Igazi kincsek várnak az ítéletre, de könnyen a tűzben találhatják magukat

Nincs büntetőügy bizonyíték nélkül, legyen szó akár csak egy lopásról vagy a legkegyetlenebb emberölésről. Egy-egy esetben akár több ezer ilyen tárgyat is kezelnie kell valakinek, amivel komoly felelősséget is a nyakába vesz, hisz nemcsak logisztikázza a dolgokat, de a bírósági eljárásban is nagy szerepet kap. Az Index stábja két helyszínen is megnézhette, hogy a Fővárosi Törvényszéken hogyan kezelik a bűnjeleket, és a bírósági eljárások után mi lesz ezek sorsa.

Nyomozástól az ítéletig

Minden a nyomozó hatóságoknál kezdődik, egy eljárás megindulásával temérdek bűnjelet foglalnak le, a vádemelést követően a tárolásukat viszont már nem nekik kell megoldaniuk. A bűnjelek kezelését a továbbiakban már a bírósági bűnjelkezelők végzik. Innentől veszi kezdetét a bíróságon egy kőkemény logisztikai munka, amit először egy átadás-átvétel eljárással kezdenek. Ekkor a nyomozó hatóságok – miután megküldtek egy listát arról, hogy miket szeretnének átadni – lezárt csomagolásban, tételesen átadják a bűnjeleket a törvényszék dolgozóinak. A bűnjelkezelők nem vesznek át akármit, lőfegyvert, kábítószert vagy veszélyes anyagot, de még az élőlények és a készpénz a logisztikáját sem kell magukra vállalniuk, a kivételeket ugyanis egy IM–BM–PM együttes rendelet szabályozza.

Az átadás-átvétel után egy vonalkódos rendszer van a bírósági bűnjelkezelők segítségére a bűnjelek beazonosításában. A feladataik között ugyanis nem csak az szerepel, hogy átvegyék és tárolják a bűnjeleket, de ők készítik elő azokat, ezzel pedig nagy felelősséget vesznek a nyakukba. A bizonyítékok ugyanis kulcsszerepet játszanak egy vád vagy éppen védelem sikerességében, így ha azokban bármi kár keletkezik, esetleg elkeveredik, az ügyeket dönthet el.

Jobb esetben nem kell az örökkévalóságig tárolniuk a büntetőügyekhez tartozó bizonyítékokat, azokról az eljárás során, de legkésőbb az ügy jogerős lezárásakor a bíró rendelkezik. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása a bűnjelkezelők feladata. Előfordulhat, hogy azokat az eljárás végén visszakaphatja a vádlott, más esetben pedig már eljárás közben megválthatja, de arra is van példa, hogy bár lefoglalja a bíróság, a használatában nem korlátozza – ilyen például az autók esete némely ügyben. Ha egy tárgy nem kerülhet vissza a tulajdonosához, akkor sem maradhat a törvényszék kezelésében. Ebben az esetben:

• eladományozhatják, így került már karitatív szervezethez ülőgarnitúra, de több száz darabból álló étkészlet is;
• ha a bűnjel megsemmisítését rendelte el a bíróság, vagy értékesítésre alkalmatlan, akkor lehetőség szerint szelektív feldolgozásra adják át, végső esetben pedig szemétégetőbe viszik azokat, szigorúan jegyzőkönyvben vezetve, hogy az valóban megsemmisült (a helyszínen ekkor a vádhatóság is képviselteti magát – a szerk.);
• az elkobzott, illetve a jogosult által át nem vett bűnjeleket értékesítik.

Játékgép, Aston Martin és szalamandrák

Mintha egy különleges kereskedésben járna az ember, csak itt éppen semmi sem eladó. Az első helyszínen gondosan rendezett salgó polcokon hevernek a tárgyak, amelyek között egészen frissek is vannak, de a munkatársak elmondása szerint tárolnak egy 1996-os bűncselekményhez tartozó bűnjelet is. Kérdéses, hogy még meddig kell őrt állniuk felette, mert az ügyet bár felfüggesztette a törvényszék, amíg le nem zárja az illetékes bíró, addig ők sem szabadulnak meg tőle.

Számítógépek, bőröndök, egy karó és egy péklapát is van a nagyjából 50 ezer tárgy között, a leggyakrabban lefoglalt eszköz mostanra vitathatatlanul a mobiltelefon lett. Különleges tárgyakból azonban ennek ellenére sincs hiány, egy sarokban antik óra és gondosan becsomagolt festmények sorakoznak. Utóbbiak közül van, amelyik éppen szakértői véleményre vár, mert bár rendkívül sokoldalú az a nyolc ember, aki a törvényszék bűnjeleit kezeli, egy műtárgy értékének megállapítását már inkább szakemberre bízzák, így került már bűnjel valamelyik hazai múzeumhoz is.

A főosztályvezető többször is hangsúlyozta, hogy élőlényekkel nem foglalkoznak, de ez nem jelenti azt, hogy állatok esetében nem történik bűncselekmény. Ferihegyen keresztül egy alkalommal valaki 93 foltos szalamandrát próbált meg kicsempészni az országból. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai azonnal intézkedtek, a védett kétéltűeket pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert szakembereire bízták – ők gondozták az életben maradt 70 apró állatot, amíg visszatérhettek az élőhelyükre. Egy büntetőügynél két házi macskát kellett „értékesíteniük”, az egyik állatmenhely jelképes két forintért cserébe átvette tőlük a kis kedvencek gondozását. 

A törvényszék egy másik telephelyén az autók között igazi különlegességek bújnak meg. Egy régi játékgép, raklapnyi monitor és laptop, néhány alig használt olasz robogó, de még egy kábítószerlabor komplett felszerelése is ott hever a raktárban. Korábban itt pihent egy közel hatvanéves Aston Martin is, az egyedi autót még a széltől is óvták, hiszen ha a bíróság úgy dönt, hogy a tulajdonosa visszakaphatja, akkor nem adhatják oda rosszabb állapotban, mint ahogy lefoglalták. Az autó végül új tulajdonosra lelt külföldön, több mint 100 milliót fizetett érte az illető.

(Borítókép:  Papajcsik Péter /  Index)