Az EKB megemelte gazdasági szakértők prognózisán alapuló idei euróövezeti inflációs előrejelzését, derül ki az Európai Központi Bank csütörtökön közzétett havi rendszeres gazdasági jelentéséből. Az EKB által elemzők körében július 11. és 19. között végzett SPF (Survey of Professional Forecasters) felmérés átlagosan 2,6 százalékos inflációt jelez előre ez euróövezetre az idei évre, magasabbat a még májusban várt 2,5 százaléknál.
A szakértők 2012-re 2,0 százalékos inflációt várnak 1,9 helyett, 2013-ra pedig szintén 1,9 százalékosat. A hosszabb távra, 2016-ig jelzett inflációs előrejelzés nem változott, 2,0 százalék. Az elemzők az inflációs előrejelzés megemelését az energia- és nyersanyagárak növekedésével és a közvetett adókkal indokolják. (MTI)
A kereskedés végére elfogyott a miniszterelnöki beszéd adta lendület, és végül 18.630,97 ponton, 1,69 százalékos pluszban zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. A főbb részvények közül csak az Otp zárt a negatív tartományban, 0,7 százalékos mínuszban, a többiek mind erősödtek: a Mol 2,1, a Richter 5,3, a Magyar Telekom pedig 1 százalékos mínuszban zárt szerdán.
Tart még a miniszterelnöki beszéd pozitív hatása a piacra: a frank már 233,35 forintnál jár, és a BUX emelkedése is folytatódik, a részvényindex most 18,772.4 ponton, 2,5 százalékos pluszban áll.
Tovább emelkedik a BUX, jelenleg 18,572.1 ponton, 1,4 százalékos pluszban áll, és erősödik a forint is: a svájci frank 234,59, az euróval szemben pedig 268,73 forintig erősödött, ami a portfolio.hu szerint havi csúcsnak felel meg. A pozitív irányban Orbán Viktor beszéde mellett szerepet játszhat az európai tőzsdék erősödése is, amik közül a londoni FTSE és a német Dax már csak minimális mínuszban, a francia Cac 40 pedig több mint egy százalékos pluszban jár.
Újabb költségcsökkentő intézkedések bevezetésére készül a spanyol kormány az adósságválság elleni harcban: a kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint ezúttal az állami gyógyszerkassza kiadásait faragják le. Az orvosok kevesebb gyógyszert írhatnak fel, és a betegeknek is takarékoskodniuk kell velük. Ugyanakkor a kormány a tervezett nagyvállalati különadó bevezetését is előrehozza az előirányzotthoz képest.
Az intézkedéseket pénteken kell jóváhagynia a kormánynak, majd a parlament a jövő héten gyorsított eljárással fogadja el az újabb megszorításokat, amelyek mintegy 5 milliárd euró pótlólagos megtakarítást eredményeznek. (MTI)
A vártnál jobban nőttek az amerikai termelői árak júliusban: a drágulás havi szinten 0,2 százalék volt az elemzők által várt 0,1 százalékkal szemben. Az éves szintű termelői áremelkedés 7,2 százalék volt júliusban. Az amerikai munkaügyi minisztérium a júliusi adattal együtt megerősítette a júniusi mutatót, mínusz 0,4 százalékon.
Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt júliusi maginfláció 0,4 százalék volt, meghaladta az elemzői várakozásokban szerepelt 0,2 százalékot, és nagyobb volt a júniusi 0,3 százaléknál. A júliusi maginfláció éves szinten 2,5 százalék volt, 2009 júniusa óta a legmagasabb. (MTI)
Éles bírálattal illette a cseh jegybank elnöke az EU-t, illetve az euróövezetet az adósságválság kezelése miatt. Miroslav Singer a Mlada fronta Dnes című cseh lapban szerdán közzétett nyilatkozatában rámutatott: Görögországnak és Portugáliának már fél évvel ezelőtt el kellett volna hagynia az euróövezetet. Európának - Singer szerint - nincs világos terve az adósságválság megoldására, és hibát hibára halmoz. Az adósságválság megoldása még mindig az uniós vezetők rövid távú politikai érdekeitől, és nem a gazdasági érdekektől függ - vélekedett. (MTI)
Emelkedő indexekkel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,22 százalékos, a S&P-500 index 0,34 százalékos, a Nasdaq Composite index 0,18 százalékos nyereséget mutatott.
A miniszterelnök sajtótájékoztatója alatt a BUX mintegy fél százalékot emelkedett, most 18,432.6 ponton, 0,6 százalékos pluszban áll.
A forint árfolyama stagnált a beszéd alatt, egy frank 235,51, egy euró pedig 269,3 forintot ér.
Keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány a kisebb GDP-növekedés miatt. Az infláció alacsonyabb lehet, mint várták, ez a kettő 100 milliárdos egyenlegromlást jelent. Kiadási és bevételi oldalon is intézkedéseket kell tenni, ez is őszi feladat lesz, ennek részleteibe sem megy bele. Bürokrácia-leépítés és egyszerűsítés várható, csak annyit mondott.
A kormány nem adta fel azt a célt, hogy Európa legvonzóbb, arányos adórendszerét teremtse meg.
A kormány tartani fogja a korábban bejelentett költségvetési hiányt. Tartani fogjuk, hogy 3% alatt lesz a hiány és csökkentjük az államadósságot, akármi potyogjon is az égből. Nem szabad visszasodródni a görög útra, mondta Orbán.
A kormányfő szerint a bankok nem hárítják át a bankadót, még ha a bankok devizahitel-árazásából ez úgy is tűnik, mint ezt az Index a napokban megírta.
Részletekről az évindító, szeptember 7-9-i frakcióülés után lesz értelme beszélni, mondta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormánynak dűlőre kell jutni a képviselőkkel, támogatást kell kapni tőlük, addig nincs értelme arról beszélni, hogy mihez.
A Fészekrakó-programban felvettek is élhetnek az árfolyamgát lehetőségével, a kormány elhárítja a jogi akadályokat, válaszolta egy kérdésre a kormányfő.
További intézkedésekre is szükség lesz, hogy tovább távolodjunk a veszélyzóna magjától. Ismerjük a GDP-adatokat, az államadósságot ilyen körülmények között is tovább kell csökkenteni, amihez nagyon komoly döntések kellenek. Arról, hogy ezek milyen döntések lesznek, nem beszélt, azt mondta, szeptember elején a Fidesz-KDNP közös háromnapos frakcióülésén várnak ezekhez a döntésekhez a felhatalmazást.
Akik az árfolyamgát védelmét kérik, azok törlesztőrészlet-növekedése nem lehet több 2015-től 15 százaléknál, mondta Orbán. Ez nem újdonság, ma csak a kormányrendeletet fogadták el erről. Hogy hogyan érik el, annak részleteiről nem beszélt.
Nemcsak az árfolyam kedvezőtlen változása rontja a devizaadósok helyzetét, hanem a bankok üzletpolitikája is. Az otthonvédelmi bizottság eléri, hogy a banki költségek számítása világos legyen.
Egyetértés van, hogy a devizahitelesek helyzetét könnyíteni kell. Orbán felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogyan jutottunk el a támogatott forinthitelektől a kockázatos devizahitelekig. Megnevezik a felelősöket a dokumentumban. Emellett létrejön az otthonvédelmi monitoring-bizottság, hogy átláthatóvá tegyék a törlesztőrészlet-számítást a bankoknál.
De ez a helyzet nem új a kormány számára, mondta a kormányfő. Nem fogják hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntések következményeit az emberekkel fizettessék meg. Szerencse, hogy már megteremtették az árfolyamgát intézményét. Ez nagyon jó eszköz, de sok körülötte a bizonytalanság, ezért gyors kampányba kezdenek, hogy minden devizahiteles felelős döntést hozhasson.
A veszélyzóna magjától távolodik az ország, de nem vehetjük félvállról a válságot. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a válság súlyos kihívást jelent az ország számára, mondta Orbán.
A mainál nehezebb körülmények között kell boldogulnia az országnak, mondta a kormányfő. A legközvetlenebb hatás, hogy a devizahitelesek biztonsága és otthona veszélybe került.
A kormány azzal foglalkozott, mit kell elvégeznie ősszel. Ennek a munkatervnek meghatározó része, hogy az euróválság újbóli fellángolásával kell szembesülnünk. Ez súlyos kihívás Magyarország számára – mondta Orbán Viktor.
A kormány a mai ülésén áttekintette az euróválság következtében kialakult helyzetet, mondta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő.
A BUX-ot továbbra sem lehet megingatni, most éppen 18,311.4 ponton, 0,1 százalékos mínuszban áll. A forint erősödése ugyan egyelőre megtorpant, de jelentős gyengülésbe sem kezdett, egy svájci frank 237,41, egy euró pedig 269,77 forintot ér.
A miniszterelnök délután háromkor kezdi meg sajtótájékoztatóját az eurózóna válságának magyar hatásairól.
Miközben a budapesti részvényindex a délelőtt vége óta nem mutat jelentős eltérést a tegnapi záróértékhez képest, és most 18,349.4 ponton, 0,1 százalékos pluszban áll, az európai indexek erősödésbe kezdtek, a londoni FTSE már csak 0,26, a német Dax pedig 0,1 százalékos mínuszban jár, a párizsi Cac 40 0,87 százalékos pluszig erősödött.
A reggeli zuhanás óta kisebb megtorpanásoktól eltekintva stabilan erősödik a forint, egy svájci frank 236,45, egy euró 269,12, egy amerikai dollár pedig 185,75 forintot ér.
Romlott a világgazdasági üzleti hangulatindex a harmadik negyedévben a müncheni ifo gazdaságkutató intézet és a párizsi ICC nemzetközi kereskedelmi kamara által készített WES (World Economic Survey) világgazdasági felmérés kimutatása szerint.Az elemzés megállapítja, hogy nem csupán az aktuális helyzet megítélése romlott a felmérésben résztvevő szakemberek körében, hanem az elkövetkező hat hónap kilátásainak megítélése is.
A harmadik negyedévben a világgazdasági üzleti hangulatindex 97,7 pontra gyengült a második negyedévi 107,7 pontról. Az aktuális hangulat megítélése 99,1 pont a második negyedévi 108,4 pont után, az elkövetkező hat hónap kilátásainak megítélése pedig 96,5 pontra gyengült a második negyedévi 108,4 pontról. (MTI)
A lengyel kormány rendeletével lehetővé tette 4 milliárd zloty (260 milliárd forint) elvételét a Demográfiai Tartalékalapból (FRD) azért, hogy fizetni tudja a folyó nyugdíjakat. A munkaügyi minisztérium szerdai lengyel sajtójelentések szerint közölte, enélkül nem volna miből kifizetni az esedékes nyugdíjakat. Az idő sürget, mert a 4 milliárd zlotyra már szeptemberben szükség lesz. (MTI)
Már csaknem 2,5 millió munkanélküli van Nagy-Britanniában - derül ki a brit statisztikai hivatal szerdán nyilvánosságra hozott adataiból. Júliusban az egy hónappal korábbihoz képest 38 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma Nagy-Britanniában, így már 2,49 millió embernek nincs munkája a szigetországban, ami 2010 februárja óta a legmagasabb érték.
A munkanélküliségi segélyt igénylők száma 37.100-zal nőtt júliusban, azaz már 1,56 millió ember részesül a támogatásban. 2009 májusa óta nem nőtt ilyen nagy mértékben a segélyt kérők száma.
A munkanélküliségi ráta növekedése meglepetésként érte az elemzőket, a legtöbben ugyanis úgy vélték, csökkeni fog a munkanélküliek száma. (MTI)
Pánikszerű eladások és nagy visszahúzások szemtanúi lehetünk a múlt héten a részvénypiacokon, ahogy az adósságválság egyre inkább elharapózott a világban és a globális gazdasági növekedés fenntarthatóságába vetett hit megrendült – írja a Portfolio.hu. Az elemzők bizalma is megtörni látszik, különösen ami az európai vállalatokat illeti. Az amerikai részvények esetén viszont még a jó gyorsjelentési szezonnak köszönhetően inkább felfelé módosították az elmúlt hetekben a várakozásaikat az elemzők, mint lefelé.