Az edzőlegenda színesben örökítette meg a forradalom utáni olimpiát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az 1956-os forradalom utáni olimpiát Hencsei Pál sporttörténész a magyar sport Trianonjának nevezte. A játékokat november 22. és december 8. között rendezték Melbourne-ben, a magyar küldöttségnek minden esélye meglett volna arra, hogy a négy évvel korábbi rekordszereplést (16 arany) megközelítse. Nem így lett, a forradalom közbeavatkozott. A kiutazás nehézségei, az itthon hagyott családtagokért való aggódás nehezítette a koncentrációt. Végül negyvenen nem érkeztek vissza Magyarországra, köztük az ausztrál városban ötszörös olimpiai bajnokká váló Keleti Ágnes tornász. Nem tért haza a négy évvel korábban már aranyérmes, akkor 23 éves Gyenge Valéria sem, aki pillanatnyilag Torontóban él, fotókiállítása is volt már. Őt kértük meg arra, hogy segítsen egykori edzője, Sárosi Imre képeinek azonosításában. A Mesti becenévre hallgató mesteredző tanítványa volt - Gyenge mellett - Székely Éva is.
Sárosi korszakos edző volt, az úszásról már 1954-ben szakkönyvet írt. Ő hazatért Ausztráliából, a Spartacusnál úszóóvodát alapított például, 97 évesen halt meg Budapesten. A Fortepanra került színes képek visszarepítenek minket az időben.
A magyar csapat kapta a legnagyobb tapsot, Hegyi Gyula sportvezető a zászló mögött (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Három vízilabdázó vonul az első sorban: Boros Ottó, Bolvári Antal és Gyarmati Dezső (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Zságot Irén műugró a 9. helyen végzett a 48-as olimpián. Ujvári László Európa-bajnokot ő nevezte el Pinokkiónak, mondván olyan vékony. A Fradiból ismerte Sárosit, a Mesti ott kezdte a pályáját. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A melbourne-i olimpiai falu előtt gyülekeznek a megnyitóra. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Littomericzky Mária, a mellúszásban ötödik Killermann Klára, az ablak mellett takarva Gyenge, és a gyorsúszó Csordás György. Buszoznak Prága felé. A magyar küldöttség Nymburkban várta, hogy jöjjön értük a repülő, ami több átszállással elvitte Ausztráliába. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A szeles Blackpoolban készült a fotó Gyenge szerint, két évvel az olimpia előtt, aki a kalapjára vigyáz, Tumpek György (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Záborszky Sándor az ablak mellett, mellette Balogh Gyula masszőr, a szemüveges sapkás Rajki Béla. Rajki lett később az 1972-ben olimpiai ezüstérmes vízilabda csapat szövetségi kapitánya. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A busz belülről (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A magyar küldöttség a szingapúri átszállásra vár. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Gyenge Valéria bóbiskol a repülőn, előtte Nyári Magda vívónő oxigént kap (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A melbourne-i uszoda, ebben ütötték meg a vízilabdás Zádor Ervint. A magyar-szovjet meccs nem az aranyéremről döntött, de a győzelem nagyon fontos volt az aranyéremhez (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A kép bal szélén Dobay Gyula, a turbánban ülő férfit nem sikerült azonosítani, mellette Utassy Sándor. A kép jobb szélén Tumpek György kendőt formáz a törölközőből. Tumpek 200 pillangón bronzéremmel tért vissza Magyarországra. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A csapatgyűlés, ahol hallgatják a híreket. A szovjet csapatban szerepelt a munkácsi Beca József, ő arról informálta a magyarokat, miket hall a másik oldalról. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Gyarmati Dezső mellett Székely Éva, a küldöttség Prága felé tart a vonaton. Mögöttük Gróf Ödön áll. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Már a Melbourne felé tartó repülőn ül az egri Hevesi István, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar. Kárpáti részt vett a Sport Illustrated Amerikába szervezett túráján, de később hazatért. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
A háttérben Temes Judit. Littomericzky, Székely Éva, Dömölky Lídia összefont karokkal, egy amerikai látogató valamint Gyenge a kép szélén (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Az olimpiai falu konyhájában (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
1952-ben Székely Éva nyert, ő írta később azt a könyvet, hogy sírni csak a győztesnek szabad. (Fotó:
Sárosi Imre / FORTEPAN)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon