Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
A longevity-kultúra kiváló alappal rendelkezik, már ami az ötletet és az ezzel kapcsolatos életmódot illeti. Az eredeti gondolat mögötte ugyanis az, hogy nem érdemes megvárni, míg idős és beteg lesz az ember, és aztán gyógyszerekkel próbálja meg egészségesen tartani magát. Sokkal jobb már egészen fiatalon olyan életvitel mellett letenni a voksunkat, ami már önmagában meghosszabbíthatja az életünket. Ilyesfajta döntéseket nap mint nap hozhatunk, majd azon kaphatjuk magunkat, hogy gyökeresen megváltozott az életünk.
De mi lehet a mozgatórugója a longevity életmódnak? Az egyik legfontosabb eleme a tanulmányok szerint, hogy gyakoroljuk az úgynevezett ikigai életfelfogást. Már a neve is jelzi, hogy egy ázsiai eredetű filozófiáról van szó, melynek lényege, hogy megértjük és tudatosítjuk magunkban életünk értelmét. Hogy igenis van helyünk és feladatunk ezen a világon, és teszünk azért, hogy képesek is legyünk megvalósítani azt. Részét képezi még a mindennapos lelassulás, kikapcsolás, egyesek ezt úgy nevezik: visszatérés önmagunk középpontjába. Elméletek szerint ez még hatékonyabbá teszi az ikigai gyakorlását.
A belsőnk megerősítése a szeretteink és a pozitív energiák közel tartásán is múlik. A longevity egyik legfontosabb alappillére, hogy mindenképp legyen egy biztonságos belső körünk. A szeretteinkkel való egészséges kapcsolat az életünk minden területére kihatással van – ahogy a negatív is. A támogató közeg motiválóan hat egy egész életen át, segít elérni a céljainkat és megélni az igazi boldogságot. Ez pedig elengedhetetlen egy igazán kiegyensúlyozott, hosszú és boldog élethez.
Természetesen fizikai követelményei is vannak az életmódnak. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, annak minden aktív és passzív formája. Utóbbi alatt olyasmiket kell érteni, mint a sétálás, a lépcső választása olyan esetben, amikor liftezhetnénk is. És otthonunkban sem feltétlen a kanapén heverészést kell választani, hanem amennyiben lehetőségünk van rá, kertészkedni – a természetközelség, illetve a saját terünkkel való törődés pozitív hatással van az emberi pszichére. A fizikai mozgás aktív része természetesen a különböző sportokban merül ki, aminek rendszerességét érdemes minél előbb beiktatni mindennapjainkba.

Ide sorolható még az úgynevezett 80 százalékos szabály, ami az étkezésünkre értendő, vagyis csupán addig eszünk, amíg 80 százalékban nem telítődik a gyomrunk. A kutatások szerint ekkorra már érezzük, hogy nem vagyunk éhesek, de tudnánk még enni, hisz nem értük el a teljes jóllakottság érzést. És talán az is magától értetődő, hogy a longevity étrend inkább növényi alapú, így rengeteg rostos étel fogyasztását javasolják.
Szentgyörgyi Barbara életmódorvos szerint ez az életmód azért nem feltétlenül népszerű Magyarországon, mert a magyarok elfelejtették értelmezni a testük jelzéseit. Holott a longevity, amelynek hatékonyságában a szakember is hisz, segít abban, hogy lecsökkentsük biológiai életkorunkat.
Sokak szerint egyébként a probléma éppen abból ered, hogy lehetünk mi 35 évesek, ha egy 50 éves testében érezzük magunkat. A cél a kettő minél nagyobb harmóniába kerítése, kiegyensúlyozása. Ehhez persze tenni kell, ami nem minden esetben lesz kizárólag jótékony.
Pszichológusok szerint kettős hatása lehet ennek az életmódnak. Egyrészt kontrollt adhat a kezünkbe azzal kapcsolatban, hogyan teszünk az egészségünkért. Másrészt,
kissé kihúzza a lábunk alól a talajt olyan értelemben, hogy túl magas elvárásokat kezdhetünk felállítani magunkkal szemben, amelyeknek sosem tudunk megfelelni.
Így nem érezzük hatásosnak, összességében pozitívnak a longevity életmódot. Lényeges, hogy gyakoroljunk önkritikát, figyeljük magunkat, de ne váljanak teljesítményalapúvá mindennapjaink, hisz ez esetben teljesen kontraproduktív lesz a longevity életmód.
Már a közösségi médiába is beszivárgott a longevity-kultúra, ennek pedig látjuk is a jeleit. Némely influenszerek, akik néhány évvel ezelőtt még hasznos tippeket, recepteket osztottak meg követőikkel a témakörben, ma már riogatnak, a pozitív, támogató hangnem pedig sok esetben átcsapott félelem alapú motivációba.
Az egészséghajszolás az úgynevezett ortorexia kialakulásának is megágyazott, amely szerint az egészséges étkezést, valamint a rendszeres testmozgást már nem önszántunkból és saját jóllétünk érdekében tesszük, hanem kényszerből.
@laurenkissee This has been on my heart and I just needed to share it!! 🙏🏼 Wellness culture has become toxic and it makes me so sad. I want to empower mama’s, not make them more afraid! 🫶🏼 #wellnessculture #toxicwellnessculture #scrunchymama #scrunchymoms #kindacrunchy #holistichealing #crunchymomsoftiktok #crunchymomtok #crunchymomlife #tiktokwellness #toxicwellness ♬ original sound - Lauren Kissee
Sok wellness, életmód-tartalomgyártó is kifejezte felháborodását a témában, mondván, azt éreztetik influenszertársaik, hogy bármit is tesznek követőik, az biztosan rossz. Nem lehet kiigazodni tartalmaikon, hisz következetlenek, és kizárólag a megfélemlítésre alapoznak.
Szakemberek is megfigyelték, hogy az alapvető emberi bizonytalansággal – ami az elmúlással és az öregedéssel kapcsolatos – ily módon visszaélni rettegéshez vezet. Aki pedig fél, irányíthatóvá, ezáltal pedig megvezethetővé válik. Mindez káros az emberi pszichére, a longevityvel pedig egyenesen összeegyeztethetetlen.
Az egyensúly megtalálása elengedhetetlen minden életmódváltás alkalmával, és fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a kíváncsiságunk motivál-e minket a váltásra, vagy inkább szorongás, félelem áll a háttérben. A longevity-kultúra ugyanis szolgálhat kétélű fegyverként, ha nem tudatossággal kezeljük.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: skynesher / Getty Images Hungary)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM