Dublin nem kér segítséget

Dermot Ahern igazságügy- és Batt O'Keeffe foglalkoztatási, kereskedelmi és vállalkozási miniszter is úgy nyilatkozott vasárnap az RTE ír televíziónak, hogy nem zajlanak tárgyalások Dublin és Brüsszel között Írország pénzügyi megsegítéséről. Ahern közölte, hogy a nap folyamán tárgyalt a miniszterelnökkel és pénzügyminiszterrel is, és tőlük tudja, hogy egyáltalán semmilyen megbeszélések nem folynak.

Miközben Ahern nem zárta ki, hogy Írország külső segítségért folyamodhat az adósságválság rendezése érdekében, Batt O'Keeffe azt mondta: a kormány bizonyos abban, hogy egyedül meg tudja oldani a gazdasági problémákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál is ezen a véleményen vannak.

Az elmúlt napokban egyre több mértékadó hírforrás számol be arról, hogy Írország pénzügyi segítséget kérhet az Európai Uniótól. A hétvégén egyebek mellett a brit BBC, a német Welt am Sonntag és a The Irish Times című vezető ír napilap is azt jelentette, hogy Dublin pénzügyi támogatásról tárgyal Brüsszellel.

A BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság beszámolója szerint az ír kormány képviselői előkészítő tárgyalásokat kezdtek uniós illetékesekkel, és már csak az a kérdés, hogy Dublin mikor kér hivatalosan támogatást az európai pénzügyi stabilitási keretből (EFSF). A BBC szerint Írországnak 60 és 80 milliárd euró közötti összegre lenne szüksége. A Reuters hírügynökség jelentése szerint Dublin 45 és 90 milliárd euró közötti összeget igényelhet, attól függően, hogy a bankrendszer megszilárdítására is igényel-e támogatást az uniótól.

Írországban a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány az euróövezetben példa nélküli méretet, 32 százalékot érhet el idén, főként a válságban megrendült bankrendszer veszteségei miatt. A The Irish Timesban az egyik legnevesebb ír közgazdasági elemző a héten arról írt, hogy hiábavaló minden erőfeszítés az államháztartás rendbetételére, mert a bankrendszer veszteségpótlásának költségei "úgyis elsüllyesztik" az ír gazdaságot.

Az egyre súlyosabb válsághelyzetben az ír államkötvényhozamok már a hét közepén minden korábbinál magasabbra emelkedtek, ami azt jelzi, hogy a kötvénypiac szinte már lemondott Írországról. Így Írország lehet az első uniós tagállam, amely támogatást kap a tavaszi görög adósságválság okozta megrázkódtatás hatására létrehozott vészhelyzeti alapból.

Az EFSF 750 milliárd eurós forrást biztosít a bajba került tagállamoknak, ebből az Európai Unió 500 milliárd eurót, az a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 250 milliárd eurót áll. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a hétvégén úgy nyilatkozott: hozzájuk nem érkezett hivatalos megkeresés az ír kormánytól, és a nemzetközi pénzügyi szervezet úgy véli, Írország külső segítség nélkül is úrrá lesz a helyzeten.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!