Műholdfelvételek buktatták le a Földünket pusztító láthatatlan gyilkost

Az űrben keringő műholdak által készített képek hétről hétre bejárják a világot, a Földünkről, nagy viharokról, vagy éppen a galaxisunk távoli pontjairól is újabb felvételeket láthatunk időről időre a technikának köszönhetően. 

Persze ma már az korántsem számít kuriózumnak, hogy valaki műholdat készít vagy juttat fel különböző céllal, az először lencsevégre kapott történések és jelenségek azonban még ebben az egyre természetesebbnek tűnő világban is külön polcra kerülnek. Pontosan emiatt is rendkívül fontosak a MethaneSAT műholdja által most készített képek, amelyek ezúttal egy, a Földünk jövőjét fenyegető, eddig láthatatlan gyilkost is lebuktattak. 

A csúcstechnológiás műhold a Föld körül naponta tizenötször megy körbe, hogy feltérképezze azokat a helyeket, ahol metán szivárog a légkörbe – ez a láthatatlan, rendkívül káros gáz jelentős szerepet játszik a bolygó felmelegedésében. A MethaneSAT mérései ráadásul annyira pontosak, hogy hőtérképeket készít a legnagyobb szennyezőkről, megvilágítva azokat a helyeket, ahol a metán a szabályozók tudta nélkül, elképesztő mennyiségben kerül a légkörbe, így esélyt kaphatunk a tudósok által visszafordíthatatlan klímaváltozásként emlegetett katasztrófa elkerülésében.

De miért is ilyen veszélyes a metán, és ki az igazi ludas?

Az olaj- és gázipar okozhatja a vesztünk

A MethaneSAT megfigyelései szerint az olaj- és gázipar által kibocsátott metán mennyisége háromszor-ötször nagyobb, mint amit az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) korábban becsült, és messze meghaladja az iparág által 2023-ban vállalt határokat.

A Permi-medence, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázipari területe óránként 290–640 tonna metánt bocsát ki – ez 9–14,5-szerese az iparág által elfogadott limitnek. Az Appalache-medencében a szivárgás négyszerese, míg Utah Uinta-medencéjében az arány döbbenetes: az iparági határérték 45-szöröse. Bár az Uinta-medence összességében kevesebb metánt szivárogtat, mint a Permi-medence, régebbi infrastruktúrája miatt az ottani szivárgások különösen jelentősek.

Először láthatjuk ilyen pontossággal a szivárgásokat. Az első képek lenyűgözőek voltak az adatok precizitása szempontjából

– mondta Ritesh Gautam, a MethaneSAT vezető kutatója.

A metánszennyezést régóta alulértékelték, pedig a metán – amely a földgáz akár több mint 90 százalékát is kiteszi – az első 20 évben 80-szor annyi hőt képes csapdába ejteni, mint a szén-dioxid. „Ha alábecsüljük a metánkibocsátás valódi szintjét, akkor annak felmelegítő hatását is alulértékeljük. Ez komoly probléma, hiszen ha nem ismerjük a probléma nagyságát, akkor nem leszünk képesek megfelelő intézkedéseket hozni” – figyelmeztet Antoine Halff, a Kayrros környezetvédelmi monitorozócég társalapítója.

Nem nagy testvér, de mindent lát

A MethaneSAT adatai szerint az Egyesült Államok több mint félmillió kútja – amelyek mindössze az ország olaj- és gáztermelésének 6-7 százalékát adják – az iparági metánszennyezés körülbelül 50 százalékát okozza. A műhold azonban más országok, például Türkmenisztán és Venezuela adatait is elemzi, ugyanis a Dél-Kaszpi-medencében,

Az itteni szivárgások 1,5-szeresei a Permi-medence kibocsátásának, óránként több mint 970 tonna metánt bocsátva ki a légkörbe, amely jelentős részéért az elöregedett infrastruktúra felel. „A régió számos berendezése még a szovjet korszakból származik, és gyakran rossz állapotú, ami szivárgásokhoz vezet” – magyarázta Antoine Halff. Ráadásul a Kaszpi-medence egyes részein a földgázt hulladékként kezelik, és egyszerűen elengedik a légkörbe vagy elégetik.

A MethaneSAT a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuela kibocsátását is először mérte most, a trópusi éghajlat és az állandó felhőzet azonban megnehezíti a pontos adatok rögzítését. „A felhők között végzett mérések most először mutatják meg ezeket a hatalmas kibocsátási gócpontokat” – idézi Gautamot a CNN.

A metánkibocsátás csökkentése így nem is lehet kérdés, hogy kulcsfontosságú a klímaválság lassításában. Persze ennek a leggyorsabb módja a metánszennyezés mérséklése lenne, amelyben az olaj- és gázipar lenne az egyik legkönnyebben kezelhető terület, ám egyelőre a gazdasági érdekek mindent felülírnak.

„A szivárgások megszüntetése alapvető fontosságú” – mondta Rob Jackson, a Stanford Egyetem klímakutató professzora. „De az igazi megoldás az lenne, ha teljesen felhagynánk a fosszilis tüzelőanyagok használatával.” Jackson szerint a szivárgások megszüntetése azonban csak látszólagos intézkedés.

Az ipar úgy állítja be az emissziócsökkentést, mintha az valódi kibocsátáscsökkentés lenne. Ez persze nem igaz. Jobb, mint a semmi, de elkerülni a valódi problémát csak úgy lehet, ha a fosszilis energiaforrások használatának teljes felszámolását tűzzük ki célként

– emelte ki a professzor. 

A lebuktatott láthatatlan gyilkos

Az üvegházhatásért felelős gázok a légkörbe kerülve megragadják a hőt, amelyet a Föld felszíne sugároz ki, és ezzel globális felmelegedést okoznak. A legfontosabb üvegházhatású gázok közé tartozik a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott gázok. Ezek közül a szén-dioxid a legismertebb, mert az emberi tevékenység – például a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari termelés és az erdőirtás – révén a legnagyobb mennyiségben kerül a légkörbe.

Bár a metán élettartama rövidebb a légkörben – általában 10-12 év –, rövid távon sokkal intenzívebben járul hozzá a Föld felmelegedéséhez.

A metánkibocsátásnak persze számos természetes és emberi eredetű forrása van: mocsarak, tőzeglápok és más nedves területek, ahol az oxigénhiányos környezetben mikroorganizmusok bontják le az elhalt növényi anyagot. Emellett nem szabad elmenni szó nélkül az állattenyésztés mellett sem, ugyanis az emésztési gázok (főként szarvasmarhák esetében) legalább akkora problémát okoznak, mint a rizstermesztés, a hulladéklerakók metánkibocsátása, valamint az olaj- és gázipar szivárgásai. Ezt jól mutatja az is, hogy az emberi tevékenység ma a metánkibocsátás közel 60 százalékáért felelős, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és szivárgása pedig az egyik legjelentősebb tényező.

Bár a metán koncentrációja kisebb a légkörben, mint a szén-dioxidé, az általa okozott üvegházhatás nagyobb arányban járul hozzá a globális felmelegedéshez, különösen rövid távon. A klímakutatók szerint az emberi eredetű metánkibocsátás a globális hőmérséklet-emelkedés 25 százalékáért felelős. Mivel a metán rövidebb ideig marad a légkörben, annak csökkentése gyorsabb és azonnal érezhető eredményeket hozhatna a felmelegedés ütemének mérséklésében.

Emiatt ne legyenek illúzióink: a metánkibocsátás csökkentése a legfontosabb rövid távú intézkedés, amely segíthet elkerülni a klímaválság legsúlyosabb következményeit. 

(Borítókép: Just_Super / Getty Images Hungary)