Megtalálhatták a cápatámadások kivédésének leghatékonyabb módszerét

Egyesek rajonganak értük, mások életét azonban komolyan fenyegetik a tengerek és óceánok emberre is veszélyes ragadozói, a cápák. A támadásaikról szóló híradások jelentősen megszaporodtak az elmúlt években, a gyakran emberéletet követelő, eddig nem kifejezetten kockázatosnak tartott helyeken történt esetekért pedig egyes kutatók részben a klímaváltozást tették felelőssé.

Persze nem alaptalanul, hiszen a tengeri élőlények nagy része egy meghatározott hőmérséklet-tartományban képes élni, így a melegedő vízfelszíni hőmérséklet miatt bizonyos fajok, így a cápák is, egyre gyakrabban kénytelenek új élőhely után nézni. A cápatámadásos esetek növekedéséért emellett az ember közvetlenül is felelős lehet, hiszen egyre több olyan helyre tesszük be a lábunkat, amely korábban érintetlen élettér volt egyes fajok számára.

Ennek kivédésére már temérdek kísérletet tettek az évek során, egyesek a cápák orrára való határozott ütésben látják a hatékony megoldást, mások pedig a ragadozók szemébe nézve kerülnék el, hogy az állat nekik essen. Ezek a praktikák persze korántsem biztos, hogy nagy százalékban csökkentenek a találkozás kockázatán, azonban egy új módszer most minden eddigi bizonytalanságot felrúghat. 

Ettől mindenki fel lesz villanyozva

Évente körülbelül 80, provokáció nélküli cápatámadást regisztrálnak világszerte, amik közül több végzetes kimenetelű. Persze hangoztathatjuk a végtelenségig, hogy „minek mentek oda”, vagy „aki ilyen kockázatot vállal egy nagy hullám meglovagolása miatt, az meg is érdemli”, azonban a vízpart elkerülése a jövőben talán már nem az egyetlen megoldás lesz a támadások számának visszaszorítására.

A Macquarie Egyetem kutatói ugyanis egy meglepően egyszerű módszert találtak a cápatámadások elkerülésére. A kutatás szerint

Az új technikát eddig csak fóka formájú kartonmaketteken tesztelték, de az eredmények biztatóak, és utat nyithatnak az életmentő cápariasztó eszközök fejlesztéséhez. A módszer azon alapul, hogy a nagy fehér cápák annak ellenére, hogy a tengerek csúcsragadozói, gyenge látással rendelkeznek. Ez azt jelenti, főként prédájuk sziluettje alapján döntenek arról, hogy támadnak-e, vagy sem. 

Ezen felbuzdulva a kutatók megállapították, hogy a világító LED-ek hasonló hatást váltanak ki, mint a hadihajókon alkalmazott álcázás. Az élénk fények ugyanis nehezebbé tették a cápák számára, hogy a fóka formájú maketteket potenciális zsákmányként azonosítsák.

Ennek ellenére a cápa továbbra is látta a célpontot, azonban a LED-ek miatt nem tudta biztosan felmérni azt, hogy megéri-e támadnia, így nem tette. Az egyelőre gyerekcipőben járó felfedezés hatalmas áttörést jelenthet, hiszen a nagy fehér cápák az összes közül a legveszélyesebbek, de a kutatók szerint ez nem azért van, mert különösebben érdeklődnének az emberek iránt. Sokkal inkább véletlen támadásokról van szó, amelyek a cápák rossz látása miatt következnek be.

Laura Ryan, a kutatás vezetője és kollégái korábbi tanulmányai kimutatták, hogy a nagy fehér cápák színvakok, és nem tudják jól megkülönböztetni a részleteket, de kiválóan képesek felismerni a távoli tárgyakat. Mivel azonban a cápák sziluettek alapján támadnak, így egy szörfdeszkán fekvő szörföst könnyen összetéveszthetnek egy fókával. „A cápák igazán jók abban, hogy felismerjenek egy sziluettet, ezért az emberi test vizuális elrejtése a cápák látásának gyengeségeit kihasználva lehet a megoldás” – emelték ki a tanulmány szerzői.

Nem mindegy, hogy vízszintes vagy függőleges a LED

A kutatók közel 500 órát töltöttek fóka formájú habmakettek vontatásával a cápáktól hemzsegő dél-afrikai Mossel-öböl vizein. A makettek különböző LED-csíkokkal voltak felszerelve, amelyek fényereje is eltért. Míg a LED-ek nélküli maketteket gyakran üldözték és megtámadták a cápák, a világító fókaformáknál erre sokkal ritkábban került sor. A legerősebb fények bizonyultak a leghatásosabbnak: maximális intenzitás mellett egyáltalán nem történt interakció nagy fehér cápákkal.

A kutatók azonban azt is megállapították, hogy a fények nem egyszerűen azért működtek, mert elvakították vagy elijesztették a cápákat. Egy villogó stroboszkópos fényt kibocsátó makettet is teszteltek, amely kevésbé volt hatékony, mint a folyamatos világítás. Ez arra utal, hogy a fények hatása a sziluett megtörésében rejlik – a villanások közötti szünetekben ugyanis a sziluett továbbra is felismerhető maradt.

A kutatásban szintén részt vevő Nathan Hart professzor így magyarázza az eredményeket: „Ez olyan, mint egy láthatatlanná tévő köpeny, azzal a különbséggel, hogy az objektum sziluettjét kisebb részekre bontjuk. A fények mintázatának és fényerejének pontosan meghatározottnak kell lennie”. 

A kutatás során azt is megfigyelték, hogy a vízszintes csíkokkal ellátott maketteket kevésbé támadták meg, mint a függőleges csíkosakat. Mindkettőt azonban sokkal ritkábban érte támadás, mint a kontrollcsoportot. A vízszintes csíkozás esetén a sziluett még inkább eltűnt, így a támadások száma nullára csökkent.

Mivel a világszerte regisztrált cápatámadások száma gyorsan növekszik, így az eredmények igazán fontosak, hiszen a szörfösök védelmére különösen nagy szükség van. 2023-ban az összes támadás több mint 40 százaléka érintett szörfösöket, különösen az Egyesült Államok és Ausztrália partjainál. Egy tavalyi eset során például a kaliforniai Michael Jared Trainort egy több mint 450 kilogrammos nagy fehér cápa támadta meg. A szörföst a cápa a levegőbe dobta, majd a víz alá rántotta, de Trainor végül csodával határos módon megmenekült.

A kutatók célja most az, hogy a fókamaketteken szerzett tapasztalatokat szörfdeszkákon is alkalmazzák, LED-eket építve a deszkák aljába, ám ez a kísérlet egyelőre akadályokba ütközik. A dél-afrikai hatóságok ugyanis még nem engedélyezték, hogy szörfdeszka formájú maketteket teszteljenek, mivel attól tartanak, hogy ez felbosszantja a helyi cápákat, amelyek a későbbiekben veszélyeztetnék a szörfösöket. Ryan és Hart professzor szerint azonban nincs ok azt feltételezni, hogy a módszer ne működne a szörfösök esetében is.

Fejlődni persze mindig van hova, így a következő lépés a technológia továbbfejlesztése lehet, hogy álló helyzetben – például hullámra várakozó szörfösök esetében – is hatékonyan működjön a LED-es védelem, és más veszélyes cápafajok, például a bikacápák ellen is alkalmazható legyen. 

(Borítókép: Connect Images / Getty Images Hungary)