Ivanka Trumpék egymilliárd dollárt fektetnek a Balkán luxusturizmusába

Jared Kushner 2021-ben alapította meg Miamiban – a választást elvesztő elnök tisztviselőivel a kulcspozíciókban – a 3,1 milliárd dollárral bejegyzett Affinity Partners magántőkealapot, amely által a volt elnöki főtanácsadó az apósának első ciklusa alatt, kormányzati pozíciójából fakadó jó közel-keleti kapcsolatait váltotta pénzre. Az amerikai Szenátus Pénzügyi Bizottságának gyanúja szerint több arab olajmonarchia is beszállt ebbe a vállalkozásba, állítólag a legtöbbet, 2 milliárd dollárt egy szaúdi állami befektetési alap adta, amely fölött Mohamed bin Szalmán koronaherceg diszponál.

A bizottság elnöke, Ron Wyden demokrata szenátor az Affinity Partnersnek írt levelében kifejtette, hogy szerinte a befektetőket nem a konkrét üzleti lehetőségek motiválják, hanem az, hogy a külföldi kormányok pénzét Trump elnök családtagjaihoz, különösen Jared Kushnerhez és Ivanka Trumphoz irányítsák. Kushner ezzel szemben úgy véli, geopolitikai kapcsolatai és tapasztalata egészen egyszerűen tisztességes üzleti előnyt biztosít a cégének, amelyet egyetlen mérőszám alapján ítélnek meg a befektetők, ez pedig a hozam.

Kushnernek szemére vetik továbbá, hogy befektetőitől rendszeresen kap több tíz millió dollár értékben utalásokat, illetve hogy kihasználja a magántőkealapok szabályozását jellemző kiskapukat, hogy ezek a kifizetések ne transzparens módon bonyolódjanak. Kushner nem lát összeférhetetlenséget, ugyanis már bejelentette, hogy nem tér vissza a Fehér Házba, nem vállal politikai szerepet apósa új kormányában. Wyden szenátor kérte az Affinity Partnerst, hogy a bizottság betekinthessen az alkalmazottak és a Trump család tagjai közti levelezésekbe a szerb és az albán projektekkel kapcsolatban is, illetve azt is vizsgálnák, milyen relációjú a cég kapcsolata az albán és a szerb kormány képviselőivel, nem ők keresték-e meg éppen Kushnert a jó üzleti ajánlattal.

Felszólították továbbá a szerb és az albán kormányt is, hogy állítsanak össze egy listát a projektekben részt vevő kormányzati hivatalnokok névsorával, az Affinity Partners ugyanis megerősítette a szenátornak, hogy a szerb és az albán kormány is teljes mértékben, minden részletre kiterjedően ellenőrizni fogja a luxusprojektek megvalósulását – ami nem is csoda, hiszen a telkek mindkét országban állami tulajdonban maradnak, Trumpéknak azonban 99 évig nem kell értük bérleti díjat fizetni.

Szerbia a luxushotelekkel távolodna Putyintól

Bár Belgrádot Donald Trump is kinézte már magának 2013-ban, luxushotele a megválasztása miatt azonban nem tudott megépülni, elnökként ugyanis le kellett arról mondania, hogy nemzetközi üzleti ügyekben érintett legyen. Kushner azonban most ugyanabban a kinézett épületben érdekelt, és még egy hotellel megfejelné apósa vágyát az alapján, amit Aleksandar Vučić szerb elnök nyilatkozott a The Financial Timesnak:

Nagyon büszke vagyok rá. Ez több befektetőt és embert vonz Belgrádba. Aztán lesz egy Trump Hotelünk és egy Ritz-Carltonunk, hamarosan mindenünk lesz. Azok, akik az amerikaiak nevében tárgyaltak, nagyon profik voltak. Nem egyszerű követelésekkel álltak elő.

Hozzátette azt is, hogy véleménye szerint a szerbek 90 százaléka Trump pártján áll. Kushner és a kormány közt állítólag a korábbi, Berlinbe delegált amerikai nagykövet és belgrádi különmegbízott, a szerb–koszovói párbeszéd előmozdításáért felelős, Trump bizalmi embereként egykor még az amerikai Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatójaként is szolgáló Richard Grenell közvetített, és ő vethette fel a beruházás ötletét is. Azt hallani, Grenell szeret párhuzamot vonni az 1945 utáni, Tokiót célzó amerikai befektetések és a szerb invesztíciók közt, mint amelyek alkalmasak arra, hogy Szerbiát az orosz gazdasági érdekszférától távolítsák és a nyugati üzleti körökhöz kössék, erodálva ezzel a politikai jó viszonyt is a két ország közt, megnyerve a nyugatnak az igazából semelyik oldal felé sem elkötelezett szerb elnököt.

Grenell így meggyőzte Kushnert, hogy küldjön valakit Belgrádba, akit aztán lenyűgözött a város fejlődése, illetve imponált neki mindaz, amit a St. Regis luxushotelt és -lakásokat is magában foglaló, a Száva-parton megvalósuló presztízsberuházás, a Belgrade Waterfront, illetve az albániai Durres Marina városfejlesztési megaprojekt befektetőjétől, az emirátusi Mohamed Alabbartól hallott. Kushner így megállapodott a telek hosszú távú „bérléséről” Szerbiával, az 500 millió dolláros projekt azonban érzékeny pontra tapintott a lakosság egy részénél. A luxusszállodát, 1500 luxuslakást és üzletközpontot két felhőkarcoló rejtené egy szimbolikus, kulturális örökségvédelem alatt álló, 25 éve üres rom helyén.

Trumpék szívesen nekimennek a NATO-nak is, ha a luxusról és a pénzről van szó

A belgrádi belvárosban magasodó, 1965-ben épült egykori védelmi minisztériumot, a jugoszláv hadsereg székházát 1999-ben, a NATO Szerbia elleni hadművelete során érte bombatalálat. Sok szerb, kivált a nacionalisták gyomra nem veszi be, hogy egy amerikai most lebontaná a maradványokat, hogy valami kapitalista luxuspalotát építsen a helyére. Hozzá kell tenni, hogy Vučić szemében már régóta szálka az épület, már 2017-ben le akarta bontatni, a Szerb Építészek Szövetsége azonban gyorsan jelölte azt az UNESCO világörökségi listájára a „NATO-erők brutalitásának és az okozott szenvedésnek” a mementójaként.

Az ingatlant a neves szerb építész, Nikola Dobrović tervezte egyébként, a nép egyesítését és a kommunista államhatalom erejét volt hivatott megjeleníteni, a kőburkolat például a Sutjeska folyó kanyonjait idézi meg, ahol Josip Broz Tito kommunista partizánjai döntő győzelmet arattak a fasiszták felett. Vučić szívesen leszámolna a kommunizmusnak és részint ezáltal a fasizmusnak is emléket állító romhalmazzal és valami kapitalista szimbólumot látna a központi lokáción, például Kushner üvegtornyait.

A megállapodás részeként Kushner felújíttat egy 19. századi kaszárnyát, valamint egy állami fenntartású, múzeumot is magában foglaló emlékműkomplexumot is épít, amelyet a „NATO-agresszió” áldozatainak szentelnek majd – áll a kormány közleményében. 1999-ben a NATO arra válaszul avatkozott be, hogy a Milosevics-rezsim elrendelte az albánok elleni etnikai tisztogatást Koszovóban. Az akcióban két amerikai katona halt meg, hármat pedig megkínoztak, így bírálatot váltott ki az USA-ban, hogy egy amerikai állampolgár, az USA volt/jövendő elnökének veje

Vannak, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy egy amerikai cég – amely szorosan kötődik az elnökhöz – részt vesz a történelem és az amerikai szerepvállalás kifejezetten USA-ellenes felhangú relativizálásában, egy népirtás megakadályozásából fakadó NATO-akció fonák értelmezésében pusztán azért, hogy profitra tegyen szert. Az épületrom pedig szent hely a demonstrációkat és jogi választ is kilátásba helyező szerb nacionalistáknak és az ellenzékieknek, akik dühösek a kormányra, amelyik azzal védekezik, hogy ezáltal több nyugati befektetés jön majd Szerbiába, amiben egyébként valóban nem dúskálnak az EU-n kívüli balkáni országok. Kushner azt nyilatkozta a fanyalgóknak, hogy ez a beruházás munkahelyeket teremt, bevételt hoz a városnak, így izgatott, hogy részt vehet a projektben.

A természetvédelemnél fontosabb a luxus

Hónapokkal azután, hogy a választási vereség miatt 2021-ben elhagyták a Fehér Házat, Ivanka Trump és Jared Kushner barátaikkal egy hétig Albánia partjainál jachtoztak, egyik este még Edi Rama miniszterelnökkel is vacsoráztak a fedélzeten – írja a The Wall Street Journal. Kushnert lenyűgözte a vidék szépsége, így pár hónapra rá egy kávé mellett tett egy befektetési ajánlatot a davosi Világgazdasági Fórumon a kormányfőnek. Eszerint szintúgy 500 millió dollárt invesztálnak be két helyszínen, az éppen az új nemzetközi repülőterét építő, az ország menő nyaralóhelyévé fejlesztendő Vlorë városa mellett.

Érdekes, hogy nem sokra rá a kormány módosított a természetvédelmi területeket érintő jogszabályon, ami most úgy szól, hogy ötcsillagos hotelt ilyen jogállású földön is lehet építeni. Mivel a házaspár által kinézett egyik terület a fehér flamingókolóniáiról híres Zvërnec-félsziget, így a természetvédők megriadtak, amikor meghallották, hogy Trumpék egy monstrumberuházásban gondolkodnak, a hotel és a megannyi villa közel 10 ezer szobát jelent. Az építési területhez közel esik továbbá a Vjosa folyó torkolata is, amelyet a legépebb nagy folyódeltának tartanak egész Európában, és aminek egy ekkora építkezés és a túlturizmus veszélyeztetné a biológiai diverzitását.

Az Albán Turisztikai és Környezetvédelmi Minisztérium azonban nyugalomra int, ezekre a lokációkra ugyanis nem ez az első pályázat, de eddig mindet elutasították, mert nem fértek bele a kormányzat környezetbarát turizmust megcélzó stratégiájába. Ellenzéki politikusok is felemelték Trumpék ellen a szavukat, a kormány szerint azonban a törvénymódosítás nem Kushnert, hanem az ország turizmusát kívánja előnybe hozni, és nem cél Donald Trumpnak sem gesztust tenni, semmi köze a kormányfő támogatásának ahhoz, hogy a befektetők éppenséggel az amerikai elnök veje és lánya.

Mint a Tirana Times napilap ugyanakkor kiemeli, ez a nagy összeborulás Kushnerrel annak is tulajdonítható akár, hogy Rama kritizálta korábban Trumpot, kifejezetten jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel és baloldaliként alapvetően Biden felé húzott.

Albánia luxusturizmusra váltana, a sokat költők kegyeit keresik

A miniszterelnök a montenegrói útra terelné hazáját és a Balkán Szilícium-völgyévé tenné az építészetileg is megújuló Tiranát. Montenegró luxusfejlesztései kirívóak a térségben, déli szomszédja ezt próbálja most lemásolni, jelenleg a világ egyik legmagasabbra pozicionált szállodaláncával, az albán lokáción először meglepődő Vlagyiszláv Doronyin orosz ingatlanfejlesztő által jegyzett, relatíve még fiatal Amannal, amelynek eddig csupán négy egysége van Európában: a velencei Canal Grandén, a görög Porto Heliben, a montenegrói Sveti Stefanban és a francia Courchevel síparadicsomban.

Valamikor itt egy katonai bázis működött, alagutak, betonbunkerek találhatók a szigeten, szovjet tengeralattjárók állomásoztak itt. Trumpék luxusvillákat képzeltek el a hegyoldalakba és a sziklafalakra több mint 560 hektáron és egy 5 km hosszú stranddal, ennek a megvalósításáról, úgy hírlik, már el is kezdtek tárgyalni az egyik legnagyobb albán befektetőcéggel, a hoteleket és a tiranai nemzetközi repülőteret is tulajdonló Kastrati Grouppal.

„Ha ez a terv a célok szerint halad, ékszer lesz a Földközi-tenger koronáján” – hangsúlyozza Rama. A miniszterelnök a The Financial Timesnak elmondta, hogy ez a projekt azért jó, mert egy itt megszálló utazó százszor annyit költ, mint egy átlagos turista, ő pedig nem a tömegturizmusban látja a jövőt.

Luxusra van szükségünk, ahogy a sivatagnak vízre. Kell nekünk az elitturizmus.

2023-ban Albánia egyébként a negyedik legnagyobb növekedést érte el a világon a turizmus területén, több mint 10 millióan látogattak az országba (2019-hez képest 56 százalékkal nőtt a turistaforgalma, Európában az éllovas így), érintetlen partszakaszai miatt a kontinens Maldív-szigetének is nevezik. Nem csoda, hogy a Trump–Kushner házaspár is visszajött ide nyaralni, Kushner pedig azt nyilatkozta, hogy a Sazan-sziget partszakasza a legkülönlegesebb, amit valaha látott.

A s zerző luxusszakértő, az  Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg:

(Borítókép: Ivanka Trump és Jared Kushner. Fotó: Aaron P. Bernstein / Getty Images)