A világvége útjába állnak
-
Óvatos derűlátással fogadták a csütörtök reggeli, első német kommentárok a hajnalig tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az értékelések szerint az adósságválság rendezése érdekében egy fontos lépés történt előre, de az út neheze még hátravan. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről, különös tekintettel a bankok meggyőzésére. Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki mint a korábbi uniós csúcsok után.
Elkerülheti az azonnali csődöt Görögország, miután az EU csúcson eldőlt: az ország adósságának felét önként elengedik a bankok. Megállapodtak abban is, hogy az európai bankoknak 9 százalékos tartalékot kell képezniük. Az EFSF keretét 1000 milliárd euróra növelik. Olaszország megígérte, hogy spórol és megszorít.
-
Rossz hírek érkeztek: Görögország legnagyobb magánhitelezőinak főtárgyalója, Charles Dallara bejelentette, hogy nem értek el megállapodást arról, hogy az adósság mekkora részének visszafizetéséről hajlandóak lemondani.
"Nyitottak maradunk a párbeszédre keresve egy önkéntes megoldást. Egyelőre nincs megegyezés egy lehetséges megoldás semmilyen eleméről" - közölte egy nyilatkozatban.
Ha nem sikerül megyegezni az adósság egy részének önkéntes leírásáról, az egy teljes görög csődhöz vezethet. (Telegraph)
-
A felügyelet becslése szerint összesen 106 milliárd eurónyi tőke kell az EU bankjainak, hogy teljesítsék a ma elfogadott tartalékolási kötelezettséget. Ez annyiban lehet kevesebb is, hogy nem számoltak a Volskbank és a Dexia már folyamatban lévő átalakításával.
-
Az előző bejegyzésben említett lista alapján a görög bankoknak kellene a legtöbb pénzt, 30 milliárd eurót előteremteniük. A spanyoloknak 26 milliárdot, az olaszoknak nem egészen 15-öt.
-
Az Európai Bankfelügyelet máris kiadta a becslését, hogy az egyes tagállamok bankjainak mennyivel kellene tőkét emelniük, hogy megfeleljenek az új, ma elfogadott előírásoknak.
A szervezet táblázata szerint a magyarországi bankok jól vannak, van elég tőkéjük, nem kell emelni.
-
A következő napokban érdemes lesz figyelni Klaus Regling, az EFSF vezetőjének ázsiai útjára, ami alatt Kínát és Japánt próbálja rávenni arra, hogy részt vegyen a mentőalapban.
"Kína benne van" - mondta egy diplomata az AFP hírügynökségnek, de Brazília és Oroszország is jelezte, hogy beszállhat a finanszírozásba.
-
Bemegy a görög, az ír és a portugál a kocsmába. Mindhárman rendelnek egy italt. De melyik fizeti a számlát? Hát a német!
-
Angela Merkelnek új európai háborúval kellett riogatnia a német képviselőket, hogy felhatalmazást kapjon arra, hogy mentőcsomagokról tárgyaljon ma este.
David Cameronnak végig kellett néznie, hogy saját pártjából képviselők sora követeli, hogy tartsanak népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. Cameron ellenezte a javaslatot.
A Szlovák kormánykoalíció belebukott a mentőcsomag áterőltetésébe.
A holland kormány szintén billeg, ugyanezért.
A finn kormánynak is nagy ellenállással kell megküzdenie, az eurómentés ott is okozhat még kormányválságot.
A segítségre szoruló országok kormányai közül a görög, az ír és a portugál már megbukott.
Egyáltalán nem véletlen, hogy ennyire nehéz Brüsszelben megállapodni. Hiába tűnik valami ott jó ötletnek, azzal is számolni kell, hogy otthon mi lesz.
-
Nyolc hónapjuk van az eurózóna bankjainak, hogy összedobjanak 100 milliárd eurót.
Júniusig kell ugyanis - mint lejjebb megírtuk - a bankoknak 9 százalékra növelniük a "legmagasabb minőségű" tőkéjük arányát.
Más konkrét döntésről még nem beszéltek az EU vezetői.
-
Európa legmélyebb válságát az 1300-as évek közepén szenvedte el. A pestis tehetett róla. A kontinens lakosságának közel fele veszett oda. A demográfiai válság gazdasági válsághoz is vezetett.
-
Amíg az eurózóna vezetői elfogyasztották a vacsoráikat, addig Angela Merkel és Nicolas Sarkozy egy másik teremben ettek. Nem kettesben, hanem a bankok képviselőivel.
A vacsora közben arról győzködték őket, hogy a görög adósság több mint a feléről mondjanak le.
-
Nem változott zárásig a jó hangulat a New York-i tőzsdéken, úgy tűnik a befektetők megnyugtatására elég volt a tárgyalások eddigi lassú előrehaladása is: az S&P 500 index 1, Dow Jones 1,4, a Nasdaq pedig 0,46 százalékos pluszban zárt.
-
cikkünk a témában: Magyari Péter
Soros gondolatainak kivonata magyarul
A címre kattintva megúszhatja, hogy angoul hosszan kelljen olvasnia.
De ha még ez is sok, akkor itt a lényeg: a helyzet rosszabb mint 2008-ban volt Amerikában, a németeknek sokkal áldozatkészebbeknek kellene lenniük, az európai kormányok pedig fogadják el, hogy egységes pénzügyi vezetés kell a kontinensnek.
-
cikkünk a témában: Magyari Péter
Hogy mit gondol Soros György erről az egészről?
A címre kattintva elolvashatja (angolul).
-
Mert az adóssága a GDP 108 százaléka, mert a gazdasági növekedése 1 százalék alatt van, és mert új hitelhez csak 3 százalék feletti kamatért jut. És ez így finanszírozhatatlan.
Görögország csődje is nagy baj, de egy olasz csőd még sokkal nagyobb lenne, hiszen sokkal több tartozásról van szó.
Ezért nem elég most csak a görög kérdést megoldani. Biztosítékok sorát kell az európai pénzügyi rendszerbe építeni.
-
Megvan a vacsora menüje: az eurózóna vezetői padlizsános garnélarákkal kezdtek, majd sült rombuszhal következett spenóttal, végül három gombóc fagylalttal és kávéval végezték a lakomát.
Ebből a rombuszhal így néz ki (amikor él):
Rombuszhal (Forrás: Wikipédia) -
Mert akkor Rompuynak és Barrosónak jelenése van az Európai Parlamentben, hogy beszámoljanak a ma éjjeli döntésekről.
Nagyon reméljük, hogy nem húzódik el annyira a tanácskozás, hogy lekéssék a programot, és adott esetben Bokros Lajos, Szájer József, Tabajdi Csaba, Szegedi Csanád, és a többiek fölöslegesen várják beszédeiket.
-
A Telegraph egy mindent leleplező ábrára hívja fel a figyelmet: ha ön 25 és 34 év közötti férfi, és a szüleivel él, valószínűleg ön a felelős a válságért!
A következő ábra az ilyen férfiak száma és az adott ország csődkockázata közötti összefüggést mutatja:
25-34 éves szülőkkel élő férfiak száma és az országok csődkockázata -
A Reuters értesülései szerint a görögök megmentését úgy képzelik a németek és a franciák, hogy a görög államadósság 2020-ra a GDP 120 százalékára mérséklődjön.
Ez még mindig pont a duplája lenne annak, amekkorát egy eurót használó ország az EU szabályai szerint felhalmozhat.
És ehhez a mostani adósság több mint felének a leírása kellene.
-
Washington szorosan rajta tartja a szemét a brüsszeli eseményeken: "Úgy gondoljuk az európaiknak megvan a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy megbirkózzanak ezzel a kihívással, ezt kell ötvözniük megfelelő politikai akarattal" - mondta az AFP szerint Jay Corney, a Fehér Ház szóvivője.
Barack Obama elnök rendszeres kapcsolatban áll az EU vezetőivel, jövő héten pedig személyesen is találkozik velük a cannes-i G20 csúcstalálkozón.
-
Az AFP szerint Franciaország azt szeretné, ha Kína a mentésre használható források megtoldásával részt venne az adósságválság megoldásában.
Arról, hogy ez Kínának is jó lenne, Nicolas Sarkozy holnap telefonon próbálja meggyőzni Hu Csintao kínai elnököt.
-
Még május végén, a magyar EU-elnökség idején csináltuk ezt a videót, főleg abban az épületben, ahol a mostani tanácskozás is folyik. Akkor felmehettünk arra az emeletre is, ahová újságírókat csak ritkán engednek be, a mostanihoz hasonló csúcsok idején pedig soha.
-
A Guardian több amerikai elemzőt is idéz, és mind elégedetlenek. Szerintük kevés lassú az, amit az európaiak tesznek. Ráadásul fenntarthatatlan is. Az egyikük például azon fanyalog, hogy egyre kevesebb ország igyekszik megmenteni egyre többet.
-
A brit Sky News tudósítója arról panaszkodik, hogy a forrásai szerint "még napokig tarthat", mire befejeződnek a tárgyalások a bankok veszteségének leírásáról. Ezek szerint lehet, hogy hétvégéig sem lesz megoldás...
-
Egy uniós forrás a Reuters-nek azt jelezte: a jelenlegi tervek szerint a 440 milliárd eurós keretösszegű eurózóna pénzügyi stabilitási mentőkeretből (EFSF) mintegy 250-275 milliárd euró lenne az az alap, amelyre várhatóan négyszeres tőkeáttételt tudnának alkalmazni, így az alapból szabadon maradó források tényleges „tűzereje” 1000 milliárd eurós méretű lenne.
Az eddig is ismert volt, hogy a 440 milliárd eurós teljes keretből a tőkeáttételre ennél csak kisebb részt lehet felhasználni, mivel az EFSF-ből nyújtják az eurózóna tagállamok az ír és portugál hitelcsomagokat, illetve a formálódó második görög hitelprogramot is. Az új információ, hogy nem ötszörös, hanem „csak” négyszeres lenne a megcélzott tőkeáttétel. (Portfolio)
-
A miniszterelnökök legfeljebb egy embert vihetnek be magukkal a tanácsterembe. Általában keresztnevükön szólítják egymást, és leginkább angolul beszélnek. Szinkrontolmács segítségét igénybe vehetik, ha kell.
A szomszéd szobában ülnek az úgynevezett "antici" diplomaták, akik egyébként Brüsszelben dolgoznak, az adott ország EU-követségén. Minden országnak van egy ilyen diplomatája. Ők kis fáziskéséssel elsőként értesülnek arról, hogy miről van szó a vezetők tanácskozásán.
Sokszor ők is egyeztetnek egymás között viták esetén, memokat írnak, sms-eznek a kormányfőikkel, stb.
-
Az EU Athénban működő tanácsadói most arról írnak terveket, hogyan alakítsák át a görög egészségügyi rendszert, a közigazgatást, hogyan tegyék hatékonyabbá az adók beszedését és az EU-s strukturális alapok elosztását.
Az EU-s tanácsadói testületet egy német hivatalnok, Horst Reichenbach vezeti.
-
A BruxInfo értesülései szerint a 27-ek közül elsősorban Ausztria lobbizott azért, hogy kimaradjon az elfogadott szövegből a leánybankok feltőkésítési kötelezettségére utaló szöveg, de úgy tudjuk, Németország, Franciaország és Olaszország sem örült a végleges szövegnek.
-
Az eurózóna vezetői kilenc óra körül asztalhoz ültek, hogy elfogyasszák késői vacsorájukat, a menüről egyelőre nem szivárogtak ki részletek.
-
Ennek szövegét angolul itt elolvashatja. E szerint a konkrét lépéseket, amik egy szélesebb csomag részét képezik, a mai eurózóna-csúcs és a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) fogja elfogadni.
A nyilatkozat szerint a bankrendszerrel kapcsolatos bizalom visszaállítására biztosítani kell a bankok középtávú finanszírozását és javítani kell a tőkéjük minőségét, többek között a tartozásokra vállalt garanciákkal.
A közlemény leszögezi, hogy a 2008-as tapasztalatok alapján nem elég az egyes államokban külön-külön kezelni a bankrendszer problémáit, hanem egy nemzetközi rendszert kell kidolgozni.
Bár sok konkrét szám nem szerepel a szövegben, egy kivételt azért találunk: a bankoknak 2012 júniusára a tőkéjük 9 százalékára kell emelniük az úgynevezett "Tier 1" tőkemegfelelési rátájukat, ami 2 százalékkal magasabb a jelenleg érvényben lévőnél.
Tehát több lesz a biztonsági tartalékuk, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy kevesebb hitelt tudnak nyújtani változatlan tőke mellett.
-
Az Orbán Viktor által említett adósrabszolgaság egy antik kifejezés. Az ókori Görögországban és Rómában is azt jelentette, hogy ha valaki nem tudta visszafizetni az adósságát, akkor kénytelen lett hitelezője rabszolgájaként vezekelni. Ha nagy volt az adósság, akkor a hiteles családtagjai is mehettek rabszolgáskodni.
Orbán azt mondta Brüsszelben, ha nem lenne végtörlesztés, akkor adósrabszolgák lennénk. Természetesen képletesen értette.