Salma Hayek milliárdos férjének is húznia kell a luxusnadrágszíjon

Valószínűleg se Bernard Arnault, se Francoise Bettencourt Meyers, se Francois Pinault nem szívesen gondol majd vissza az elmúlt esztendőre. A többek közt a Louis Vuitton, a Dior, a Fendi, a Bulgari és a Tiffany márkákat is birtokló Arnault ugyanis az ötödik helyre csúszott vissza a Bloomberg 500-as listáján, amit az indokolt, hogy egy év alatt 31 milliárd dollárral (12,5 billió forinttal) lett szegényebb az LVMH luxuskonszern.

Lehetne azon vitatkozni, hogy ő járt-e rosszabbul, vagy Salma Hayek apósa és férje, ugyanis a Pinault család luxusipari konglomerátuma – olyan brandekkel a Kering istállójában, mint a Gucci, a Balenciaga, a Saint Laurent vagy a Bottega Veneta – 41 százalékot veszített az értékéből az elmúlt egy évben a francia tőzsdén. A nagy divatházak (Prada, Giorgio Armani, Valentino, Ralph Lauren, stb.) parfümjeit is gyártó L'Oréal örökösnőjének is van szomorkodnivalója, míg 2023-ban 100 milliárd dollárjával a világ leggazdagabb nőjének számított, a 2024-es év ennek a címnek az elnyerését már nem teszi számára lehetővé.

Mindez hatalmas kontrasztban áll a koronavírus utáni időszakhoz képest, amikor is kilőtt a szektor, és a cégek rekordbevételeket értek el azzal, hogy az addig gyakorlatilag szobafogságban élő vásárlók náluk költötték el luxustermékekre a megtakarításaikat. Mint egy korábbi, a témát boncolgató cikkünkben írtunk róla, ez a növekedés nem volt fenntartható, a felesleges pénz elfogyott, valamint a megélhetési válság és a mesterséges intelligencia is gondoskodott arról, hogy a potenciális vásárlók kevesebbet tudjanak a luxusra fordítani.

A cégek azonban bizakodók voltak a 2024-es évet illetően, a kínai vásárlókedv erősödésében hittek, amely jobbára a távol-keleti ország gazdasági stagnálása miatt nem igazolta vissza a reményeket. A helyzeten tovább rontott a fordulatos francia belpolitikai helyzet is, amely nem túl vonzó a befektetőknek, hogy francia vállalatok részvényeit keressék. Bizakodásra adhat okot a HSBC Holding elemzői szerint, hogy a kínai gazdaság valószínűleg nem gyengül tovább, az Egyesült Államokban kifejezetten nő az értékesítés, így valószínűleg a 2024-es harmadik negyedév volt a mélypont, 2025 második felében pedig a lassú visszarendeződés elindulása várható majd, maximum 4 százalékos növekedéssel.

Ha nincs ázsiai turista, nincs velencei luxus sem

A világ számos pontján reptéri duty free üzleteket és a Távol-Keleten T Galleria néven luxusáruházakat üzemeltető DFS Group novemberi sajtóközleményében tudatta, hogy nem hosszabbítja meg az ingatlanbérleti szerződését a Benetton Grouppal, így az idei év első felében bezárja 2016-ban nyitott velencei luxusáruházát, a T Fondaco dei Tedeschit. Az LVMH többségi tulajdonában lévő, hongkongi központú DFS-nek (Duty Free Shops) ez volt az első európai luxusáruháza, amelyet 2021-ben követett a párizsi Samaritaine.

A középkorban eredetileg német kereskedőháznak épült, majd a napóleoni időkben vámházként működő, később a velencei főpostaként funkcionáló épület közvetlenül a híres Rialto híd mellett, a Canal Grandén található, és az elmúlt egy évtized legnagyobb luxusfejlesztésének tekinthető az olasz tartományi székhelyen. Habár a híres francia dizájner, Philippe Starck által tervezett bárja és kávézója, valamint a „Nagy Csatorna” fölé magasodó, ingyenesen látogatható tetőterasza népszerű hot spotok a városban, az áruház forgalma jelentősen elmaradt a koronavírus előttitől, így folyamatos tőkeinjekciókra szorult az egyébként is pénzügyi nehézségekkel küzdő anyavállalattól – amelynek épp mostanában köszönt le az elnök-vezérigazgatója.

A velencei áruház az elmúlt öt évben több mint 100 millió dolláros veszteséget termelt a cégcsoportnak, amit a Covid és a távol-keleti utazók elmaradásának a számlájára írnak. A járványhelyzet után ugyanis a városba még mindig nem érkezik elég jómódú kínai,

A turisztikailag fontos japán piacban sem bízhatnak most, a jen gyengesége miatt ugyanis a japán turistáknak alábbhagyott az érdeklődése Olaszország iránt – írja a WWD divatipari szaklap. Bár Velence éppenséggel nem marad luxusüzletek nélkül, de nagy érvágás a városnak az, hogy ennyi luxusbrand esik hirtelen ki, amikor egyébként olyan neves luxushotelmárkák jelennek meg a következő években a meglévők mellé, minta Four Seasons, a The Langham, a Rosewood vagy az Orient Express.

50 millió vásárlót veszített a globális luxusszektor

A 2008-as gazdasági világválság óta a tavalyi év volt az első, amikor az úgynevezett „személyes luxusszektor” (ahová a ruházati és a piperetermékek is tartoznak) nem tudott növekedni, hanem 2 százalékos esést produkált. Kínában a tavalyihoz képest 20 százalékkal kevesebb terméket adtak el, a szintén fontos piacnak számító Japánban pedig 14 százalékos volt a forgalom visszaesése. Tekintve, hogy az olyan nagyvállalatoknak, mint amilyen az LVMH is, akár a forgalmuk felét is adhatják a kínai vásárlók, a nagy kérdés, mi történik:

A világsajtót bejáró kínai ingatlanfejlesztési válság és a kormány által meghirdetett „közös jólét” program is visszahúzza a költekezést – pláne ez utóbbi lehet égető az európai cégeknek. A vagyoni egyenlőtlenség egyre szúrósabb szálka a kínai elnök szemében, amit jól alátámasztanak az olyan országos szintre fújódott korrupciós botrányok, mint például amikor a közelmúltban egy közhivatalnok Louis Vuitton-sálban adott tévéinterjút.

De nem lehet mindent Kína nyakába sem varrni! Mint a Bain & Company tanácsadócég rámutat, a vásárlók bizalomvesztéséről is szó van, elsősorban a gazdasági kilátásaikat illetően, ami szintén távol tartja a bankkártyájukat a kasszától.

50 millió luxusfogyasztó vagy kilépett vagy kiszorult a luxuscikkek piacáról az elmúlt két évben. Ez egy jelzés a márkák számára, hogy módosítsák az értékajánlataikat

– nyilatkozta Claudia D'Arpizio, a Bain & Company frissen publikált tanulmányának vezető szerzője. A globális lassulás természetesen a márkákat nem ugyanúgy érinti, a divattermékeivel kizárólag a top elitet megcélzó és a középosztály felé nem nyitó Hermés például nem panaszkodik az elmúlt évekre, ahogy a Chanel tulajdonosa, a Wertheimer család is növelni tudta a vagyonát a 2024-es évben a Bloomberg milliárdoslistája szerint.

(Borítókép: Salma Hayek és férje, François-Henri Pinault, a Kering alapítójának fia, a cég vezérigazgatója. Fotó: Getty Images / Dominique Charriau/WireImage)

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg: