Luxusbotrányai miatt időzített bomba a dél-koreai first lady

Férje 2022 májusában való elnökké választásával Kim Gonhi a Koreai Köztársaság első first ladyje lett – a saját kérésére. Természetesen a korábbi elnököknek is voltak hitvesei, azonban az ő titulusuk az „az elnök felesége” volt és nem az „első asszony”. Sajtóbeszámolók szerint ez márpedig egyelőre furcsa a dél-koreaiaknak, akik ahhoz szoktak, hogy az elnökfeleségek a rivaldafényből nem kérve, láthatatlanul, a háttérből támogatják az elnököket. Az embereknek gyakorlatilag fogalmuk sem volt arról, mit csinálnak, mivel a médiafigyelem a mindenkori államfő tevékenységére összpontosult.

A korábban üzletasszonyként tevékenykedő Kim Gonhitól úgy látszik, ez a szerep távol áll, olyannyira, hogy egyes vélemények szerint Jun Szojgol egész elnöki terminusát gyakorlatilag a felesége körüli történések fogják meghatározni, legyen szó botrányokról vagy túlragyogásról. A Data Research közvélemény-kutató cég nyáron publikálta reprezentatív felmérését, amely szerint a válaszadók 56,3 százaléka úgy látja, Kim Gonhi nem végez jó munkát first ladyként, míg 49,3 százalék felelte azt, hogy a szerepét csökkenteni kellene.

Egy másik cég, a Next Research szintúgy idei felmérése szerint a politikailag centralistának tartott válaszadók 64,5 százaléka, míg az önmagukat konzervatívnak vallók 56,6 százaléka kifejezetten rossz véleménnyel van a first ladyről. Az elnök szerint feleségét a média és a közvélemény is démonizálta, holott – mint alább részletesen végigvesszük – bőven van miről csámcsogni éppenséggel.

Kiszínezte az életrajzát, tőzsdei botrányban vett részt, és talán plagizált is

Az 52 éves Kim Gonhi három szöuli egyetemen is diplomázott, művészeti és üzleti menedzser végzettségét a Covana Contents művészeti kiállításokat szervező cég tulajdonos-ügyvezetőjeként kamatoztatta, de egy negyedik egyetemre is beiratkozott, hogy doktori fokozatot szerezzen. Disszertációja azonban plágiumgyanúba keveredett, végül azonban a 16 fős professzori grémium nem tudta egyértelműen bizonyítani a másolást.

Az azonban kiderült, hogy önéletrajzában odabiggyesztett egy ötödik, New York-i felsőoktatási intézményt is, később egy sajtótájékoztatón ezért bocsánatot is kellett kérnie. Ennél azonban voltak durvább ügyek is, amelyek ráégtek. 2019-ben a sajtó arról cikkezett, hogy cége csúszópénzeket fogadhatott el, és még az adófizetéssel sem volt minden rendben. A nyomozó hatóság vizsgálta továbbá azt is, hogy Kim asszony és édesanyja kivételezett elbírálásban részesült-e egy telekvásárlásnál.

Édesanyja meghamisította a bankszámlakivonatát az ingatlan-adásvételnél, amit az is tetézett, hogy társaival úgy üzemeltett egy egészségügyi tevékenységet is folytató idősek otthonát két éven keresztül, több mint 680 millió forint értékben nyújtva be jogosulatlanul számlát a nemzeti betegbiztosítónak, hogy az nem is kapott működési engedélyt a szakhatóságtól. Az elnök 78 éves anyósát végül tavaly nyáron ítélte egy év letöltendő szabadságvesztésre a bíróság okirathamisításért, utóbbi vádpontok alól azonban bizonyítékok hiányában felmentette a Szöuli Legfelsőbb Bíróság és az országos Legfelsőbb Bíróság is, elutasítva a Szöuli Kerületi Bíróság által kiszabott hároméves börtönbüntetést.

Kim Gonhit érte továbbá olyan vád is, hogy többedmagával részt vett a BMW és a MINI autómárkákat Dél-Koreában forgalmazó Deutsch Motors részvényárfolyamának manipulációjában úgy, hogy a nevében akkor vásárolt részvényeket egy értékpapírokkal kereskedő cég, amikor a bűncselekmény épp megvalósult.

A first lady tagadta, hogy túlzott nyereségre tett volna szert, és végül nem is jutott el vádemelési szakaszba az ügy, mivel az elnök megvétózta a parlament döntését, amely ennek a kiderítésére külön ügyészt bízott volna meg. Az sem nézett éppenséggel jól ki, hogy a korábbi kétes ügyekben nyomozó rendőrt a first lady meghívatta az elnöki beiktatásra, de megjelent egy olyan interjú is, amelyben férjét bolondnak nevezi, aki nélküle semmit sem tud csinálni, azt sugallva ezzel, hogy nagy szerepe van a kampánystratégia kialakításában. Azt is említette ebben, hogy férje hatalomra jutása esetén személyesen fog elégtételt venni a velük barátságtalan médiumokon – írja a The New York Times.

Dior táska sírhelyért cserébe?

Amiért azonban az elnöknek bocsánatot is kellett kérnie egy tévéinterjúban pár héttel ezelőtt, az egy 850 000 forintos Dior táska, amelynek átadását egy karórába szerelt rejtett kamerával rögzítették 2022 szeptemberében Kim asszony saját irodájában, az elnöki rezidencián kívül. Az ajándékozó, egy amerikai–koreai lelkész, saját bevallása szerint az 500 ezer forint értékű Chanel szépségápolási csomagot és a táskát is kenőpénznek szánta, megvesztegetve a first ladyt, hogy az segítsen elintézni, hogy egy amerikai–koreai politikus a nemzeti sírkertben nyugodhasson. A Voice of Seoul nevű baloldali YouTube-csatorna publikálta a felvételt, amelyen elhangzik ez a mondat is:

Miért hozza ezeket mindig? Kérem, erre semmi szükség.

A két Korea közeledését támogató, egyébként az elnöki beiktatáson is részt vett lelkész azzal indokolta a leleplezést, hogy kihallgatott egy beszélgetést, amely alapján úgy tűnt, hogy a first lady szerepet játszik egy magas rangú kormányzati tisztviselő kinevezésében – és nem ez lenne az első eset, hogy Kim asszonyt az a vád éri, hogy személyi kérdésekben túlságosan nagy a befolyása, túllépi a hatáskörét a jelöltállításoknál például, ami nem csupán morálisan vitatható, hanem egyenesen illegálisnak számít.

A lelkipásztor állítása szerint a first lady előzetesen megkapta a Dior táskáról a fotót, már ennek tudatában fogadta, csak akkor volt ugyanis lehetősége a találkozásra (összesen kétszer), amikor előre informálta, hogy drága ajándékkal fog érkezni, egyébként minden más alkalommal elutasították a kérelmét. A szabály egyébként az, hogy kormánytisztviselőknek és a házastársaiknak is tilos 290 000 forintnál nagyobb értékű ajándékot elfogadniuk.

A Legfőbb Ügyészség végül nem emelt vádat arra hivatkozva, hogy az elnök munkájára ezek az ajándékok nem voltak hatással, megerősítve a Szöuli Központi Kerületi Ügyészség korábbi állásfoglalását – de az antikorrupciós törvény egyébként sem rendel büntetési tételt a köztisztviselők házastársainak ilyesféle kihágásaihoz. Ettől függetlenül a legfőbb ügyész elismerte, hogy a first lady viselkedése etikailag problémás, és szükség van a törvény módosítására, egyúttal bírálta azt is, hogy Kim asszony magánkihallgatáson adhatta elő a saját verzióját – miszerint az ajándékok csupán a csodálat jelei, és ő semmit nem ígért cserébe.

Azzal érveltek, hogy a táskát nem használta, az egy raktárban volt, azonban a dél-koreaiak többsége, sőt még az elnök politikai közösségét, a jobboldali Néphatalmi Pártot támogató konzervatív média szerint sem elfogadható ez az egész történet.

A botrány megítélését egy haláleset is tovább rontotta: a történtek kivizsgálásával megbízott munkacsoport vezetője öngyilkosságot követett el otthonában. Az Antikorrupciós és Polgárjogi Bizottság magas beosztásban dolgozó alkalmazottja egy levélben arról panaszkodott egy barátjának, hogy felettesei pszichés nyomás alá helyezték, hogy meggyőződése ellenére mielőbb zárja le az ügyet – írja a The Korea Herald.

Phenjannak is túl magas volt ez a labda

A költekezéséről hírhedtté vált francia királynéhoz, Marie Antoinette-hez történő hasonlítgatás először az elnök saját pártjában ütötte fel a fejét. Ezt vette át Észak-Korea is, az ellenséges ország ugyanis léggömbök segítségével szórt szét tájékoztató szórólapokat Szöulban – jutott az elnöki rezidencia udvarára is belőlük. Kim asszonyt „modern Marie Antoinette-nek” nevezik a röpiraton, tájékoztatva a dél-koreaiakat, hogy külföldi útjain a first lady viselt már 7,7 millió forintos brosst, 4,4 milliós karkötőt és egy közel 18 millió forintos nyakláncot is, ez utóbbit azonban nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában – amelyet az elnöki hivatal úgy kommentált, hogy csak kölcsönözték az ékszert az adott eseményre.

Ez az akció Phenjan válasza is lehetett a dél-koreai szórólapokra, amelyek felhívják a figyelmet Kim Dzsongun családjának luxusköltekezéseire. De a hazai ellenzék sem maradt adós a reakcióval, a Demokrata Párt kihirdette, hogy szükség van a „Kim Gonhi-törvényre”, azaz vissza kell állítani a hivatalt, amely a mindenkori first lady tevékenységét ellenőrzi – amelyet pont a jelenlegi elnök szüntetett meg. De a tavalyi vilniusi NATO-csúcs sem sült el túl jól.

Amíg férje tanácskozott, Kim asszony felfedezte a litván főváros luxusüzleteit. Az egyik neves, többek közt Pradát, Guccit, Giorgio Armanit és Valentinót is áruló multibrand üzletlánc menedzsere elmondta a sajtónak, hogy Kim asszony 16 emberrel, köztük személyi asszisztensekkel és biztonsági őrökkel érkezett hozzájuk előzetes bejelentkezés nélkül. Amíg a first lady válogatott a cég mind az öt üzletében, hat ember tartózkodott az ajtó előtt, megakadályozva, hogy mások is bejöjjenek. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit költött és mit vásárolt, de a litván sajtó értesülései szerint másnap is visszatért a csapata.

Dél-Koreában ez a shoppingtúra ellenérzést váltott ki, mivel az országon épp heves esőzés söpört végig földcsuszamlásokat okozva, a katasztrófahelyzetben körülbelül 4000 szöuli háztartás maradt áram nélkül. A stílusos szettekben reprezentáló first lady egyébként főként feltörekvő dél-koreai márkáktól vásárol, hogy belföldön és külföldön is népszerűsítse a hazai divatipart és kultúrát, valamint a környezettudatos termékeket – és kétségkívül ezen a területen jó nemzetközi PR-t folytat, ami el is várható egy ország első asszonyától.

A férjére nézve komoly politikai kockázat a felesége személye, akinek a szerepét nem lehet abban sem elvitatni, hogy ilyen jól szerepelhetett az ellenzék az idei tavaszi választásokon, 300 széket szerezve a parlamentben az elnök pártjának 178 helyével szemben. Mint számos lap megírta, ebbe persze az is belejátszott, hogy az elnöki pár egészen novemberig húzta a bocsánatkérést a táskaügyet illetően, a korábbi mismásolások pedig nem nyugtatták meg a választókat.

De az elnök népszerűsége is negatív rekordot dönt jelenleg, mint a The Diplomat írja, az egykor az ügyekbe keményen beleálló, megalkuvást nem tűrő, választási programjában különösen a jogállamiságot kiemelő ügyészt nem látják benne akkor a szavazók, amikor a saját családját éri vád. A kettős mércét remekül illusztrálja, hogy bár az elnök ígéretet tett a feleségét ellenőrző hivatal felállítására, ennek azonban nem lesz feladata a múltbéli, ellenzéki konspirációnak címkézett vádak kivizsgálása – a parlament határozatát pedig, hogy dedikált ügyész foglalkozzon a Dior táskabotránnyal, újból megvétózta októberben. A Demokrata Párt szégyentelennek és reménytelennek nevezte az elnök hozzáállását.

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg:

(Borítókép: Hannah McKay – WPA Pool / Getty Images)