A világvége útjába állnak

Míg az euró pedig 1,40 felett jár a dollárral szemben, aközben a forint gyengül. Az euróval szembeni jegyzések 301 körülig emelkedtek. Eközben a lengyel zloty és cseh korona tovább erősödött az euróval szemben.

Teljesíthető kihívást jelent az érintett osztrák bankok számára a feltőkésítés, írta csütörtökön kiadott közös közleményében az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB).

A három érintett osztrák bankra - Erste Bank, Raiffeisen Zentralbank (RZB) és Österreichische Volksbanken (ÖVAG) - összesen 2,9 milliárd euró jut az EBA számításai szerint.

A vezető nyugat-európai értéktőzsdék jelentősen erősödtek a nyitásban csütörtök reggel. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 az előrejelzéseket meghaladó 1,83 százalékos, a frankfurti DAX-30 is az előrejelzések nagyobb, 3,14 százalékos, a párizsi CAC-40 2,91 százalékos nyereségben volt nyitás után a szerdai záráshoz képest.

Óvatos derűlátással fogadták a csütörtök reggeli, első német kommentárok a hajnalig tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az értékelések szerint az adósságválság rendezése érdekében egy fontos lépés történt előre, de az út neheze még hátravan. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről, különös tekintettel a bankok meggyőzésére. Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki mint a korábbi uniós csúcsok után.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 452,27 pontos emelkedéssel, 17 816,90 ponton nyitott csütörtökön. A szerdai záró értékéhez képest 2,60 százalékkal erősödött. A Mol 17 215 forinton nyitott 2,43 százalékos pluszban, az MTelekom 526 forint pluszban nyitott 0,572 százalékos erősödés után, az OTP 3595 forinton kezdett 4,531 százalékos erősödéssel. A Richter papírjai 35 800 forintot értek csötörtökön reggel.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott: nem okozott csalódást a csúcstalálkozón született megállapodás. Az elemző gyenge pontnak nevezte a bankok feltőkésítését érintő megállapodást. Az Erste elemzője szerint a pozitív hangulat támaszt adhat a magyar eszközöknek is.

Barta György, a CIB Bank elemzője azt mondta: a fontosabb kérdésekben úgy tűnik, sikerült megegyezniük a találkozón. Pozitívnak nevezte, hogy egyetértés alakult ki az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható.

A Barclays elemzői szerint a csúcs egyelőre nem hozott értékelhető eredményeket a legfőbb kérdésekben, nem lehet például tudni, mekkora lesz az EFSF mentőcsomag végül. Bár elsőre jól néz ki a megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, mondta a Credit Suisse részvénystratégája. Az ugyan üdvözlendő, hogy sikerült megállapodniuk az EFSF 1000 milliárd euró fölé emeléséről, az azonban nem világos, ezt miként hajtják majd végre, valamint, hogy ez az összeg elég lesz-e. Ha az EFSF mellett az Európai központi Bank is szerepet vállalna a mentésben, az úgy elég lenne, de ha az összeghez az EKB nem járul hozzá, akkor a terv nem fog működni, tette hozzá.

Az elemzők többsége egyetért, a megállapodás egy jó lépés volt az európai adósságválság megoldása felé, az út azonban még hosszú, megválaszolatlan kérdésekből pedig még továbbra is rengeteg van. A Reuters által megkérdezett piaci stratégák többsége ezért úgy véli, rövid távon nagy rali bontakozhat ki a némileg megnyugodott piacokon.

Londoni értékpapír-forgalmazók szerint a londoni tőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 nyolcvan pont körüli, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 száztíz pont körüli emelkedéssel nyithat csütörtökön. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 szerdán 27,70 pontos, 0,50 százalékos emelkedéssel 5 553,24 ponton zárt, 5,88 százalékkal alacsonyabban a tavaly év végi értékénél. A DAX-30 30,68 ponttal, 0,51 százalékkal 6 016,07 pontra csökkent, 12,99 százalékkal az év végi értéke alatt végzett.

Reggelre a nemzetközi befektetői hangulat az eurózóna csúcstaláakozó eredményei hatására kissé erősödött a forint, az euró 298,75 forintot ért a tegnap esti 301,5 után.

Bizonyították a szerda éjjeli európai uniós és euróövezeti állam- és kormányfői találkozón hozott döntések, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért, hangoztatta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Fotó: Francois Lenoir

Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, ez egy nagy erőfeszítés volt. Úgy hiszem, hogy meg tudtunk felelni az elvárásoknak, és egy lépéssel előbbre járunk a stabilitás felé vezető úton - mondta a kissé megviseltnek tűnő német kancellár.

Angela Merkel beszél a csúcs után

A fontos az, hogy a kereteket megszabtuk, a pontos részleteket a pénzügyminiszterek fogják kidolgozni - mondta Merkel az EFSF-fel kapcsolatban, aminek "tűzerejét" az dönti el, hogy végül négyszeres vagy ötszörös tőkeáttételbe egyeznek bele a politikusok.

Európának erősebben kell kijönnie a válságból, mint ahogy belement - mondta Angela Merkel a csúcs után tartott sajtótájékoztatóján. Fárasztó, de eredményes tárgyalásokon vagyunk túl, mondta majd belekezdett a korábban már kiszivárgó eredmények ismertetésébe.

Nicolas Sarkozy sajtótájékoztatót tartott a  tárgyalások lezárása után, ezen bejelentette, hogy a jövőben az eurózóna vezetői évente kétszer fognak találkozni, és elnököt is választanak maguk közül.

Az adósságleírásról elmondta, hogy a tartozások felének elengedésével a GDP-arányos görög államadósság a mostani 165 százalékról 2020-ra 120 százalékra csökken."Ezzel kizártuk a görög csőd lehetőségét" - mondta az elnök.

A közös mentőalappal kapcsolatban Sarkozy 1400 milliárd dollárról beszélt, ami megfelel a korábban kiszivárogtatott 1000 milliárd eurós "tűzerőnek".

Egy uniós tisztségviselőre hivatkozva az AP hírügynökség is megerősítette, hogy egyezség született a csúcson, 50 százalékot nyelnek le a bankok.

Egyes hírek szerint a görög bankoknak csak az állampapírok értékének 35 százalékát kell leírniuk - ez a kedvezmény érthető is, hiszen nekik van arányaiban a legtöbb görög papírjuk, így a nagyobb arányú leírás tömeges csődhöz vezethetne.