Katalin
-1 °C
3 °C

Bután keménykedett az állam a cégekkel

2012.11.09. 06:59
Az állam a NAV-on keresztül próbálta elcsípni a fiktív cégeket, de egy elhibázott jogszabály miatt számos rendben működő vállalkozásnak is megszüntethetik az adószámát, azaz gyakorlatilag megsemmisítik. Aki egy kérdőívet elég rövid határidővel nem küld vissza, akkor jóformán fejre is állhat, semmiképp nem bizonyíthatja be, hogy ténylegesen létezik és működik. A NAV-nak a fűnyíróelven működő törvény szerint kell eljárnia, ami alapján értelmetlen fellebbezni is. A törvény így pont a szándékával ellentétes hatást vált ki, külföldre vagy illegális működésre kényszerít rengeteg vállalatot, az értelmetlen károkozásról nem is beszélve. Most megpróbálják visszacsinálni.

Idén új szűrőeljárást kezdett el alkalmazni az adóhivatal a „céglovagok”, a fiktív cégek kiszűrésére az ismét jelentősen átírt adótörvény alapján. Ennek egyik része volt a kockázatelemzési eljárás, ami gyakorlatilag abból állt, hogy a NAV megvizsgálta: a cég kockázatot jelenthet-e az államkasszára vagy sem. Ha úgy tűnt, hogy igen, egy Kockerd jelű kérdőívet küldött ki. Összesen 26 ezer vállalkozás kapott ilyen, gyorsan kitöltendő, a cég pénzügyi és személyi adatairól szóló kérdőívet.

Egy kérdőív mind fölött

Ezzel azonban számos probléma volt és van. Aki ugyanis nem küldte vissza a dokumentumot határidőre, annak egyszerűen törölték az adószámát, azaz gyakorlatilag megszüntették a céget. Vagyis egy postán kiküldött, néhány nap alatt kitöltendő és visszaküldendő kérdőív volt a szűrés fő eleme, ezen múlt, ki a fiktív cég, és ki nem – és aki annak bizonyult, az bezárhatta a boltot.

A helyzet ennél súlyosabb is. Mert nemcsak ugrott a cége, az összes meglévő szerződése és a márkaneve, hanem öt évig feketelistára is került az ügyvezető, azaz ennyi ideig nem vezethet vagy birtokolhat többségi tulajdonosként céget.

„Volt egy határidő, aki ezt elmulasztotta, annak az adószámát a jogszabály értelmében törölnünk kell. A cégalapítás felelősség is egyben. A NAV-tól érkező leveleket, kiváltképp a cégalapítást követő időkben nem lehet bontatlanul félredobni” – indokolta az eljárást Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője az Index kérdésére.

Lehet fellebbezni, csak fölösleges

A dologban az a legfurcsább, hogy fellebbezésnek, jogorvoslatnak a jogszabály miatt gyakorlatilag nem volt helye. Illetve csak elenyészően keveseknek volt, azoknak, akiknél a Posta hivatalosan is beismerte, hogy rosszul vagy sehogy sem kézbesítette az utólag döntő fontosságúnak bizonyuló levelet.

Ha az állami postavállalat nem ismerte el, hogy elkeverte az állami adóhatóság levelét, és a cégvezető más írásos bizonyítékot sem tud felmutatni, például, hogy hosszabb ideig külföldön vagy kórházban volt, vagy csak egyszerűen tényleg nem tartotta a cég elég sürgősnek azt, hogy egy kérdőívet visszaküldjön, akkor teljesen hiábavaló volt bármilyen fellebbezés. Egy adóhivatali forrásunk szerint az esetek 98 százalékában így is történt.

Élet-halál ura: a postás

Ez érthetetlenül kemény feltétel, ami különösen a kisebb cégeket érintette hátrányosan, hiszen egy két-háromfős vállalkozásnál nagyobb az esélye, hogy a postás nem találja meg a jó postaládát vagy hogy épp mindenki külföldön van. A cél pedig biztosan nem az volt, hogy minél több valós vállalkozást sikerüljön bezárni, akiknek utána lehetőséget se adnak annak a  bizonyítására, hogy ténylegesen működnek.

DSZZS20110328002
Fotó: Szigetváry Zsolt

„Elírták a nevemet, és meg se kaptam a kérdőívet, de a Posta arra hivatkozott, hogy volt olyan NAV-levél, ami a névelírás ellenére is eljutott hozzám, így nem vállalják a felelősséget. Épp azért csináltunk céget, hogy legálisan tudjunk működni, bejelenthessük az alkalmazottainkat, erre önhibámon kívül öt évre kizavarnak a törvényes zónából” – panaszolta lapunk kérdésére egy vállalkozó.

Emellett az is nehezen indokolható, hogy a vállalat és az adóhivatal kapcsolatában egy ilyen fajsúlyos következményekkel járó, újdonságnak számító kérdésben miért egy harmadik fél, a Posta lesz a kulcsszereplő.

A túlműködés zavara

A módszerrel nem az a baj, hogy nem működik, mivel ténylegesen kiszűrtek sok fantomcéget, felszámolás előtt álló társaságot, melyek átlagosan tízmilliós nagyságrendben tartoztak az adóhivatalnak vagy titkolták el az uniós beszerzéseiket. Az a probléma, hogy számolhattak azzal, hogy ha valamit gyorsan és olcsón akarnak lezavarni, akkor durvább hibaszázalék is előfordulhat.

Az adóhivatal szerint ők sok esetben a Postán túl is próbálkoztak, Linczmayer szerint „a NAV mindent megtett annak érdekében, hogy a cégek a kérdőívet kiküldve visszaküldjék. A határidő lejártát megelőző napokban telefonon kért, és figyelmeztetett az elmulasztással járó súlyos jogkövetkezményekre. Sok esetben a postai kézbesítés sikertelenségét követően revizorokat küldött ki csak azért, hogy a kérdőívet átadhassa”.

Ezres nagyságrendben is érintheti a cégeket

A legkitartóbbak tovább vihetik

A NAV-tó kapott tájékoztatás szerint van még egy rendkívüli jogorvoslati kérelem, a "felügyeleti intézkedés iránti kérelem", amivel bárki élhet bármikor. Ugyanúgy működik, mint a fellebbezés, több körben az NGM-ig el lehet vinni az ügyet, csak be kell hozzá valami minimálisan új információt. Itt például lehet arra hivatkozni, hogy jövőre megváltozik ez a szabály.

Persze ez se tűnik sokkal feltétlenül biztosabbnak vagy olcsóbbnak a polgári peres eljárásnál. De lehet évekig is pereskedni az adószám visszaszerzéséért: „A felügyeleti intézkedésen túl a jogerős határozatot követően jöhet a kereseti kérelem, amelyet a bíróság fog elbírálni. Ha elsőfokú bírósági döntéssel nem ért egyet cégvezető, kérheti a bírósági döntés felülvizsgálatát a Kúriától is. Ezen kívül lehetősége van arra, hogy késedelmét más módon mentse ki. Ez az igazolási kérelem. Ha ennek elbírálásával a cég nem ért egyet, újra megnyílik a teljes jogorvoslati paletta” – mondta Linczmayer.

A 26 ezer kiküldött kérdőívből ötezer esetben kezdeményezte az adószám eltörlését, amiből ötszázat már végre is hajtottak, de egyébként folyamatosan mennek a törlések. A NAV nem tudta megmondani, hogy az ötezerből hányan próbáltak mégis fellebbezni eredménytelenül, de annyit elmondtak, hogy a jelenség valóban nem nevezhető elszigeteltnek.

Az ilyen próbálkozások mögött legtöbbször az az érthető indok rejlett, hogy a cégvezetők a jogászaikkal együtt egyszerűen nem hitték el, hogy az állam komolyan gondolja, hogy egy kérdőív miatt megszüntetik őket. Azokról pedig nem is lehet tudni, akik csak telefonon vagy személyesen érdeklődtek és végül nem adták be a hiábavaló fellebbezést.

Akik mégis megpróbálták, azok jutalma egy hosszadalmas és költséges tortúra lett, aminek a végén jellemzően elmondták nekik, hogy a NAV-nak be kell tartania a szabályt, de megpróbálhatják egy erősen bizonytalannak tűnő polgári peres úton visszaszerezni az adószámukat, arra alapozva, hogy a jogalkotó célja valószínűleg nem a működő cégek lenullázása lehetett.

„Három és fél hónap alatt a két csatornán futó, többkörös fellebbezéseink kapcsán legalább 30 munkaórát töltöttünk az ehhez kapcsolódó ügyintézéssel, nyilván utólag gyorsan kitöltöttük a kérdőívet, elköltöttünk majdnem 100 ezer forintot fellebbezési illetékekre, ügyvédre, benzinre és hasonlókra teljesen eredménytelenül, nem fogadtak el semmit a működésünk bizonyítékaként. Ha beleszámolom a más nevén alapítandó új cég költségeit is, hozzávetőleg 400 ezer forintunk ment a kukába és akkor a nem forintosítható károkról még nem is beszéltem” – mondta egy panaszos.

Kínos butaság, visszakoznának

A ravasznak csak erős túlzással mondható fűnyíró-elv így lehet, hogy megszűnő tisztességes vállalkozások révén több kárt okozott, mint amennyi hasznot a ténylegesen fiktív cégek megszüntetése jelentett.  A szabályozás ugyanis sok esetben így pont azt érte el, amit el akart kerülni: jelentős számú kkv-t kényszerítenek külföldre vagy az illegális működésre, de biztosan meg fog szaporodni a más nevében alapított cégek száma is.

Nem lenne meglepő, hogy ha legtöbb érintett meg se próbálta volna az összes lehetséges jogorvoslati módszert, az olyan kijelentések sokakat okkal elriaszthattak, mint a "további fellebbezésnek és bírósági felülvizsgálatnak helye nincs".
Nem lenne meglepő, hogy ha legtöbb érintett meg se próbálta volna az összes lehetséges jogorvoslati módszert, az olyan kijelentések sokakat okkal elriaszthattak, mint a "további fellebbezésnek és bírósági felülvizsgálatnak helye nincs".

Közben a kormánynak is sikerült 11 hónap alatt felismernie, hogy alaposan mellélőttek, Matolcsy külön kérésére hirtelen rohamléptekben tárgyalva már módosítanák a vonatkozó törvényt, jövőre már az első figyelmeztetés pénzbírság lesz (a NAV szerint egyébként elég komoly, több százezer forintos nagyságrendű díj), és csak utána törlik az adószámot.  Azért is kell dolgozniuk most ilyen sürgősen, hogy visszamenőlegesen segíteni tudjanak azokon, akiknek eddig még nem törölték az adószámát, de jó úton vannak efelé.

Viszont a mostani visszakozás sem fogja boldogítani a maradékot, akik most öt évig legálisan csak külföldi cégként tevékenykedhetnek nálunk. Ráadásul a kormánynak is nehéz lesz eladnia, hogy pont azt magyar kis- és középvállalkozói réteget sújtották ilyen súlyosan értelmetlen szabállyal, akiket mellesleg a munkahelyteremtés és a növekedés motorjának szánnának.