Az oroszok magyar pénzt is várnak a Malévbe
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Továbbra sem tudni, hogy a Malév február 10-ei, keddi közgyűlésén miként akarják rendezni a légitársaság tőkehelyzetét. Miközben egyesek bizakodóak, mások kevésbé optimisták: azt vetítik előre, hogy ismét elnapolják a helyzet megoldását. Mindenesetre az orosz VEB bank részvétele a Malév válságkezelő intézkedéseiben attól függ majd, hogyan vesz részt a magyar fél a légitársaság anyagi helyzetének javításában - mondta Vlagyimir Dmitrijev, a VEB bank elnöke.
"Döntéseket hoztunk, amelyek végrehajtása attól függ majd, hogy milyen mértékben kész Magyarország a szimmetrikus részvételre a Malév anyagi helyzetének javításában" - idézi az MTI Dmitrijevet. (A Malév részvényeinek 99 százaléka a privatizációja során az Airbridge Zrt. tulajdonába került, amelynek részvényesei 49 százalékban Borisz Abramovics, 51 százalékban Költő Magdolna és Kiss Kálmán voltak). A VEB bank tulajdonába került a Malév azon tulajdonrésze, amely korábban Abramovicsé volt, mivel Abramovicsék AiRUnion szövetsége tönkrement és megszűnt, a Malév-tulajdonrész megvásárlását viszont korábban a VEB finanszírozta.
Az nem derült ki az orosz bankvezér szavaiból, hogyan képzeli el az említett szimmetrikus részvételt a légitársaság talpra állítása során. Az uniós jogszabályok miatt ugyanis az állam nem szállhat be, sőt "támaszt sem nyújthat", még olyan módon sem, hogy például az MFB - állami garancia mellett - szerepet vállalna ebben a folyamatban. Elméletileg elképzelhető lenne, hogy az Airbridge magyar tulajdonosai eladják részesedésüket valamely tőkeerős magyar vagy uniós befektetőnek, de kérdés, hogy ki kapkodna a jelen helyzetben a cég részvényeiért.
A magyar tulajdonosok értékesítési szándékáról nincs is információja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Vlagyimir Dmitrijev fenti szavait megfigyelők szinte zsarolásnak tekintik annak érdekében, hogy ne csupán a banknak kelljen vállalnia a pénzügyi befektetés kockázatát. Ugyanakkor szükség lenne rá, hogy a bank pénzt juttasson a légitársaságnak, hiszen azzal a hitelintézetnek a kezdetektől tisztában kellett lennie, hogy az Arbridge Zrt.-ben (és így közvetve a Malévban) meglévő 51 százalékos magyar tulajdon valójában csak azért kellett a légitársaságnak, hogy az fenntarthassa uniós repülési jogosítványait. Ennek fejében a banknak finanszíroznia kellene a Malév működését, és ezt olyan tőkejuttatás formájában is megtehetné, ami nem jár az Airbridge tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával - vagyis nem kizárólag tőkeemelés jöhetne szóba -, ezáltal megmaradhatnának továbbra is a magyar tulajdonosok.
A társaság tőkehelyzetének rendezését az is indokolja, hogy a cég dolgozói hozzájussanak januári járandóságukhoz, eddig ugyanis a dolgozók ebből csak 50 ezer forintot kaptak meg, a fennmaradó rész átutalását pedig a cég keddi közgyűlése utáni időszakban ígéri a Malév vezetése.