Annoni Zita: Azt mondani, hogy egy nő negyven felett már ne csináljon semmit, hatalmas hülyeség.

Annoni Zita a Glamour magazinnak adott interjújában a változás jelentőségéről beszélt, majd elárulta, mennyire szokott felkészülni a jövőre. Utalt arra is, hogy nem szereti a váratlan helyzeteket, de kiemelte azt is, melyek számára a legfontosabb értékek, és mi jelenti neki a boldogságot.

Huszonkilenc évesen iratkozott be a főiskolára, hogy fotográfiát tanuljon. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán nála tíz évvel fiatalabbakkal járt egy évfolyamra. Későn érő típusnak tartja magát, de korábban nem tudott főiskolára járni, mert szülei nem tudták anyagilag támogatni. 32–33 éves volt, mire diplomát szerzett, ezért nem fél a változásról.

A szépségiparba véletlenül csöppent bele, kiugrási lehetőségnek tekintette, de nem tervezte. Ennek ellenére jónak tartja magát az előre tervezésben. Jelenleg egy baristatanfolyamra jár, de gyermekei mellett nehezebben tudott elkezdeni. Azonban mindig valami újat szeretne tanulni, az frissen tartja.

Aki karrierváltásban gondolkodik, ne féljen belevágni, ne bánják meg később döntésüket. De az is érthető, ha valaki nem meri otthagyni a biztosat a bizonytalanért. Saját példáját mondta el, hiszen a modellkedés mellett kezdett el fotózni, majd 39 és 42 évesen szülte meg két gyermekét.

A váratlan helyzeteket nem szereti, rendszerben érzi jól magát, egy gyermek számára is az a jó. Viszont késős típus a gyermekei születése óta, ennek ellenére rendet tart maga körül, bár a játékokat már nincs kedve mindig elpakolni, azonban a férje mellett tíz év alatt megtanult rendszerezni.

Olaszországi nyaralásuk alatt az odafigyelés tetszett neki a leginkább. Gyermekkorában sokat töltött a szabadban, ezért a saját gyermekei nevelésében is van benne lazaság, és ezt az értékrendet szeretné átadni.

A változások mellett vannak alappillérek, amelyekhez ragaszkodik a családközpontúság mellett, mint például az egyenesség vagy a becsületesség. Megbízható embernek tartja magát, aki mindig állja a szavát. Munkában nagyon maximalista, ezért addig nem tud továbblépni, amíg nem elégedett az általa készített anyaggal.

Tizenkilenc évesen nagyon boldog volt, amikor elköltözött otthonról, és nem szorult a családja által kijelölt korlátok közé. Számára az önállóság jelentette a boldogságot, mára ez megváltozott, nagyon örül, hogy gyermekei születtek. Velük együtt tud olyan hangulatba kerülni, ami a saját gyermekkorában nem adatott meg neki. Mindig valami közös programon töri a fejét, és gyermekei boldogsága okozza számára is a boldog pillanatokat.