Az óraátállítás miatt az utolsó óránk is hamarabb üthet

Vasárnap véget ér a nyári időszámítás, és kezdetét veszi a téli, ami egyben azt is jelenti, hogy elérkezett az óraátállítás ideje. Szombatról vasárnapra virradó éjjel hajnali háromról hajnali kettőre kell állítani az órákat – így ezúttal egy órával többet alhatunk. Ez persze nem biztos, hogy csupán pozitívumokat tartogat számunkra.  

Egyeseknél az órák tekergetése ugyanis mindig komoly stresszt okoz, hiszen az eddig megszokott életünket teljesen a feje tetejére tudja állítani már egyórányi változás is, a jetleghez hasonlító tünetek ellenére azonban továbbra is csak javaslatszinten áll a téli vagy a nyári időszámítás eltörlése, azaz az egyikre való átállás. 

Az elmúlt években egyre több ország fontolgatta az óraátállítás megszüntetését. Az Európai Unió 2018-ban felmérést készített, amelyben a résztvevők többsége az óraátállítás eltörlése mellett szavazott. Az EU eredetileg 2021-re tervezte az átállás megszüntetését, azonban a tagállamok végül nem jutottak konszenzusra arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást részesítsék előnyben, ezért a döntést elhalasztották. Ennek legfőbb oka, hogy az óraátállítás eltörlése esetén az országoknak választaniuk kellene a téli vagy a nyári időszámítás között, és ez a döntés gazdasági, társadalmi és földrajzi szempontból is következményekkel járhat – így egy esetleges változásra még biztosan várnunk kell. 

De miért csak most merülnek fel a rendszer problémái, ha már több mint száz éve bevett gyakorlat az óraátállítás világszerte? 

Benjamin Franklin ötletét ma már Gulyásék is lesöpörnék

Az óraátállítás gondolatát a legtöbbször Benjamin Franklinhez kötik, mivel az Egyesült Államok alapító atyja 1784-ben egy esszében vetette fel, hogy az emberek több nappali fényt használhatnának ki, ha korábban kelnek és fekszenek le, azaz a napos órák számához igazítják a napirendjüket, nem pedig ahhoz, hogy aktuálisan mit mutatnak az óráik. Bár Franklin ötlete akkoriban nem vált népszerűvé, rávilágított arra, hogy a nappali órák optimális kihasználása a gazdaságra nézve hatékony, energiafelhasználás szempontjából takarékos lehet. A 20. század elején, az első világháború alatt Németország vezette be először hivatalosan az óraátállítást 1916-ban. A németek példáját hamarosan más országok is követték, így a gyakorlat széles körben elterjedt Európában és Észak-Amerikában. Az intézkedést főként azért hozták meg, hogy a háborús időkben csökkentsék az energiaköltségeket, mivel a nappali órák jobban kihasználhatóvá váltak.

Magyarországon a nyári időszámításra először még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást. Magyarországon például 1958–1979 között szünetelt a nyári időszámítás használata, de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarítási céllal) az évente kétszer történő óraállítást.

A néhány éve született uniós döntés fényében kérdéses, hogy meddig állítgatjuk még az órát. Ennek ügyében a magyar kormány is komoly lépéseket tett, és korábban határozottan állították, hogy már most is hajlandóak lennének támogatni az óraátállítás eltörlését – persze csak bizonyos feltételekkel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az őszi óraátállítás idején egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy csak egységesen, más országokkal együtt lenne értelme eltörölni, mert enélkül külön időzónába kerülnénk a szomszédainkkal. Egyedül tehát nehéz lenne lépni, de ha (nemzetközi szinten) születik ilyen döntés, akkor a kormány azt támogatná, hogy csak nyári időszámítás legyen. 

Energiamegtakarítási céllal vágtak bele

Mint azt már feljebb is röviden taglaltuk, az óraátállítás legfőbb célja az energiamegtakarítás volt, ugyanis azáltal, hogy az emberek egy órával előbbre állítják az órát tavasszal, kevesebb energiát használnak esténként. A napfényes órák növekedése miatt kevesebb mesterséges világításra van szükség, ami csökkenti az energiafogyasztást. Az intézkedést azzal az indokkal is támogatták, hogy elősegíti a gazdasági termelékenységet, és javítja az életminőséget, hiszen a lakosok több szabadidőt tölthetnek el a természetes nappali fényben. Azóta a gyakorlat számos helyen fennmaradt, de a hatékonysága körül viták alakultak ki. A modern világban ugyanis, ahol az energiafelhasználás struktúrája jelentősen megváltozott (pl. az elektronikai eszközök elterjedésével és a légkondicionálók gyakori használatával), az energiatakarékosság mértéke sok helyen elenyésző.

Az energiafogyasztás csökkentésének gyakorlata abból az elgondolásból származik, hogy az emberek ébredését és napi tevékenységeit jobban össze lehet hangolni a természetes fény változásaival. Ezáltal kevesebb mesterséges világításra van szükség esténként, amikor az emberek még aktívak, és így az energiamegtakarítás elérhetővé válik. De hogyan működik az energiamegtakarítás elméletben?

Az óraátállítás egyik legfontosabb célja, hogy az esti órákban kevesebb energiát használjunk világításra, mert a nappali órák meghosszabbításával később kell mesterséges fényt kapcsolni. Ha például a nap este nyolc órakor nyugszik ahelyett, hogy hétkor tenné, akkor az emberek egy órával később kezdik használni az elektromos világítást, ami elvben csökkenti az energiafogyasztást.

Az 1970-es évek energiaválsága idején, amikor az olajárak rendkívül magasak voltak, sok ország alkalmazta az óraátállítást, hogy így csökkentse az energiafüggőséget. Ebben az időszakban valóban mérhető energiatakarékosságot lehetett elérni, hiszen a világítás volt az egyik legnagyobb energiafogyasztó tétel, és az emberek szokásai jobban összhangban voltak a természetes fényforrásokkal.

A technológiai fejlődés és az életmód változása miatt azonban az óraátállítás energiamegtakarítási hatékonysága mára vitathatóvá vált. A modern otthonokban és munkahelyeken számos olyan eszköz található, amely nagy mennyiségű energiát fogyaszt, függetlenül attól, hogy nappal vagy éjszaka használják őket. Ilyenek a légkondicionálók, a modern világítástechnika vagy éppen a szinte folyamatosan égő LED-ek. 

A modern társadalmakban az emberek egyre inkább éjjel és nappal is dolgoznak, különösen a szolgáltatóiparban és a nagyvárosokban, ahol a 24 órás tevékenységek általánosak. Emiatt az energiaszükségletek jobban kiegyenlítődnek a nap különböző szakaszaiban, és kevésbé függnek a természetes nappali óráktól. Egyes tanulmányok szerint az óraátállítás télen növelheti a fűtési költségeket, mivel az emberek reggel korábban kelnek fel, amikor hidegebb van, és így korábban kapcsolják be a fűtést. Ez különösen a hidegebb éghajlatú országokban mérhető költségnövekedést eredményezhet.

Az óraátállítás energiafogyasztásra gyakorolt hatását különböző tanulmányok vizsgálták az elmúlt évtizedekben, az eredmények viszont vegyesek.

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban végzett tanulmányok alapján az energiafogyasztás megtakarítása mérhető, de általában elhanyagolható mértékű, és néhány országban az energiaszükséglet növekedéséhez is vezethet, különösen a légkondicionálók használata miatt. Egy 2008-as amerikai tanulmány például azt találta, hogy Indiana államban, ahol 2006-ban vezették be az óraátállítást, az éves energiaszámla 9 millió dollárral emelkedett, főként a légkondicionálók többlethasználata miatt. Hasonló eredmények születtek más országokban is, ahol a magasabb délutáni hőmérséklet miatt az óraátállítás több energiafogyasztáshoz vezetett.

Társadalmi és egészségügyi hatásai lehetnek

A modern kutatások rámutattak arra, hogy az óraátállítás hatással van az emberek egészségére és közérzetére is. Az átállások során, különösen tavasszal, amikor egy órával kevesebbet alszunk, sokan tapasztalnak alvászavarokat, fáradtságot, valamint csökkenő produktivitást. Néhány tanulmány összefüggést talált az óraátállítás és a szívrohamok, illetve a közlekedési balesetek számának növekedése között, ami különösen tavasszal jelent problémát, amikor az alváshiány nagyobb mértékben érinti az embereket.

Ennek ellenére egyes – természetesen fenntartással kezelendő – kutatás szerint ősszel is komoly egészségi kockázata lehet az óraátállítás folyamatának. Az óraátállítás, különösen a tavaszi időszakban, amikor egy órával kevesebb alvást kapunk, nagymértékben megterheli a szervezetünket, ám ilyenkor ősszel is felborulhat minden, a plusz egy óra alvás ellenére is.

Az alvásproblémák következtében az emberek fáradtabbnak és kevésbé produktívnak érezhetik magukat. Ez különösen azoknál okoz problémát, akik eleve hajlamosak alvászavarokra.

A fáradtság és az alváshiány következményei különösen a közlekedésben jelentkeznek. Tanulmányok szerint a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma körülbelül hat százalékkal emelkedik a tavaszi óraátállítást követő napokban. A fáradt sofőrök reakcióideje lassabb, és az éberség hiánya nagyobb baleseti kockázatot jelent, ami miatt az óraátállítás nemcsak egyéni, hanem közbiztonsági kérdéssé is vált.

Kutatások szerint az óraátállítás hatással lehet a szív- és érrendszer egészségére is. Az alvásritmus megzavarása és a fokozott stressz növeli a szívroham és a stroke kockázatát az óraátállítást követő napokban. Ezek az események nem csupán az idősebb korosztályt érinthetik, hanem mindenkit, aki érzékeny a hirtelen időeltolódás okozta stresszre.

Az óraátállítás a mentális egészségre is negatív hatással lehet. Az alvásritmus megzavarása és a sötét reggelek fokozzák az évszakos depresszió tüneteit, és egyes esetekben növelhetik az öngyilkossági hajlamot is. A világos reggelek fontos szerepet játszanak a test biológiai órájának szabályozásában és az ember hangulatának fenntartásában, ezért az óraátállítással járó időeltolódás megzavarhatja ezt az egyensúlyt.

Az emberi test biológiai órája szoros összhangban működik a nappali és éjszakai ciklusokkal, amelyeket a napfény szabályoz. Ha ezt a ritmust felborítjuk, az hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhat. Egyes kutatások ráadásul kimutatták, hogy a biológiai óra és a napfény közötti eltérés – például az időzóna nyugati részén élők körében, ahol a nap később kel fel – növeli bizonyos rákos megbetegedések, például a leukémia, gyomorrák és mellrák kockázatát. Az óraátállítás hasonló mértékű eltérést okozhat, ami felveti annak lehetőségét, hogy az óraátállítás közvetett módon hozzájárulhat a rákkockázathoz.

Persze ezeket a kutatásokat tényleg érdemes fenntartásokkal kezelni, azonban az kétségtelen, hogy a cirkadián ritmus megváltozása hatással van a testünk működésére és az egészségünkre is. Amíg viszont nincs változás, mindenki készüljön fel a magától nem átálló órái visszatekerésére, hogy jövő hét elején senkit se érjen kellemetlen meglepetés emiatt. 

(Borítókép: Sebastian Gollnow/picture alliance via Getty Images Hungary)