Cukorrépaföldből park: hol történt ilyen Budapesten?

Ha archív fotókat nézegettünk a régi Budapestről, talán fel sem tűnik, hogy az igazi változás nem a házakban történt az évtizedek alatt. Az akkor már álló épületek jó része áll még ma is. Ami gyökeresen megváltozott, az a parkok, fasorok, közkertek, ligetek, játszóterek képe. Egy virágágyás akár minden évben más lehet, de egy utcabútort vagy játszótéri eszközt sem évtizedekre terveztek. Új parkok születtek , régieket építettek be, de a megszokottak is észrevétlenül alakultak át. Ami ma gyönyörű, árnyas liget, az lehet, hogy néhány évtizede egy frissen rendezett placc volt tele facsemetékkel.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

A Fortepan most a Főkerttől kapott egy igen változatos gyűjteményt, mely leginkább a huszadik század második felében készült parkfotókat tartalmaz. Összeállítása elsősorban Hlatky Katalin érdeme, aki vállalat parktervezési csoportvezetője és építésvezetője volt. Az Ormos Imre-emlékérmes tájépítész még a 2001-ben megjelent Budapesti zöldkalauz című könyvhöz gyűjtötte össze a legtöbbjüket. Ahogy mesélte, a kiadvány ötlete azért vetődött fel benne, mert 90-es évek átszervezései idején úgy selejteztek, hogy félő volt, veszélybe kerülnek a fotódokumentumok. Nem nagyon tudta hol tárolni a képeket (ez azóta megoldódott a Fővárosi Levéltárban), ezért elkezdték a tervtárat és a fotótárat digitalizálni a Főkert Tervezési Stúdióban. Persze végül nem fért el minden a könyvben, így született meg a gyűjteményből a zöldkalauz.hu honlap a Lépték-Terv tervezőiroda égisze alatt, de ez már egy másik történet.

Az összeállításban Hlatky Katalin, valamint a Dékány Szilveszter szerkesztette, 150 éves a fővárosi kertészet  című könyv volt a segítségünkre.