Obama a szakadék szélén egyensúlyoz

Szinte szó szerint a szakadék szélén kezdheti meg második elnöki ciklusát Barack Obama: néhány hete maradt arra, hogy a piaci zsargonban fiscal cliffnek, azaz költségvetési sziklaszirtnek nevezett helyzettel kezdjen valamit. Jövő januárban ugyanis az ország várhatóan ismét eléri az államadósság-plafont, miáltal életbe lép a „költségvetési szakadék” nevű automatizmus, ami a költségvetés hiányát hivatott csökkenteni.

Az amerkai GDP akár 4 százalékát is elérő intézkedéscsomag viszont a hiány olyan lefaragását eredményezné, amivel a gazdasági növekedés eshet drasztikusan, akár 2-4 százalékkal. Márpedig ez nemcsak Amerika baja lenne, hanem a világgazdaság kilátásaira sem lenne jó hatással – különösen a kínai gazdaság lassulása és az eurózóna válságának ismeretében. Hogy felpuhítja-e ezt a csomagot Obama vagy sem, és hogy ehhez hogyan tudja megnyerni a republikánus többségű kongresszust, ma még nehezen látszik. Legutóbb tavaly nyáron volt közel az ország az adósságplafon eléréséhez, akkor sokáig úgy tűnt, nem is tud megállapodni a republikánusokkal, de végül sikerült kompromisszumot kötniük.

Az adókedvezmények vége

Nem csoda, hogy a Commerzbank londoni elemzői már a közép-európai idő szerint szerda reggel közzétett gyorsértékelésükben azt emelték ki: Obama első feladata megakadályoznia, hogy ez a recesszióval fenyegető kiigazítás a mostani formájában lépjen életbe. Ezek a még Bush elnök kormányzása alatt nyújtott adókedvezmények megszüntetésén és a szövetségi kiadások visszavágásán keresztül eredményeznék az államadósság csökkenését, azonban mindkettő hatása az amerikai gazdaság jelentős lassulását hozhatja.

Óvatosságra int az elnökválasztás eredménye kapcsán a K&H is. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a költségvetési helyzet fenntarthatósága miatt a következő hónapokban akár egy újabb leminősítést is kaphat az Egyesült Államok.

Úgy tűnik, Obama hagyja kifutni az átmenetinek szánt adócsökkentések jelentős részét – miközben a jelek szerint a kisebb, évi 250 ezer dollárnál kevesebbet keresők kedvezményei megmaradnak –, ami az új adókkal és adóemelésekkel az adóterhelés komoly növekedését jelenti 2013-tól. A többsávos kamatadó felső sávjai a 33 és 35 százalékos szintről akár 40 százalék fölé is emelkedhetnek, és ugyanerre a 40 százalék körüli szintre mehet fel az osztalékadó legmagasabb kulcsa, a benzin adóját 15 centtel emelnék. „Az is világosan látszik, hogy néhány területen új adókat is be kell vezetni, ez elengedhetetlen a költségvetés rendbehozatala érdekében” – mondja Simai Mihály akadémikus, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének professzora.

Ámokfutott-e vagy sem?

Obama ugyanis kettős szorításban van: az amerikai gazdaság helyzete átszólag jobb, mint a négy évvel ezelőtti megválasztása idején volt – úgy tűnik, az ingatlanpiac stagnálásának vége, a bankcsődök két-három évvel ezelőtti hulláma is enyhült, az amerikai gazdaság tartósan 2 százalék körüli mértékben tud nőnek –, mindezeknek azonban részben az amerikai államadósság jelentős felfutása volt az ára: idén októberben már 16 261 billió dollár volt az államadósság, míg 2005 végén még csak 9000 billió dollár körüli.

Hogy fiskális ámokfutás jellemezte-e az országot az elmúlt négy évben, vagy sem, arról megoszlanak az elemzői vélemények. „Az Obama kormányzat az égvilágon semmi értelmeset nem csinált az elmúlt négy évben, katasztrófális ámokfutásával csak egyre mélyebbre ásta bele Amerikát és a világot a válságba” – írja saját honlapján Nyilasi Attila, aki szerint elképesztő gyorsasággal és érdemi eredmény nélkül adósodott el az amerikai állam.

Vitatkozik viszont ezzel az igen sarkos véleménnyel – szintén saját honlapján – Zsiday Viktor befektetési alapkezelő, aki szerint a válság nyomán tényleg rendkívüli mértékben megnőtt a költségvetési deficit, részben az állam közvetlen gazdasági beavatkozásai (például az autóipar megmentése) miatt. Csakhogy a deficit csökkentése már megkezdődött, írja, a 2009-es 1400 milliárd dolláros éves hiány idén várhatóan már csak 1100 milliárd dollár lesz.

Ez azt jelenti, hogy a gazdaság növekedésének hatását is figyelembe véve az éves deficit GDP-arányosan a 10 százalék körüli szintről 7,5 százalék körülire csökken; a Portfolio.hu arról írt, hogy ez az érték a mostani szabályok szerint már 2014-ben 3 százalék alatt lehet – igaz, ebből lenne a valószínűleg a világgazdaságot is megrogyasztó durva recesszió. Zsiday azt is megjegyzi: miután a kibocsátott állampapírokat a Fed vásárolja meg, az amerikai állam valójában magának tartozik, a kötvények csak a bruttó adósságát növelik, a valós, nettó adósságát nem.

Kettős szorításban

Ezzel együtt tény, hogy Obamának a költségvetés rendbetétele és az államadósság leszorítása lesz a legnehezebb gazdaságpolitikai kihívása a következő négy évben. Kérdés, hogy milyen mértékben tud és akar ezek érdekében tenni. Már csak azért is, mert korábbi ígéretei következetes végrehajtása további jelentős kiadásokra kényszeríthetik a szövetségi államot. Egyfelől nagy kérdés az egészségügyi program finanszírozása, másfelől javítania kell a foglalkoztatás helyzetén – mondja Simai Mihály.

Az országban 23 millióan dolgoznak részmunkaidőben, a statisztikákban mutatottnál a szakmai becslések szerint 1,5 százalékponttal nagyobb a munkanélküliség – árnyalja a látszólag kedvező munkaerő-piaci adatokat a szakértő. Igaz, legutóbb már a hivatalos adatok is kedvezőtlenek: októberben 7,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, és a legalább féléves munkanélküli segélyen levők száma 5 millió fölött van, magasabban, mint a legutóbbi recessziós időszak végén, 2009 közepén. Szakértők szerint a következő 10 évben ahhoz, hogy az USA a foglalkoztatást rendezni tudja, 25 millió új munkahelyet kellene teremteni. Csakhogy a körülmények, ha csak a legnagyobb foglalkoztatókat és legtöbb állást kínáló szektorokat megnézzük, nem kedvezőek.

Munkahely, munkahely, munkahely

Egyfelől az országban az egyik legnagyobb foglalkoztató maga az állam: az igazgatásban 2-2,5 millió ember dolgozik. És mivel a hiány- és adósságcsökkentést nemcsak bevételnövelő lépésekkel akarják elérni, hanem kiadáscsökkentéssel is, ami várhatóan a közszférában dolgozók számának csökkentésével jár. De a versenyszférában sem jobb a helyzet: a vállalatok beruházási aktivitása csökken. A júliustól szeptemberig terjedő időszakban 4,5 százalékról 1,5 százalékra csökkent a beruházások dinamikája, de ami még rosszabb, hogy élénkülés egyelőre nem várható – írja a Portfolio.hu.

A legnagyobb foglalkoztatást jelentő szektornak az országban az építőipar és – részben a közvetett hatásai miatt is – az autóipar számít. Ezek azonban szintén nincsenek könnyű helyzetben. Az építőipar a 2008-as hitelpiaci krízis óta nem talál magára, ahhoz, hogy a konjunktúrát el tudják indítani, szükség lenne arra, hogy a lakásépítésekkel, építkezésekkel kapcsolatos hitelezés meginduljon, ennek azonban egyelőre még épp csak az első biztató jeleit látni, mondja Simai. Azonban a csekély javulás kezdeti hatásait a januárban életbe lépő költségvetési szigor – ha életbe lép – könnyen lenullázhatja.

Az autóipar sorsa még ennél is érzékenyebb, kulcskérdés az országban. Ez az ipar 16-18 iparágat húz magával, és bár az egész ágazatot megmentette az első Obama-kormányzat, kérdés, mi történik vele a második Obama-kormányzat idején – mondja az MTA szakértője. Az autóipar ugyanis az egész világban komoly technikai váltás alatt áll azzal, hogy egyre nagyobb teret kap a hibridek és egyéb környezetbarát járművek gyártása. Simai szerint stratégiai kérdés, hogyan oldják meg ezt Amerikában, hogy milyen támogatást tud vagy akar nyújtani ehhez Washington az autóiparnak – ami viszont ismét a költségvetési kiadásoknál jelenik meg kedvezőtlen hatásként.