Eddig nem látott képek Budapest ostromáról
Egy milliós nagyváros esetében azt gondolnánk, hogy nem nehéz fényképfelvételeket találni a település legfontosabb eseményeiről. Budapest ostromára azonban ez egyáltalán nem áll. Ahhoz képest, hogy a várost nem evakuálták és több ezer fényképezőgép-tulajdonos maradt az ostromgyűrűben, a harcok alatt készített felvételek száma rendkívül csekély. Ezt nem magyarázza az sem, hogy a fényképezés nem volt veszélyek nélküli tevékenység, annál is kevésbé, mert zárt helyen készült fotókból is csak alig lelhetőek fel példányok.
Katonai jellegű felvételeket a védők oldaláról is készítettek magánszemélyek, de ebből az anyagból csak Pintér Béla légvédelmi tüzér hadnagy néhány felvétele ismert. A budapesti magyar haditudósítók 1944. december 24. előtt készített felvételeiből is alig maradt valami, későbbi felvétel pedig egyáltalán nem ismert, holott biztos, hogy haditudósítók maradtak az ostromgyűrűben. Német haditudósítók szintén dolgoztak Budapesten: Hans Keimling és Ferdinand Fritsch felvételei ismertek az 1944 decemberi időszakban. Egyikük még 1944. december 24-25 között is fotózott – ezt onnan lehet tudni, hogy a fényképein az Új Szent János Kórház felé igyekvő, páncélöklökkel felszerelt SS-katonák láthatóak, és egy ilyen képet karácsony előtt nem készíthetett volna. Az utolsó német haditudósítói felvételek dátumozása 1945 január, de könnyen lehet, hogy a képek valójában még decemberben készültek.
Jelenlegi ismereteink szerint Keimling és Fritsch közül csak egyikük maradt a katlanban, de ő is repülőgépen távozhatott az ostromgyűrűből, ennek köszönhetően jelenhettek meg képei a korabeli sajtóban. A szlovén Jelenkortörténeti Múzeum Fényképtára elképesztő mennyiségű, 1944-1945 között Magyarországon készült német haditudósító fotót őriz, azonban ezek a legutóbbi időkig egy jogvita miatt nem voltak kutathatóak. Amennyiben kutathatóvá válnak majd, akkor az a mostanihoz hasonló áttörést fog jelenteni a háború képi ábrázolásában.
Ezzel a minimális képanyaggal szemben viszont a szovjet hadsereg hihetetlen alapossággal rögzítette az elfoglalt nagyváros részleteit. Erre "minőségbiztosítási okból" volt szükség: az egyes alakulatok fegyverzetük hatékonyságát vagy támadásaik eredményeit illusztrálták fényképekkel. Különösen gazdagon dokumentáltak általában a nehéztüzérség és a csatarepülők, illetve bombázók hadinaplói. Külön fényképezés tárgyát képezte az elfoglalt zsákmányfegyverzet. Harckocsik esetében mindennek az is jelentőséget adott, hogy a zsákmányolt járműveken jól lehetett tanulmányozni a saját páncéltörő fegyverek hatékonyságát. Ezért a harckocsik és rohamlövegek esetében a fényképezést a járművekre festett számokkal is kiegészítették.
Több mint furcsa, hogy ebből az elképesztően gazdag fényképanyagból 1990 előtt szinte semmi sem került magyar közgyűjteményekhez. Ez azért is érdekes, mert a Budapest ostromáról forgatott szovjet filmhíradóban a végén látható stáblista szerint nem kevesebb, mint 40 személy vett részt. Ők pedig nem csak filmeket, hanem fényképfelvételeket is készítettek.
Jelenlegi ismereteink alapján elmondható, hogy Budapest szinte minden fontosabb középületének elfoglalását dokumentálták térképpel és fényképekkel. Fontos különbség a német-magyar és a szovjet hadsereg között, hogy míg előbbiben a tiszteknek (vagy akár a katonáknak is) lehetett magántulajdonban fényképezőgépe – sőt a németeknél több példa van arra is, hogy magáncéllal mozgófilmezett valaki a fronton, adott esetben színes anyagra dolgozva – addig hasonló a szovjet katonák esetében nem volt elképzelhető. Egy fényképezőgép birtoklása elég gyorsan minősülhetett kémkedési kísérletnek, és a Vörös Hadsereg egyébként sem egy jóléti fogyasztói társadalom intézménye volt, amelyben megengedhető lett volna az effajta luxus. Így azok a típusú felvételek, amelyek pl. Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart című megrázó munkáját illusztrálják, szovjet katonák esetében sokkal ritkábban lelhetőek fel.
A legtöbb szovjet katonákkal kapcsolatos magyar vonatkozású fotó eddig vagy műtermi vagy már békés, megszállói körülmények között készült. Ezt a hiányt a nemrégiben kutathatóvá vált, hivatalos célokra készült szovjet fényképanyag messzemenően pótolni tudja. A Fortepan nemrégiben egy több száz darabos kollekciót kapott olyan felvételekről, amelyek eredetije minden bizonnyal a podolszki katonai levéltárban található.
Bizonyos képek azonban már korábban is előkerültek. Kb. egy évtizede adományoztam a Fortepannak azokat a felvételeket, amelyeket eredetileg egy interjúalanyom, az 1944-ben karpaszományos katonaként bevetett Botos Lajos kapott. Botos az 1950-es évektől a Földművelésügyi Minisztérium dolgozója volt és egy alkalommal Krasznodarba kellett látogatnia, ahol egy kísérőt osztottak be hozzá. Összebarátkoztak és orosz partnere hazaérkezése után postán (!) egy csomag budapesti ostromfelvétellel lepte meg. Ebből a kollekcióból most csak egyet, a Friedrich Scheer sírját ábrázoló képet szerepeltetem. Ez a kis történet is arra utal, hogy az egykori Szovjetunió területén, illetve Oroszországban bizonyára ma is sok helyen lappanganak Budapesttel illetve Magyarországgal kapcsolatos felvételek. Csak remélni lehet, hogy ezek a képek, amelyek már 75 éve nem kellene, hogy hadititkot jelentsenek, előbb után magyar közgyűjtemények részeivé is válhatnak.
Köszönet Kelecsényi Kristófnak és Pálfi György Simonnak a képek azonosításához adott nagylelkű segítségéért.

A Döbrentei utca északi irányba, a Döbrentei 16., 18. vagy 20. számú házból fotózva. A felvétel közvetlenül az ostrom után, 1945. február 13-15 között készülhetett. Ez az utcán heverő lomok mennyiségéből is valószínűsíthető. A kép azonosítása nem egyszerű, mert később szinte mindent lebontottak, ami a felvételen látható. A bal oldalon a Döbrentei utca 15. szám erkélye, és kivehető az épületek előtt húzódó, az utca 19. század végi feltöltésekor keletkezett "süllyesztett" járda, illetve annak korlátja (a kép bal alsó sarka közelében), valamint a kép felső részében az 15. szám erkélye mellett-mögött a feljáró lépcső néhány foka. Minden más ma már nem látható.
A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg. (Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Tájkép a Budai Várból. A kép a romos, azóta visszabontott egykori Honvédelmi Minisztérium tetejéről északi irányba fényképezve készült. Hátul kivehető a korabeli Pénzügyminisztérium tetőzete, jobb oldalt alig láthatóan a Mátyás-templom tornya látszik. Az eredeti fotón oroszul "A Horthy-palota bejáratánál" képaláírás olvasható. Az orosz nyelvű képaláírások az esetek jelentős részében tévesek. A szovjet fényképészek jobb híján fantázianeveket használtak a helyszínek megjelöléséhez. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Fortuna utca a Várban, közvetlenül az ostrom után. Bal szélen látható a Magyar Nemzeti Levéltár tetejének egy kis része, tőle jobbra a Budavári Evangélikus Templom, majd pedig a Fortuna utca 25., 23., 21. és 19. sz. házainak romjai. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Lánchíd utca a Clark Ádám tér felől fotózva. Az ostrom következtében az utcakép alaposan megváltozott. Balra látható a Lánchíd utca 2. sz. alatti Barber-Klusemann-féle bérház. Az utca páros oldalát teljesen elbontották az ostrom utáni években. Helyükre azóta sem kerültek új épületek, minek köszönhetően sokkal szellősebb lett a tér déli oldala. A jobb oldalon lévő Lánchíd utca 1-3. sz. épület volt a régi Kereskedelmi Minisztérium, mely szintén súlyosan rongálódott. Az épületet lebontották. Az ostrom alatt itt a 22. SS-lovashadosztály parancsnoksága működött. Ezen a telken található ma az ún. nulla kilométerkő. Érdekesség, hogy az utca számozása emiatt ma is öttel kezdődik a páratlan (Vár felőli) oldalon. Az 5-17. sz. házakat a háború után szerencsére felújították, így ezek ma is jól felismerhetők a fényképen. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Krisztina körút 65 – a telken 1886-ban épült fel a Budai Polgári Kaszinó, amely 1893-ban a szemközti házba költözött át (ez az ostrom során szintén elpusztult, de tervek szerint újjáépítik). A Kaszinó távozása után itt működött a Zöldfa-étterem. A házat 1945-ben elbontották, helyén ma Nyúl Dezső modern lakóháza áll. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Az ostrom után elbontott Zöldfa vendéglő romjai a mai Krisztina tér-Mészáros utca sarkáról fotózva. A Zöldfa éttermet a vendéglős-szakmában ismert Spolarich György üzemeltette. Lenn az utcán egy Panther harckocsit vizsgálnak a szovjet katonák. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)

Két felvétel a Fő utcáról. Az elsőn jól látható, hogy éppen kiég az egyik lakás a jobb oldali harmadik épületben – az emeleti ablakon füst tör elő. Az utcán a német hadosztályok üzemképtelenné tett járművei láthatóak, baloldalon a 13. páncéloshadosztály Sd.Fkz. 250/9 könnyűfelderítő lövészpáncélosa. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Fő utca 10. előtt készült képen egy lánctalpas Raupenschlepper-Ost tüzérségi vontató látható a baloldali házsor előtt. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Varsányi Irén utca torkolata a Széll Kálmán térről nézve a kitörés halottaival. Az elmosódott alakok között egy nő botorkál egy cekkerrel. A halottakat a szovjet katonák már kifosztották, személyes tárgyaik az elszórt hadianyag közt hevernek. Bal oldalt az ostrom után elbontott régi Szent János kórház épülete látható, itt később a buszpályaudvart alakították ki. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Margit körút 49. számú ház a Mechwart térnél a Margit körútról nézve. Hátul a Központi Statisztikai Hivatal épülettömbje és a Budai László utca házai láthatóak. A ház előtt egy német 88 milliméteres légvédelmi löveg és egy 37 milliméteres légvédelmi gépágyú látható. Feltűnő, hogy sok civil járókelő kezében van vödör: az ostrom alatt ugyanis megszűnt a vezetékes vízellátás és utána még heteken keresztül csak közkutakból lehetett ivóvízhez jutni. A 49. számú házat súlyos sérülései miatt a háború után elbontották, helyére az 1960-as években teljesen új társasház épült. Ugyanez történt a képen már nem látható, a Bimbó utca északkeleti oldalán található telken is: itt eredetileg a Regent-ház állt, amelyet azonban az előtte tárolt lőszer véletlen berobbanása elsöpört a földfelszínről. Csak ebben az egy házrobbanásban kb. 300 ember vesztette életét. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Margit körút és Frankel Leó utca kereszteződése közvetlen az ostrom után. Balra a körút a hídfő irányában folytatódik, jobbra pedig a Frankel Leó utca déli szakasza indul. A szemközti ház egyszintesre visszabontva, régebben a BÁV használta a földszintjét, most egy pékség működik benne. A visszabontott résztől balra és jobbra ma is ott állnak teljes magasságában, azonos architektúrával a ház megmaradt és helyreállított részei. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Ernst Keller őrvezető Panther-harckocsija az Alkotás út elején. Keller innen indult volna járművével a kitörésre, de annak motorja néhány méter után lefulladt. A harckocsi legénysége nem sokkal később fogságba esett, így járt Keller is, annak dacára hogy szerzett civil ruhát magának. A fotón jól láthatóak a szuvenírokat gyűjtögető szovjet katonák, valamint a rengeteg kidobált lőszerhüvely. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Batthyány tér déli sarkán elhagyott német Vomag típusú önjáró légvédelmi löveg. A 88 milliméteres légvédelmi ágyút a Vogtländische Maschinenfabrik által gyártott buszalvázakra szerelve félelmetes hatékonyságú gyorstüzelő légvédelmi egységeket állítottak fel 1941 után. A gép oldalán látható orosz felirat arra utal, hogy a löveget a Vörös Hadsereg leltárba vette ("rögzítette") és lefoglalta. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Ez a kép is a Batthyány tér déli sarkán álló német, Vomag önjáró légvédelmi löveget ábrázolja. A lövegcsőre felfestett fehér körök a megsemmisített ellenséges repülők számára utalnak. Ezen a második képen érdekes módon már nincsenek rajta a gumiabroncsok a kerekeken. A szovjet hadsereg és a budapesti lakosság is igyekezett mindent hasznosítani az utcán hagyott hadifelszerelésből. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Az egykori Darabont laktanya az Attila úton, amely előtt egy német légvédelmi löveg, valamint egy érdekes csomagot cipelő szovjet katona áll. Ebben az épületben működött a nyilas puccsig a Horthy Miklós által létrehozott Magyar Királyi Testőrség. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
A Hermann Ottó utca 7/a épülete. A Magyar Királyi Növényvédelmi Kutatóintézet (ma MTA Agrártudományi Kutatóközpont) környéke rendkívül heves harcok színhelye volt. A villát 1945 után hamar helyreállították, az alsó nagylakásban Horváth Imre egykori külügyminiszter lakott, az emeleten Weil Emil orvos a párt régi harcosa kapott új otthont. A mai utcaképet ide kattintva nézheti meg.
(Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN)
Rovataink a Facebookon