Európa nem váltotta meg magát

Hatalmas várakozás előzte meg a vasárnapi EU-csúcsot, de ahogy közeledett az egyébként hétfőről mostanra halasztott ülés időpontja, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy semmilyen konkrét megállapodás sem lesz.

Valóban így történt, ezúttal jövő szerdára halasztották a következő találkozót, amikor az EU 27 kormányának vezetői ismét összegyűlnek Brüsszelben.

Az időhúzás és a döntésképtelenség rosszat tehet Európa gazdaságának, hiszen a bizonytalanság nyugtalanítani szokta a befektetőket. Ezt ellensúlyozandó a csúcs után nyilatkozó politikusok magabiztosan azt üzenték, hogy lesz megegyezés, és minden jól alakul, csak még egy kis idő kell. "Mindenkiben megvan a szándék, hogy a jelenlegi válság kezeléséhez szükséges döntések megszülessenek” – mondta például Orbán Viktor.  "Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk" – jelezte Nicolas Sarkozy francia elnök.

Német-francia viszály

Közben a feszültség nagyon nagy. Egy EU-s diplomata például azt szivárogtatta ki, hogy szerdán Frankfurtban Merkel és Sarkozy olyan hangosan üvöltöttek egymással, hogy az kihallatszódott a tárgyalóteremből.

A legnagyobb nehézség továbbra is a német – francia álláspontok összehangolása. Sem a bankmentő csomagról, sem az EFSF keretének növeléséről sem pedig a görög adósság leírásának mértékéről nincs megegyezés köztük.

Szintén súlyos konfliktus állítólag, hogy Olaszország és Spanyolország előre félnek, hogy a megmentésükre összerakott csomagért mekkora árat kell majd fizetniük. Attól tartanak, hogy Brüsszelben és Berlinben döntik majd el, hogy mekkora megszorításokat kell elviselniük.

Mitől lesz jobb szerdán?

Az azonban egyáltalán nem világos, hogy a következő két napon mi változik, mitől remélnek az európai politikusok könnyebb megegyezést.

Vasárnap például arról továbbra is meddő vita folyt, hogy a magánbefektetőknek a görög állampapírok értékének hány százalékáról kelljen lemondaniuk. Nyáron már történt egy 21 százalékos vágás. A németek most 60, a franciák 40 százalékot javasolnak. Az IMF közben azzal gyakorol nyomást, hogy kiszállnak a görög mentőcsomag rájuk eső egyharmados részéből, ha az adósságleírás nem lesz legalább 50 százalékos.

Egy újdonság szivárgott ki az ülésről, amihez tényleg kellhet idő: felmerült, hogy a nagy mediterrán gazdaságoknak nyújtandó pénzügyi védőernyőbe (garanciák vagy hitelkeret) az úgynevezett BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) is beszálljanak.

A most megoldandó problémákról és megoldási javaslatokról már részletesen beszámoltunk a csúcsot beharangozó cikkünkben. A csúcs után a kérdések ugyanezek maradtak. Márpedig sietni kell: Görögország pénze november elejére elfogy. És ha nem látszik erre megoldás, akkor beindul a válságok spirálja, és egész Európa megnézheti magát.

Nagy a nyomasztás

A csúcsot előkészítő pénteki pénzügyminiszteri tanácson már látszott hogy rossz a helyzet. A Telegraph című brit lapnak az egyik pénzügyminiszter azt mondta, hogy soha ennyire rossz hangulatú Ecofin-csúcs még nem volt. A német pénzügyminiszter állítólag azt dörgölte társai orra alá, hogy ő már másfél éve megmondta, engedni kellett volna csődbe menni Görögországot (hivatalosan ilyet a német kormány nem mondott, mint elvi lehetőséget csak idén szeptemberben vetették ezt fel nyíltan). A német politikus állítólag sértegette is kollégáit.

De nemcsak a tagállamok között vannak konfliktusok, hanem az egyes tagállamokon belül is éles vitákat hoz az euróválságra adott közös válasz keresése. A szlovák kormány például ebbe bukott bele. És Angela Merkelnek is nagy gondot okoz, hogy a német hozzájárulás mértékét otthon el tudja adni. Merkel koalíciós partnere, a liberális FDP például egyre élesebben kritizálja, hogy a német állam pénzéből kell megmenteni a bajba jutott tagállamokat.

A német belpolitikai viták hevességére utalt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is, aki még vasárnap délelőtt ezt mondta: „a német parlament nem akadályozhatja meg, hogy az EU gyorsan cselekedjék”.

Egy kis PR

A vasárnapi tanácsról hosszabbtávú ígéretek szivárogtak csak ki. Ezek közül a legérdekesebb, hogy Jose Manuel Barroso azt mondta, hogy az Európai Bizottság nagy gazdaságélénkítési tervet készít a tagállamoknak. Ez részben a bürokrácia csökkentéséről, a kohéziós pénzek hatékonyabb felhasználásáról, gazdasági szerkezetátalakításról szólnak. Akár már decemberben jóváhagyhatják a tagállamok ezt a tervet.

Ez is abba az irányba mutat, hogy erős az igény, hogy Brüsszel minél jobban beleszólhasson a tagállamok gazdaságpolitikájába. A csúcs előtt olyan terv is kiszivárgott, hogy arra köteleznék a tagállamokat, hogy a költségvetésük tervezésekor az Európai Bizottság által jósolt várható növekedésből induljanak ki, és ne támaszkodhassanak saját várakozásukra.

Annyi biztosan eldőlt az egységesebb közös gazdaságpolitikával kapcsolatban vasárnap, hogy a tagállamok jelezték, hajlandók kisebb változtatásokra a lisszaboni szerződésben. Ez azért lehet fontos, mert a szerződés most kizárja egymás közvetlen gazdasági kisegítését. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a szerződés módosítása csak kis léptékű legyen, nehogy népszavazást kelljen róla tartani bizonyos tagállamokban.