A szervátültetésen átesettek megörökölhetik a donor emlékeit és személyiségjegyeit is
További FOMO cikkek
- Bódi Guszti Thaiföldről bejelentkezve köszönte meg, hogy díjat kapott Orbán Viktortól
- Delhusa Gjon megmagyarázta, hogy honnan szerzett rendőrségi igazolványt
- Váratlanul elkezdtek prédákra vadászni a mókusok
- Újabb hírek érkeztek Károly király állapotáról, folytatják a kezelését
- Jövedelmező üzletté vált, ha valaki hasonlít Jézusra
A legelvetemültebb sci-fik is bemutattak már olyasmit, hogy valaki szervátültetésen esett át, ezt követően pedig a donorjának hangját, gondolatait, emlékeit kezdte hallani és látni – a meglehetősen különös jelenség pedig úgy tűnik, nem csupán egy filmes fogás. Persze nem arról van szó, hogy valakinek a szelleme egy szervének köszönhetően tovább élne az új testben, a tudósok szerint azonban egyes jegyeket megörökölhet donorjától a szervátültetett beteg.
Új kutatások szerint ugyanis a szervátültetésen átesett betegek nemcsak a donor szerveit, hanem azok emlékeit és személyiségjegyeit is átvehetik. Ez a jelenség különösen szívátültetetteknél figyelhető meg, de például vesék és tüdők átültetése után is előfordultak már hasonló tapasztalatok. A beszámolók szerint a páciensek érzelmei, ízlésvilága és emlékei megváltoztak, egyes esetekben pedig új szokásaik, hobbijaik a donoruk életmódját tükrözték.
Vannak különösen figyelemre méltó példák. Ilyen az a kilencéves fiú, aki egy hároméves kislány szívét kapta, majd hirtelen halálos félelmet kezdett érezni a víztől, noha fogalma sem volt arról, hogy a donorja fulladás következtében vesztette életét. Egy másik esetben egy egyetemi professzor, akinek testébe egy lelőtt rendőrtiszt szívét ültették át, villanásokat kezdett látni, és forróságérzetet tapasztalni az arcán – mintha a donorja utolsó perceit élte volna át újra és újra – írja a Daily Mail.
A pszichológiai és fiziológiai tényezők is szerepet játszhatnak
A kutatók megállapítása szerint az említett jelenségek összefügghetnek azzal, hogy a szív és az agy szoros kapcsolatban állnak egymással. A szív neuronjai és sejtjei hasonlóak az agyban találhatókhoz, és kétirányú kommunikáció zajlik közöttük. Az úgynevezett
sejtemlékezet elmélete szerint az egyes sejtek képesek lehetnek információ tárolására és továbbítására.
Bár a mechanizmus pontos működése még nem tisztázott, az átültetett szerv sejtjei esetlegesen hatással lehetnek a fogadó testben lévő gének működésére, és ezzel befolyásolhatják az illető személyiséget és a viselkedést. Sokan azonban szkeptikusak, és úgy vélik, hogy ezek az esetek pusztán véletlen egybeesések lehetnek. Egyes szakértők, például a kanadai McGill Egyetem kutatói rámutattak arra, hogy a szervátültetést követően szedett immunszupresszív gyógyszerek mellékhatásai – például az étvágy növekedése – szintén magyarázhatják az ízlésváltozást.
Más kutatások azt sugallják, hogy a páciensek már a műtét előtt tartanak attól, hogy öröklik donoruk viselkedését vagy személyiségét, és pontosan ez a fajta pszichológiai nyomás vezethet az észlelt változásokhoz. A műtét utáni stressz, a halálközeli élmény és a megmentett élet iránt érzett hálájuk szintén szerepet játszhat abban, hogy az emberek másként kezdik szemlélni az életüket, beleértve kapcsolataikat és prioritásaikat.
Az ízlés is megváltozhat, de további kutatások szükségesek
Az emlékek mellett konkrét preferenciák is változhatnak. Egy 2002-es esettanulmány szerint egy egészségtudatos táncos, aki korábban soha nem evett gyorséttermi ételeket, szinte ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy KFC-s csirkefalatkákat egyen – ugyanazt az ételt, amit a donorja halálakor a zsebében találtak. Egy másik nő, aki egy vegetáriánus donor szívét kapta, hirtelen idegenkedni kezdett a húsfogyasztástól.
Ráadásul a kutatók szexuális orientációs változásokat is megfigyeltek.
Egy szívátültetésen átesett homoszexuális férfi, aki egy leszbikus művész szívét kapta, állítólag vonzódni kezdett a nőkhöz.
Egy másik esetben egy leszbikus nő, aki egy heteroszexuális nő szívét kapta, elkezdett férfiak iránt vonzalmat érezni, és megkérdőjelezni saját szexualitását.
A 2024-es áttekintő tanulmány szerzői szerint a szívátültetések és az emlékek közötti kapcsolat még mindig rejtély, és további interdiszciplináris kutatásokra van szükség. A memóriaátvitel, a neuroplaszticitás és a szervintegráció összefüggéseinek feltárása nemcsak a szervátültetések jobb megértéséhez vezethet, hanem az emberi identitás és tapasztalat mélyebb megértéséhez is hozzájárulhat. A kutatók hangsúlyozták: „Ezeknek a komplexitásoknak a megértése ígéretes lehetőségeket nyit a szervátültetésben részesülő betegek ellátásának javítására, és hozzájárulhat az emberi lét alapvető aspektusainak megértéséhez.”
(Borítókép: FG Trade / Getty Images Hungary)