechanikusan mondjuk be a válaszokat, hiszen ezek tulajdonképpen show-műsorok, ahol a résztvevők hozzá kell hogy tegyenek valamit a hangulathoz.

Mindig igyekeztem, hogy ha az agyam hátsó tekervényéből előkerült egy poén, akkor azt be is dobjam

 – tette hozzá a rá jellemző jókedvvel.

És hogy melyik műsort vállalná el a legszívesebben? „Megmondom őszintén, nagy lelkesedéssel nézem az M1-en a Magyarország, Szeretlek! című vetélkedőt, szívesen játszanék Vágó Bernadett csapatában, akár csak a jó hangulat kedvéért”, mondta reménykedve.

Kétezer saját kvízkérdéssel tanít 

Nemrég ráadásul saját könyve, a Dr. Kvíz című kötet is megjelent a könyvesboltok polcain, amelyben kétezer kvízkérdést gyűjtött össze a vetélkedők hazai nagyágyúja. 

„Úgy voltam vele, hogy szeretnék másoknak is örömet szerezni. Nekem is hatalmas élmény, amikor a gyerekeim vagy az ismerőseim azt mondják, hogy utánaolvastak egy-egy kérdésnek. Ilyenkor érzem, hogy pallérozódik az elméjük, és ezáltal gazdagodik az életük.” Hangsúlyozta, hogy mindenkinek szívből ajánlja a tanulást és az olvasást, hiszen ezek az élet minden területét gazdagítják.

A könyv létrehozása azonban nem volt akadálymentes folyamat. „Bevallom, némi lustaságot kellett legyőznöm” – emlékszik vissza mosolyogva. „A 21. Század Kiadó keresett meg az ötlettel, hogy válogassam össze a kedvenc kvízkérdéseimet. Eleinte lassan haladtam, főleg a munkám mellett, de végül egy fél év alatt sikerült elkészíteni a könyvet.” Hozzátette, hogy a számára kedves témákban – mint a nyelv és irodalom, történelem, film és tévé – könnyen talált kérdéseket. „Ezekből akár fejből is elő tudtam húzni több tucatot, sőt százat is” – mondja büszkén.

Azonban nem minden téma volt ennyire magától értetődő. „A tudomány és technika, vagy például a könnyűzene és a sport terén sok újdonságot kellett még nekem is felfedeznem” – meséli. „Nagyon meglepődtem, amikor eddig számomra ismeretlen információkat találtam, és persze örültem is nekik.” Persze a kérdések megfogalmazása sem volt egyszerű feladat, hiszen „nem mindegy, hogy hogyan teszünk fel egy kérdést, hiszen az a cél, hogy az emberek rá tudjanak jönni a helyes válaszra.”

A kutatómunkát a munka összetettsége ellenére nagyon élvezte, és bár már hónapokkal ezelőtt befejezte a kéziratot, úgy véli, hogy ő maga sem biztos abban, hogy minden kérdést azonnal meg tudna válaszolni. „Lehet, hogy jelen pillanatban van olyan kérdés, amit nekem is újra meg kellene néznem, hogy tudjak rá válaszolni” – neveti el magát, utalva arra, hogy még az olyan tapasztalt versenyzők is találkozhatnak bármikor olyan részletekkel, amik kifognának rajta. De a kvízekben már csak ez a szép. 

(Borítókép: Kovács Attila a Géniusz című műsorban. Fotó: ATV)