Ikonikus hangok, amelyek még karácsonykor is a fülünkben csengenek

Untitled-1
2024.12.26. 14:04
Mindamellett, hogy a filmek általában a történetük miatt lesznek népszerűek, attól sem szabad eltekinteni, hogy az azokban feltűnő szereplők is hozzájárulnak egy-egy karakter sikeréhez. Ahogy hazánkban Grincs és Ebenezer Scrooge, illetve Kate McCallister közkedveltté válásából is oroszlánrészt vállalt Kerekes József és Bánsági Ildikó.

A tévécsatornák aligha szoktak meglepetést okozni a karácsonyi műsorok felhozatalát illetően, mivel szinte minden évben ugyanazokkal a filmekkel találkozhatunk a képernyőn. Bár 2017-ben a TV2-nek majdnem sikerült új színt vinnie a műsorpalettába, miután december 24-én a korábban az RTL-en futó Reszkessetek, betörők! vetítési jogait megszerezve az ikonikus film helyett a Sztárban sztár +1 kicsi extra kiadását akarták műsorra tűzni. A nézők nem repestek ettől az ötlettől, így a csatorna hamar meggondolta magát, és mégis a Reszkessetek, betörők! mellett tették le a voksukat. Ez a társadalmi felhördülés hűen érzékelteti, hogy egyrészt a szokásaink rabja vagyunk, másrészt hogy aligha van olyan alkotás hazánkban, ami szenteste lepipálhatná Kevint és a betörőket – pedig a világ más országaiban a Szörnyecskék, A Grincs, a Mi a manó?, az Igazából szerelem és a Karácsonyi lidércnyomás a tuti befutók.

Az ikonikus filmekhez ugyanakkor kiemelkedően teljesítő színészek, valamint hozzájuk passzoló szinkronhangok is dukálnak. Két kezünk is kevés lenne, hogy megszámoljuk, hány magyar színész vagy színésznő van, akiket hallva azonnal beugrik, kit szoktak megszólaltatni a különböző produkciókban. Legyen szó akár a Leonardo DiCapriónak hangját kölcsönző Hevér Gáborról, a Jennifer Anistont megszólaltató Kökényessy Ágiról vagy az Uma Thurman, Sandra Bullock és Cameron Diaz hangjaként feltűnő Für Anikóról. Akadnak ugyanakkor olyan színészek, akik többek között egy-egy karácsonyi film adott karaktereinek jellegzetes hangjaként maradtak meg a fülünkben. Például Kerekes József, aki Jim Carrey magyar hangjaként Grincsként és Ebenezer Scrooge-ként is hallható volt már, Bánsági Ildikó Kate McCallisterként való felkiáltását pedig akár száz közül felismernénk. Hogy ők miképp emlékeznek vissza az említett karakterek megformálására, arról most az Indexnek nosztalgiáztak.

Ahogy azt Kerekes József megemlítette, a Jim Carrey által alakított karakterek mindegyike közel áll hozzá, csak éppen másért és máshogy szereti őket. Kiemelte, hogy a komoly filmjeit legalább annyira kedveli, mint az idétlenebbeket, mivel mindkét műfajban profin játszik. „Könnyű azt állítani, hogy gumiarca van, de tessék utána csinálni” – jelentette ki, kihangsúlyozva, hogy a Grincset különösen kedvelte, amelynek szinkronrendezője Kosztola Tibor volt, a hangmérnök pedig Erdélyi Imre.

A mai napig emlegetjük, annyira emlékezetes maradt, mivel egy nap alatt vettük föl. Jelezte a gyártásvezető, hogy elég fárasztó lesz, de én azt szoktam mondani, hogy amit ma felvehetsz, ne halaszd holnapra. Bár estére már nagyon kimerültem, de boldogság volt, nagyon imádtam az önfeledt bohóckodását

– mondta.

Mint hozzátette, a filmben lévő dalokat egy másik alkalommal rögzítették, de maga a szinkron egy nap alatt készült el. Kiemelte, hogy egyébként ő jobban kedveli, amikor egy szuszra végig tudják csinálni, mert így minél tovább benne tud maradni egy karakterben. A Grincs mellett ugyanakkor akad még egy ikonikus szerepe, amely kifejezetten a karácsonyhoz köthető: Ebenezer Scrooge. A Karácsonyi ének című film kissé mufurc főszereplője – akit az eredeti, angol változatban Jim Carrey szólaltat meg – gyűlöli a karácsonyt, ahogy egyébként Grincs is, de tekintve, hogy ez az ünnep az év egyik, ha nem a legkedveltebbje, valószínűleg kevesen tudnak azonosulni ezzel az érzéssel. Kerekes elmondása szerint viszont egy színésznek pont az a feladata, hogy még ezt is hitelesen tudja tálalni, és azért, mert egy filmben például gyilkost kell játszania, még nem jelenti azt, hogy „retteghet a család”.

A Karácsonyi éneket Faragó Józsival és Kránitz Lajossal csináltuk. Engem próbára tett Ebenezer Scrooge szerepe – már csak azért is, mert idős. Pont az volt a nehéz benne, hogy megtaláljuk azt a jellegzetes hangot. Fogalmam sem volt, hogy tudom majd jól megszólaltatni ezt az öreg, kissé gonoszkodó, bibircsókos orrú alakot. Fárasztó volt, de nagyon szerettem. Egy színész mindig örül, ha szélsőséges karakterekben lubickolhat, mert az igazi kihívás ez

– jegyezte meg. 

A színészt kérdeztük arról is, általánosságban hogyan viszonyul a karácsonyi filmekhez, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, bár korábban elkerülte a figyelmét, de mióta együtt van a második feleségével, az Igazából szerelem a favoritjává vált. Megjegyezte, bár sokaknak gejl és közhelyes a film története, de ő bármikor és bárhol meg tudja nézni: „Tele van szeretettel, mosollyal, minden generáció megtalálja benne a magáét”. Emellett kiemelt még két klasszikust, a Mary Poppinst és A muzsika hangját, amit a gyerekeikkel együtt szoktak nézni. Megemlítette a Reszkessetek, betörők!-et is, amit minden évben adnak a csatornák, ám annak ellenére, hogy egyesek már unalmasnak találják, nemzedékek nőttek és nőnek fel rajta. 

Mi lesz a szinkron jövője?

Kerekes József a színészet mellett már évtizedek óta szólaltat meg különböző karaktereket. Hogy csak néhány ismertet említsünk, hallhattuk már őt többek között Garfieldként, Ace Venturaként, Peter Griffinként (Family Guy), Dumbként (Dumb és Dumber-filmek), Szamárként (Shrek-filmek) és Kowalskiként (Madagaszkár-filmek). Napjainkban viszont már nem szinkronizál olyan gyakran, így egyre kevesebb rálátása van a szinkronszakmára. 

Ezt nem panaszként mondom, elfogadom. Elmúltam 60, nyilvánvaló, hogy egyes karakterekből kiöregedtem, így inkább a papa- és a nagypapaszerepek jönnek. Már igényesebb filmeket szeretnék csinálni, és kevesebb tömegtermelést. A mostani szinkronokkal akkor szembesülök, amikor a gyerekeim időnként tévét néznek, de változó róluk a véleményem. Ez az én fénykoromban is így volt, készültek jól és kevésbé jól sikerült filmek. Jelenleg viszont iszonyatos tömegtermelés zajlik, annyi csatorna van, és annyi film szinkronizálására van még igény, hogy a nagy számok törvénye alapján nyilvánvaló, minél több film készül, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ebbe kevésbé jók is befutnak

– jelentette ki, illetve arról is ejtett néhány szót, milyen nehézségekkel nézhet szembe a szinkronipar a jövőben:

Ami manapság egy világjelenség, és nagy problémát jelent a szinkronszakmában, az a mesterséges intelligencia. Nagyon komoly kérdéseket vet föl, hogy tudnak-e majd minket pótolni. Bár még a magyar nyelvoktatás nem tart ott, hogy általános legyen a nyelvtudás, de a fiatalok egyre inkább beszélik az idegen nyelveket, tehát lassan kihal az a generáció, amelynek még mindenképpen szüksége van otthon arra, hogy szinkronizálva nézze a filmeket. Kérdéses, meddig lesz még fizetőképes kereslet rá.

Még a közértben is felismerik a hangját

Kerekes Józsefen kívül a többek között Diane Keaton, Meryl Streep, Glenn Close és Helen Mirren magyar hangjaként ismert Bánsági Ildikóhóz is ikonikus szerep fűződik, aki a Reszkessetek, betörők! első részében az édesanyát, Kate McCallistert (Catherine O'hara) szólaltatta meg. A film egyik legemlékezetesebb momentuma, amikor a karakter a repülőgépen ébred rá, hogy otthon hagyta a gyermekét, Kevint, akinek a nevét ordítva pattan fel ültéből. Ahogy arról a színésznő az Indexnek beszámolt, nem hitte volna, hogy pont ez a karakter ragad majd meg ennyire az emberekben. 

Vajda István volt a szinkronrendező, és ugyan nagy örömmel csináltuk, egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen emblematikus lesz ez a szerep. Azóta rengeteget szinkronizáltam, köztük Diane Keatont, Meryl Streepet, Helen Mirrent, sok mindenkit mondhatnék, de hogy ez lett a legsikeresebb, az biztos. Amikor megyek a közértbe, vagy szinte akárhova, és beszélgetek valakivel, mindig azt mondják: »Jaj, a hangja! Mondja azt, hogy Kevin!«. Úgy látszik, ez a legsikeresebb hanganyagom

– mondta viccelődve. 

A színésznő kiemelte, arra sem számított, hogy a Reszkessetek, betörők!-et akkora siker övezi majd, hogy azóta is minden évben leadják az ünnepek alatt a tévében. Hogy a film második részében végül miért Andresz Kati szólaltatta meg Kate McCallistert helyette, arról annyit mondott: „Nem értem rá. Ez mindig úgy indult, hogy épp valami máson dolgozott az ember. Emiatt lett például Meryl Streepnek meg Diane Keatonnek is több hangja, mivel elindult a tömeggyártás és nem várták már meg az embert”. Kate McCallister mellett ugyanakkor akadtak más emlékezetes szerepei, amelyekre meleg szívvel gondol vissza, köztük Annie Hallra. Mint kiemelte, amiatt ragadt meg benne ennyire ez a karakter, mert akkoriban tanulta meg, hogyan tud Diane Keaton bőrébe bújni. Elmondása szerint abban az időben még volt idő arra, hogy megpróbálják minél inkább tökéletesíteni egy szereplő szinkronját, így megesett, hogy egy hónapig dolgoztak rajta. 

Az első szinkronszerepemre is emlékszem, egy rajzfilm volt, amiben én voltam az ütődött kakadu az erdőben, ahol egy hangversenyt tartottak. Valami embertelen hangot kellett kitalálnunk

– emlékezett vissza, felidézve, hogyan is zajlottak a szinkronfolyamatok évtizedekkel ezelőtt:

Rengeteg szovjet filmet csináltunk, sokat tudtunk tanulni. August Strindberg Haláltáncánál pedig már ülve szinkronizáltunk, ami előtte nem volt divat. Akkoriban 100 tekercs borzasztóan sok volt, és rémlik, hogy Haumann Péter ült mellettem, akivel egymást támogattuk, hogy még bírjuk ki. Nagyon fárasztó volt, mivel próbáltunk, előadásunk volt, forgattunk, és volt, hogy éjjel fél tizenkettőre mentünk szinkronizálni. Az még egy egészen más világ volt, lassabb volt a technika, ami nekem nagyon tetszett

– jegyezte meg. 

A színésznő kiemelte, annak ellenére, hogy rengeteg szinkronmunka van már a háta mögött, a folyamatosan fejlődő technika miatt újra meg kellett tanulnia, hogy a felgyorsult a világban hogyan kell szinkronizálni. Mint mondta, nehéznek találta, hogy idomuljon ezekhez a változásokhoz, és jobban szereti, amikor „meg kell dolgozni egy tekercsért”. Hozzátéve, vannak még szinkronrendezők, akik eszerint dolgoznak.

Általánosságban véve ma már gyors áradása van a szinkronizálásnak. Akad, akinek ez a kisujjában van, érzi a ritmusát, így most is vannak nagyszerű szinkronok. Én viszont jobban szerettem a régebbi időkben, úgy érzem, az egy minőségibb munka volt – de hát minden generációnak megvan a maga sopánkodása

– jelentette ki.  

(Borítókép: Grincs, Kate McCallister és Ebenezer Scrooge. Fotó: Universal / Getty Images, 20th Century Fox / Northfoto, Port.hu)