Az Északi Liga egyik képviselője összeverekedett Berlusconi pártájnak egyik képviselőjével szerdán a római parlamentben. Azon vesztek össze, hogy az EU által előírt megszorításokat teljesíteni kell-e.
Elkerülheti az azonnali csődöt Görögország, miután az EU csúcson eldőlt: az ország adósságának felét önként elengedik a bankok. Megállapodtak abban is, hogy az európai bankoknak 9 százalékos tartalékot kell képezniük. Az EFSF keretét 1000 milliárd euróra növelik. Olaszország megígérte, hogy spórol és megszorít.
A twittert elárasztotta a hír, hogy egyezség született: a bankok az adósság 50 százalékát elengedik. Ezzel lényegében a németek elérték, amit akartak.
Az EU vezetőinek eddigi leghosszabb csúcstalálkozója 2000 decemberében, Nizzában volt. Akkor döntöttek az EU új alapszerződéséről - amit azóta felváltott a lisszaboni szerződés.
Akkor még csak 15 tagja volt az EU-nak, és a kormányfők csúcstalálkozóit mindig az elnöklő országban és nem Brüsszelben tartották.
A csúcs négy és fél napig tartott. Az utolsó ülés 18 órán át húzódott, és végül hajnali fél ötkor fejeződött be.
Jacques Chirac francia elnök volt a házigazda, Nagy-Britanniát Tony Blair képviselte. Belga miniszterelnökként ott volt az a Guy Verhofstadt is, aki most az EP-ben a liberálisok frakcióvezetője, és aki a médiatörvény miatt januárban élesen bírálta Orbán Viktort Strasbourgban.
Már több mint kilenc órája tart a tanácskozás, amibe az eurózóna vezetői egy rendes munkanap után kezdtek. Ez azt jelenti, hogy legtöbbjük már majdnem húsz órája nem aludt.
Az alvásmegvonás tünete lehet a Wikipédia szerint izomfájdalom, zavartság, memóriakiesés, ingerlékenység, fejfájás, vagy akár hallucináció is. Reméljük Merkelék még nem a rózsaszín elefántokat látják a bankárok helyén.
Hajdú Márton, a magyar EU-elnökség brüsszeli szóvivője hét perce az alábbi videót posztolta egy népszerű közösségi oldalon:
A sajtózájékoztató eltolásából úgy tűnik, egyelőre nem sikerült lezárni a kérdést, hogy a görögök adósságának hány százalékát nyeljék le a bankok veszteségként. A németek 50 százalékot mondanak, a bankok 40-et - úgy tűnik egyelőre nem sikerült középen találkozni.
Az athéni angol nyelvű portál legutóbbi vezércikke szerint méltatlan, hogy a megszorítások ellen tüntetők "Görögország a görögöké és nem pedig Hitleré" feliratú transzparenst emeltek a magasba.
Szerinte ez épp olyan igazságtalan, mint amikor lelustázzák nyugaton a görögöket.
Önvizsgálatra, a politikai rendszer átalakítására és az egymással megegyezni képtelen nagy pártok megbékélésére volna szükség, írja a lap vezető szerkesztője.
A Bloomberg hírügynökség értesülései szerint Silvio Berlusconi kis türelmet kért kollégáitól, hogy a tárgyalásokat megszakítva kiugorhasson nyilatkozni az olasz állami tévécsatornának.
Azt volt sürgős bejelentenie, hogy a kormánya nem mond le, sőt, kitölti 2013-ig elnyert mandátumát.
Georgiosz Karatzaferisz szerint ami most Brüsszelben történik, az a görög nemzet intézményes megalázása. Karatzaferisz az ellenzéki LAOSZ nevű párt elnöke.
A LAOSZ (Népi Ortodox Mozgalom) egy erősen klerikális, jobbos párt. Utoljára 5,6 százalékot kaptak.
Úgy tűnik nem sikerült tartani azt a tervet, hogy a mai tőzsdenyitások előtt lezáruljanak a tárgyalások: Japánban a Nikkei index enyhe bizakodást jelző, 0,35 százalékos pluszban nyitott.
Rózsaujjú Auróra,
Mondd mi vár az euróra?
A tovább folytatódó tanácskozás arra utal, hogy Európa vezetői nem hagyják magukat. Talán Merkelék előhúztak egy eddig titkolt B-tervet.
Mondjuk Görögországot egyszerűen hozzácsatolják Bajoroszághoz.
Amíg várakozunk, addig az MSZP alig 20 perce érkezett hírleveléből idézünk:
"A gumicsontot kutyáknak adják. Elsősorban arra szolgál, hogy a kutyát lekösse, fölös energiáit levezesse, ne a gazda papucsát rágja szét. A Munka törvénykönyvének módosítása kapcsán a kormányzati kommunikáció gumicsontok tömegét dobálta közénk."
Azért kell várni, mert Merkel és Sarkozy először a többi zónatag vezetőinek mondják el, hogy mire jutottak a bankok képviselőivel.
Hajnali két órára ígér sajtótájékoztatót az Európai Tanács sajtóosztálya.
Pedig ez még mind semmi ahhoz képest, hogy a csúcs egy olyan országban van, ahol a választások után majdnem másfél évvel még mindig tartanak a kormányalakítási tárgyalások!
Akkor arról is beszámolunk, hogy mindeközben lemondott a brazil sportminiszter.
(Orlando Silva tagadja a korruopciós vádakat.)
Nagy gondban van a nyomtatott sajtó: most már nyomják a lapokat, de még nincs vége a történelmi válságkezelő csúcsnak. Mit lehet ilyenkor tenni? A brit napilapok így oldották meg a címadás kényszerét:
Times: Ha az euró bukik, Európa is bukik
Financial Times: Az eurózóna vezetői küzdenek az alkuért
Telegraph: Az EU vezetői a mentőcsomag felett reszketnek
- Miért nem megy senki Berlusconival bulizni a csúcs után?
- Mert Merkelt nem érdekli, mert Sarkozynek haza kell mennie tisztába tenni a gyereket, és mert Papandreounál nincs elég pénz taxira.
45 percig egyeztettek politikusok a bankok képviselőivel a francia TF1 tévétársaság tudósítója szerint. Reméljük, ez nem túl rövid idő az egyezséghez...
Amikor a görög focisták EB-t nyertek, német bíró vezette a mérkőzést.
Volna már akkor!
Zokogunk hatkor.
És lépünk a sírba,
Éjfélkor sírva.
Görögország sanyarú helyzetét jól mutatja, hogy görög politikus nincs most ott abban a szobában, ahol éppen az ország jövőjéről döntenek.
Ha nincs egyezség a bankok és az EU-s politikusok között, akkor a görög állam napokon belül fizetésképtelenné válik.
Európabajnok lett a görög labdarúgó válogatott.
akkor most jobban drukkolnék mint 2004 július 4-én.
Merkel (német kancellár), Sarkozy (francia elnök), Lagarde (IMF elnök) és Rompuy (EiT elnök) négyesben külön tárgyalnak az IIF-fel, vagyis a bankok képviselőivel.
Most dől, hogy a bankok belemennek-e a görög adósság leírásába. Ha nem, akkor Görögországban jövő héten senki sem kap nyugdíjat.
Szünetet tartanak.
De közben egy kis csapat kivált, hogy egy utolsó kísérletet tegyen a bankok megpuhítására.
A francia Libération egyik tudósítója szerint este 11 után nem adnak sört a tárgyalás helyszínének bárjában. Pletykák szerint azért, hogy az északiak ne igyák le magukat.
Az egész nagy mai intézkedéscsomag kiindulópontja az volt, hogy meg kell akadályozni Görögország csődbe menetelét. Ehhez le kell írni a görög adósság egy részét (ez is csőd persze, csak alaposan felügyelt).
Most ez nem látszik megoldhatónak. Önként a bankok nem mondanak le a görög tartozás több mint a feléről, ahogy ezt a politikusok elvárnák tőlük.
Most az a kérdés, hogy a politikusok még több pénzt hajtanak-e fel a görögöknek, vagy hagyják hogy a csőd csak úgy bekövetkezzen.