Konzultáció indul az innovációs stratégiáról

Országos konzultáció indul a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetéről, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány.hu-n elérhető stratégiatervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, vagy személyesen is elmondhatja véleményét az egyhónapos, december 4-éig tartó konzultációsorozat állomásain: Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett vagy Szegeden.

A stratégiatervezet célként fogalmazza meg, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek az évtized végére. Emellett olyan környezet megteremtését támogatja, amelyben a KFI-vel foglalkozó közintézmények, vállalatok és innovatív vállalkozások egyaránt fejlődni és növekedni tudnak.

A tervezet a jelenlegi KFI kapacitások nagymértékű bővítését is célként fogalmazza meg. Törekvésünk többek között, hogy 2020-ra Magyarországon 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, 30 új globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ telepedjen le, 30 hazai technológia-igényes középvállalat jelenjen meg domináns pozícióval a kelet-közép-európai térségben, továbbá 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalat lépjen ki sikerrel a nemzetközi piacra.

A november 6-án induló országos konzultációsorozat négy vidéki és egy budapesti helyszínen kerül megrendezésre, melynek keretében ismertetésre kerülnek majd a stratégia fő irányai, célkitűzései és eszközei, illetve helyszínenként a KFI különböző szakterületeire fókuszálva, pódiumbeszélgetésekre is sor kerül. A rendezvények mellett a hozzászólás lehetősége mindenki számára biztosított a www.kormany.hu weboldalon, online konzultáció keretében is.

Mint ismert, a 2009-es nagy ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben újra nőttek a kutatás-fejlesztési célú költések Magyarországon: tavaly k+f-re folyó áron 336,5 milliárd forintot fordítottak, ami a GDP 1,2 százaléka.

A tavalyi innovációs költésnövekedés elsősorban az uniós források bővülésének eredménye, ami ellensúlyozta az állami források stagnálását. A központi büdzséből erre a célra fordított összeg ugyanis csak 5 százalékkal, 128 milliárd forintra nőtt. Infláció felett, 9 százalékkal, 160 milliárd forintra emelkedtek a vállalkozások k+f ráfordításai, így a cégek finanszírozásban betöltött szerepe 47,5 százalékra nőtt, míg a költségvetésé 38,1 százalékra csökkent.

A külföldről, elsősorban az EU-tól származó k+f források aránya 13,4 százalék, 45,3 milliárd forint volt. Az összes k+f ráfordítás 45 százalékát kísérleti fejlesztésekre, 21 százalékát alapkutatásokra költötték. Az ágazatok közül tavaly is a gyógyszergyártásé volt a vezető szerep 49,2 milliárd forint ráfordítással, de a számítógépek és elektronikai optikai termékek, valamint a járműgyártás területén is 15 milliárd forintnál többet költöttek k+f-re.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!