Nő a maláriás betegek száma, a bőröndök és a csomagrendelések is veszélyt jelenthetnek

Eddig az egzotikus utazásokon részt vevőkön kívül csak keveseknél váltott ki aggodalmat a malária, azonban a szúnyogok által terjesztett megbetegedés immáron nemcsak világszerte, de Európában is egyre nagyobb problémát jelent. És ez nem csupán üres pánikkeltés. 

2022-ben mintegy 249 millió maláriás megbetegedést regisztráltak világszerte, míg a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 233 milliót. A kórban elhunytak száma az említett években 608 ezer, illetve 576 ezer volt. A koronavírus-járvány éveiből ugyanakkor hiányoznak az adatok.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint nemcsak a koronavírus-járvány akadályozta a malária elleni harcot, hanem a klímaváltozás is kihívásként jelentkezik. A kórt terjesztő szúnyogok ugyanis az emelkedő hőmérséklettel olyan térségekben is elszaporodtak, ahol eddig nem voltak jelen – most pedig újabb veszélyforrásra hívják fel a figyelmet a szakemberek. 

Az új mumus: a reptéri és bőröndmalária

A malária, amelyet a fertőzött Anopheles, azaz a maláriaszúnyog elnevezésű szúnyogfaj nőstény egyedeinek csípése terjeszt, a trópusi régiók egyik legnagyobb közegészségügyi problémája, azonban az utóbbi években egy új jelenség figyelhető meg: az úgynevezett reptéri vagy bőröndmalária, angol összefoglaló nevén „Odyssean malaria” (Odüsszeuszi malária). A betegség ezen fajtája olyan fertőzéseket jelent, amelyek nem afrikai vagy ázsiai utazásból hazatérő emberen keresztül, hanem főként repülőgépeken és bőröndökön vagy csomagrendelések útján érkeztek Európába. 

Bár Nyugat-Európában az 1970-es években sikerült felszámolni a maláriát, az elmúlt 50 év során időszakosan így is előfordultak egyedi esetek. Ezek főként olyan utazókat érintettek, akik malária-fertőzött területekről tértek haza, azonban

A maláriának több típusú, utazáshoz nem kötött esete létezik. Ezek közé tartozik a „behozott” malária, ahol egy helyi szúnyog fertőz meg egy személyt, miután egy fertőzött utazótól szívott vért. Emellett létezik az „indukált” malária, amely más módon, például anya és gyermek közötti fertőzés útján terjed. A bőröndmalária azonban azon ritka esetek közé tartozik, amikor

Egy idén megjelent tanulmány során kutatók szisztematikus áttekintést végeztek a maláriás esetekről Európában 1969-től kezdve. A vizsgálat során 145 olyan esetet találtak – összesen kilenc nyugat-európai országban –, amelyek az Odysseanhoz köthetők. Ezen esetek közül 105-öt úgynevezett „repülőtéri maláriaként”, míg 32-t „bőröndmaláriaként” határoztak meg. És bár a Covid-járvány idején a légiforgalom jelentősen csökkent, a megbetegedés eseteinek száma mégis emelkedett az elmúlt években – az összes eset egyharmada az utóbbi öt évben történt.

Az 50 feletti férfiak körében a legmagasabb a halálozás

Az ilyen esetek ráadásul bizonyos lokációkhoz is köthetők voltak: leggyakrabban Franciaországban, Belgiumban és Németországban fordultak elő, és

A kutatás szerint a reptéri malária által megfertőzött személyek medián életkora 37,9 év volt, és nagyobb arányban fordult elő férfiaknál. Az esetek többségében a fertőzöttek felépültek, de kilenc beteg meghalt. Az elhunytak átlagéletkora 57,2 év volt, ami arra utal, hogy az idősebb emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Egy másik tanulmány, amely Franciaországban az 1995 és 2022 között szerzett adatokat vizsgálta, szintén növekedést tapasztalt. A vizsgált időszak alatt 117 helyben szerzett maláriás esetet regisztráltak, és ezek közül 51-et reptéri vagy bőrönmaláriához tudtak kötni. A fertőzöttek többsége ott is férfi volt, és az esetek több mint fele a franciaországi Ile-de-France régióban fordult elő, ahol több repülőtér is található.

Mindez amiatt különösen aggasztó, mivel a malária egy életre veszélyes betegség, a helyben szerzett malária esetében pedig súlyosabb tünetek és magasabb halálozási arány figyelhető meg. A tünetek közé tartozik a magas láz, az izzadás, a hidegrázás, a fejfájás, a hasi fájdalom, az étvágytalanság és az izomfájdalom. Különösen gyermekeknél fáradtság, sárgaság, torokfájás és légzési nehézségek is felléphetnek.

Annak érdekében, hogy megfékezzék a malária terjedését, a kutatók a repülőgépek szigorúbb és alaposabb fertőtlenítését javasolják. A repülőterek és légitársaságok rovarirtási intézkedéseinek betartása kulcsfontosságú lehet a fertőzött szúnyogok terjedésének megakadályozásában. Emellett az orvosokat arra figyelmeztetik, hogy még akkor is gyanakodjanak maláriára, ha a beteg nem utazott fertőzött területre, különösen akkor, ha az illetőnek megmagyarázhatatlan okból van láza.

Egy másik javaslat a maláriás esetek jobb nyomon követésére irányul Európában, beleértve egy egységesített esetalapú meghatározást és a megelőző intézkedések bevezetését. Az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben 2022-ben bejelentett 6131 maláriás eset 99 százaléka utazáshoz kapcsolódott.

A malária továbbra is az egyik legnagyobb globális egészségügyi probléma, különösen a trópusi területeken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden két percben meghal egy gyermek a malária miatt, főként Afrikában, ahol évente 250 ezer gyermek veszíti életét a betegség következtében. A malária elleni küzdelem világszerte komoly kihívást jelent, mivel az éghajlatváltozás, a szúnyogpopuláció növekedése és a globális utazások száma mind hozzájárul a betegség terjedéséhez, erre azonban immáron van hatékony ellenszer. 2023-ban ugyanis egy olcsó, tömegesen előállítható malária elleni oltóanyagot dobtak piacra, amelyet az Oxfordi Egyetem kutatói fejlesztették ki.

(Borítókép: Florian Gaertner / Getty Images Hungary)