Recessziót jósol Magyarországnak a Bizottság
További Gazdaság cikkek
- Kétéves mélypontra juttatta a forintot az amerikai választás
- Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció
- Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
Az Európai Bizottság 2012-re 0,3 százalékos recessziót jósol Magyarországnak, jövőre pedig 1 százalékos növekedést tart reálisnak. A magyar kormány ennél optimistább, idénre 0,1 százalékos, jövőre 1,6 százalékos növekedést vár.
A Bizottság ajánlásai Magyarországnak
1. Csökkentse a magyar kormány a hiányt, egyre kevésbé az egyszeri bevételekre támaszkodva. Határozza meg a kormány azokat a strukturális reformokat, amelyekkel fenntarthatóvá válik a hiány csökkentése, az adósságok törlesztése.
2. A gazdasági stabilitásról szóló törvény egészüljön ki a középtávú költségvetési tervezést meghatározó irányelvekkel. A Költségvetési Tanács elemzési részlegét erősítsék meg, legyen átláthatóbb a közpénzek kezelése.
3. A munkát terhelő adók legyenek foglalkoztatás-barátabbak, hogy az alacsony keresetűek 2011-es és 2012-es veszteségei csillapodjanak. Javasolják például az adóterhek egy részét átcsoportosítani az energiahasználatra vagy a vagyontárgyakra. Segítsék a nők munkavállalását, elsősorban a bölcsődei és óvodai helyek bővítésével.
4. Meg kell erősíteni a munkaügyi hivatalokat. A munkát keresőknek jobb és több oktatás kell, különösen a hátrányos helyzetű csoportoknak. A közmunkásokat is segíteni kell abban, hogy más munkát találjanak, oktatáshoz jussanak. Lépjen hatályba a nemzeti roma stratégia.
5. Csökkenjenek a bürokratikus terhek. A hivatalok és a törvények segítsék jobban a piaci szereplőket, így a külföldi befektetőket is. Ehhez stabil szabályozási környezetet kell kialakítani. A cégeknek egyenlő feltételeket kell biztosítani. A nagy áruházak építási tilalmát (plázastop) fel kell oldani. A kisvállalkozásokat célzott innovációs támogatásokkal segítsék.
6. Készüljön megfelelő stratégia az iskolákból korán kikerülők támogatására. Biztosítsák, hogy a felsőoktatáshoz a hátrányos helyzetűek könnyebben hozzáférjenek.
7. Át kell alakítani a tömegközlekedési rendszereket, hogy olcsóbbak és hatékonyabbak legyenek. Növelni kell az elektronikus hálózatok határokon átnyúló rendszerét. Biztosítani kell az energetikai szabályozók függetlenségét és fokozatosan meg kell szüntetni a hatósági árakat az energiapiacon.
A bizottság viszont elhiszi, hogy a következő két évben 3 százalék alatt lehet tartani a költségvetési hiányt, nem véletlen, hogy szerdán döntöttek az túlzott deficiteljárásból fakadó büntetés felfüggesztéséről. Emlékeztetnek viszont, hogy az idei rendkívüli intézkedések nélkül, az eredeti költségvetési terv szerint nem lehetett volna tartani a hiánycélt.
Miért vizsgáztatnak?
Az úgynevezett európai szemeszter keretében az Európai bizottság részletes országjelentéseket ír az összes tagállamról. A bizottsági szöveg még átmegy a kormányokat tömörítő tanácson, ám a most megfogalmazott ajánlások lesznek az irányadók. A tagállami költségvetések ilyen típusú vizsgáztatását tavaly vezették be. Célja, hogy megelőzze az EU az újabb eladósodási válságokat.
Az új adók akadályozzák a növekedést
A bizottság értékelése szerint a most bevezetendő tranzakciós adó (vagy magyar nevén sárgacsekkadó) lesz a 2013-as növekedés legnagyobb akadálya, ennek lesz leginkább negatív hatása a magyar gazdaságra. Árt a vállalkozásoknak, és a lakossági fogyasztást is csökkenti majd, vélekednek Brüsszelben. A válságadók átalakításából létrejövő többi új adó (például a telefonadó) is akadályai lesznek a növekedésnek.
A bizottság szerint továbbra is az export lesz a magyar gazdaság motorja.
A munkanélküliség kis csökkenését várják, de ez leginkább a közmunkások számának növelésének lesz köszönhető.
A bizottság szerint az infláció jóval magasabb lesz, mint ahogy azt a kormány várja.
A bizottság kitér a magyar gazdaság nehéz örökségére, a 2009-ig tartó jelentős eladósodásra, illetve a háztartások nagy adósságára is. A mostani problémák közül a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlanságát emeli ki. Szerintük emiatt nem lehet számítani jelentős növekedésre, míg a környező országoknak fényesebb jövőt jósolnak.
A legfontosabb szerintük az lenne, ha a kormány kiszámítható környezetet teremtene, és az állami intézményrendszer jobban működne.
A bizottság szerint a kormány leginkább a bevételek növelésével küzd a hiány ellen, és nem a növekedés serkentésével. Fontos példaként említik, hogy az ideiglenesnek szánt válságadókat az azonos szektorokat érintő új, állandó adókkal váltják ki.
A bizottság aggódik a hiánycsökkentés hosszú távú fenntarthatóságában. A kormányt túl optimistának, az intézkedési hajlandóságát pedig túl bizonytalannak tartják. A bizottság szerint az államadósság 2013-ra csak a GDP 78 százalékáig mérséklődik, ami lassabb haladást jelent a kormány terveinél. Sőt még 2020-ra is csak 74,8 százalékra csökkenthet a GDP-arányos adósság nagyon komoly reformok nélkül.
Végre egy jelentés örül az Alaptörvénynek
A bizottsági jelentés üdvözli, hogy az új magyar alkotmány tiltja az államadósságot növelő költségvetések elfogadását. Ugyanakkor a hosszabb távú, alaposabb terveket hiányolja. Örülnek, hogy a Költségvetési Tanács megvétózhatja a felelőtlen költségvetést, de kritizálják, hogy a tanácsnak alig van erőforrása komolyabb elemzések készítésére. Javasolják, hogy a tanácsot erősítsék meg, hogy komolyabb munkát végezhessen.
Kifogásolt adópolitika
A bizottság emlékeztet, hogy 2011-ben ugyan csökkentek, de 2012-ben megint növekedtek az adóterhek Magyarországon. Jelzik, hogy az adóterhelés közel van az EU-átlagához, ám a környékbeli (volt szocialista) országokban alacsonyabbak az adók.
Üdvözlik, hogy a munkát terhelő adók arányát igyekszik csökkenteni a kormány, de jelzik, hogy ezek még mindig igen magasak. Emlékeztetnek, hogy egy átlagos keresetű, egyedülálló magyar dolgozó adóterhelése 2,4 százalékkal nőtt.
A bizottság szerint az egykulcsos adó túl nagy terhet rakott a legrosszabbul kereső, alacsonyan képzett dolgozókra, míg az elvárt kompenzációk túlságosan bonyolulttá tették a rendszert. A szegényebbeket inkább sújtó adózás a bizottság szerint „távol áll az ideálistól”.
A jelentés szerint a megemelt illetve frissen bevezetett fogyasztást terhelő adók visszavetik a növekedés lehetőségét. Közben a vagyont terhelő adók (például ingatlanadó) jóval az EU-átlag alatt vannak Magyarországon. Igaz, a bizottság jelzi, hogy a sok jelzálog miatt az ilyen típusú adók emelése nem biztos, hogy kívánatos lenne.
A bizottság emlékeztet rá, hogy Magyarországon különösen magas a szürkegazdaság aránya, sok az adózatlan jövedelem, a bejelentés nélkül foglalkoztatott ember. A minimálbér emelése is a feketén dolgozók létszámát növelhette, inkább az alacsony bérűek kisebb adókulcsát tartaná kívánatosnak a bizottság.
A pénzügyi rendszert szorongatja a kormány
A jelentés szerint ugyan a magyar bankrendszer szilárd, nem igényelt EU-s pénzügyi segítséget, de azért eléggé gyengültek pozíciói. Csökken a hitelezés, a befektetések csökkennek, a vállalati hitelezés hanyatlik.
A bizottság közben méltányolja, hogy a magyar állam egyéb eszközökkel igyekszik pénzt pumpálni a vállalkozásoknak, leginkább EU-s támogatásokból (Új Széchenyi Terv).
A bankszektor gondjait a bizottság szerint tovább szaporította a kormány a bankadóval és a végtörlesztés kikényszerítésével. A végtörlesztést azért is kritizálja a bizottság, mert szerintük inkább a vagyonosabbakon segített, akiknek erre nem is volt nagy szükségük, viszont a bankok kedvét még jobban elvette vele a hitelezéstől, és ezáltal a gazdaság felpörgetésétől. Ugyanakkor azt üdvözölte a bizottság, hogy a Bankszövetséggel kötött decemberi megállapodás valamivel csökkentette a szektor terheit.
Kevesen dolgoznak
A bizottsági jelentés szerint a magyar gazdaság egyik nagy gondja, hogy kevesen dolgoznak (a felnőttek 62,7 százaléka, míg az EU átlag 71,2 százalék). Különösen az alacsony végzettségűek, a nők, a fiatalok és a romák közül van túl keveseknek munkája.
A bizottság szerint még mindig kevés a bölcsőde, erre sokkal többet kellene költeni.
A kormány ugyan erősen csökkentette a munkanélkülieknek járó támogatásokat, eltörölte a korai nyugdíjakat és egyébként is több törvénnyel igyekszik munkára bírni az embereket, ez a bizottság szerint önmagában nem elég. Ugyanis attól, hogy nehezebb megélni munka nélkül, még nem lesz munka, és a munkahelyek teremtése érdekében nincsenek intézkedések.
Kifogásolják, hogy aki teljes munkaidőben végez közmunkát, annak nincs ideje rendes munkát keresni.
Kiemelik, hogy a magyar munkaerő rugalmatlan, a képzések nincsenek összhangban a piac igényeivel és mivel az oktatásra egyre kevesebb jut, ezért a leszakadó rétegek felzárkózása egyre reménytelenebb, a szegények aránya növekszik.
Azt viszont üdvözlik, hogy a kormány lépéseket tett a szakképzési rendszer átalakítására.
Elodázott reformok
A bizottság szerint keveset költ Magyarország kutatásra és fejlesztésre. Át kell alakítani a MÁV-ot és a BKV-t, mert miközben nyelik a pénzt, szolgáltatásaik elavultak. A tömegközlekedés reformja nagyon sürgős lenne Brüsszel szerint.
A bürokrácia egyszerűsítése elvben halad, de eddig leginkább a feladatok átcsoportosításában merült ki a bizottság szerint (önkormányzati szintről kormányzati szintre került általában). Több új adó adminisztrációs költsége (chipsadó, pornóadó) túl magas az onnan származó bevételekhez képest.
Leszögezik azt is, hogy a pártfinanszírozás reformjának halogatása erősíti a korrupciós kockázatokat.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!