Matolcsy György nagy esélyes az MNB élére

Olyan embert szeretne, aki mindig pontosan belőtte a várható inflációt – így írta le egy forrásunk szerint Orbán Viktor kormányfő hetekkel ezelőtt egy zárt körű megbeszélésen a leendő jegybankelnököt. A forrás szerint Orbán az egyeztetésen nevet ugyan nem mondott, a szavaiból azonban úgy tűnt, hogy már kiválasztotta a jelöltjét. A megbeszélésről beszámoló kormányzati forrás viccelődve hozzátette: nehéz lesz olyan, a Fideszhez közel álló gazdaságpolitikust találni, akinek az utóbbi években valóra váltak az előrejelzései.

Vezető kormánypárti politikusok, illetve kormányzati tisztviselők az Indexnek legtöbbször Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, illetve Varga Mihályt, az IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert, Orbán korábbi kormányának pénzügyminiszterét emlegették esélyes jelöltként. Egyik forrásunk arról beszélt: a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) dolgozó felsővezetők szerint már eldőlt tény, hogy az új jegybankelnök Matolcsy lesz. Volt azonban olyan is, aki annyit mondott: csak az a biztos, hogy Matolcsy nagyon ambicionálja a posztot. A kormánypárti politikusok szerint Varga mellett szólna, hogy kinevezése bizalomerősítő lenne a piacok felé, Matolcsy viszont a fideszes érvelések szerint jegybankelnökként partner lenne az olyan jellegű gazdaságélénkítésben, amit Orbán vár el az MNB-től.

Matolcsytól és Vargától is megkérdeztük munkatársaikon keresztül, hogy a jelöltségről beszéltek-e már Orbánnal, illetve elvállalnak-e a felkérést. Varga Mihály titkársága azt írta: „Varga Mihály tárca nélküli miniszter továbbra is kategorikusan cáfolja a hasonló találgatásokat, megerősítve, hogy a továbbiakban is a munkája alapjának tekintett parlamenti képviselői munkájával, valamint az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik”. Matolcsy sajtófőnöke mindössze annyit válaszolt: „Matolcsy György ilyen jellegű felkérést nem kapott”.

Az utolsó bástya

A jegybankelnöki poszt az utolsó olyan fontosabb állami pozíció, amelyet nem a Fideszhez kötődő személy tölt be. A pénzügyminiszer mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a legfontosabb gazdaságpolitikai szereplő, utóbbi határozza meg az inflációs és ennek hatásaként árfolyampolitikát, illetve nagyon fontos szerepe van az ország pénzügyi stabilitásának a megteremtésében.

A posztot jelenleg Simor András tölti be, mandátuma márciusban jár le, hosszabbításra  biztosan nem számíthat, a jegybankelnök és a kormány vezető politikusai között ugyanis meglehetősen feszült a viszony. Orbán a Fidesz választási győzelmének másnapján Simor offshore ügyleteire utalva, azt mondta: a jegybank „nem az offshore-lovagok szálláshelye”. Fideszes politikusok azt is felrótták Simornak, hogy a jegybank túl magasan tartotta az alapkamatot, ami a szerintük fékezte a gazdaság növekedését. A jegybankkal kapcsolatos magyar szabályozások tervezete az elmúlt egy évben többször fennakadt nemzetközi rostákon, így megbukott a tavaly elfogadott, az MNB függetlenségét több pontó sértő jegybanktörvény éppúgy, mint az az idén nyári szándék, hogy a tranzakciós illetéket kiróják a nemzeti bank ügyleteire is.

Beindultak a pletykák

A jegybankelnök-keresés kormányzati forrásaink szerint egyelőre nem került napirendre sem a kormányüléseken, sem a Fidesz szűk vezetésének egyeztetésein. Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan arra a kérdésünkre, hogy a kormányfő várhatóan mikor nevezi meg a jelöltjét, azt válaszolta: „idő előtti a kérdés felvetése”. Ennek ellenére több kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy találgatások, folyosói pletykák már folynak arról, hogy ki lehet esélyes a posztra. A téma kényes jellege miatt azonban valamennyi forrásunk neve elhallgatását kérte.

Biztosnak vehető például, hogy Rogán Antal, jelenlegi fideszes frakcióvezető neve már hónapokkal ezelőtt szóba került. Forrásaink szerint Orbán Viktor mintegy fél éve kereste meg az ötlettel a politikust. Időközben azonban Rogán elvállalta a képviselőcsoport vezetését, és ettől a posztjától nem szívesen válna meg. Forrásaink ezért a lehetséges jelöltek között a frakcióvezető nevét már nem említették.

Az új jegybankelnök kiválasztása hónapokat igényelhet – ez az oka annak, mondták többen is, hogy a Simor-utódlás körüli pletykák már most, öt hónappal a mandátuma lejárta előtt felerősödtek. A döntési időt egy ismertebb kormánypárti politikus azzal magyarázta: ha Orbán egy kormányzati posztot betöltő embert szeretne jegybankelnöknek, akkor az illető utódlásáról is gondoskodni kell.

A forrás szerint ráadásul a kormányzat valószínűleg egyeztetéseket folytat az Európai Központi Bankkal (EKB) is. Nem feltétlenül a jelölt személyéről, hanem arról, hogy mit szólna az EKB ahhoz, ha az új elnök Simortól eltérő monetáris politikát folytatna. A találgatásokhoz hozzájárul az is, hogy kormányzati források szerint Orbánra jellemző: hónapokkal korábban kiválasztja jelöltjeit az egyes pozíciókra, döntéseit azonban lebegteti.

Több forgatókönyv

Kormányzati tisztviselők több forgatókönyvet felvázoltak arra az esetre, ha Matolcsy megválna a NGM vezetésétől. Az egyik szerint az NGM továbbra is csúcsminisztériumként működne, a másik verzió szerint viszont csak egy lecsupaszított pénzügyminisztérium maradna a tárcából. Ebben az esetben a többi területet szétosztanák, a külgazdasági kérdések például Szijjártó Péter miniszterelnökségi államtitkárhoz kerülnének. Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy Varga foglalná el a pénzügyminiszteri, illetve nemzetgazdasági miniszteri posztot. Forrásaink kivétel nélkül hozzátették: ezek csak szóbeszédek, amelyeket minisztériumi folyosókon, illetve a kormányfő munkatársaitól hallottak az elmúlt hetekben.

Izzasztó órákat hozna

Piaci forrásaink név nélkül beszéltek arról is, milyen gazdasági következményei lennének a szokatlan lépéseiről elhíresült gazdasági miniszter kinevezésének. Egy befolyásos piaci befektető kritikusan fogalmazva azt mondta: szerinte nagyon alacsony lenne a Matolcsy vezette jegybank kockázat-érzékelési képessége, ami életveszélyes lehet. Szerinte, ha monetáris tanács a kormány négy delegáltja mellett kiegészülne a náluk is bátrabb tárcavezetővel, akkor lényegében bármi elképzelhető, ami különösen a vészhelyzetekben, a válságos napokban hozna nagyon izzasztó órákat.

„A monetáris tanács elkezdene hazudni saját magának arról, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak a világban, és ezek hogyan hatnak a magyar gazdaságra. Álomvilágot építenének” – fogalmazott a közgazdász. Példaként említette, hogy egy 2008-as őszi, vagy a 2011-es év végihez hasonló helyzetben, amikor éppen senki nem akart magyar állampapírt venni, a jegybank pénznyomtatásba kezdene, amiből aztán állampapírokat vásárolna. „Ez totálisan destabilizálná a forintot, ami egy devizában nyakig eladósodott országban katasztrófát hozna.” A monetáris tanácsban a külsős kormányjelöltek most is többségben ülnek, de forrásunk róluk ilyesmit el sem tudna képzelni. „Bátrak, de nem ennyire.” Szerinte egy Matolcsy-jellegű közgazdász érkezése átlendíthetné a hangulatot, így a ma még elképzelhetetlen lépések megtörténhetnének.

A vélemények között azt is hallottuk: lehet, hogy nem lenne kimondott cél a forint gyengítése, de több más lépésnek mindenképpen ez lenne a következménye. Egyik forrásunk szerint a gyengébb forint semmilyen strukturális gondot nem oldana meg, ezzel nem lennénk versenyképesebbek és nem javulna a tőkevonzó képességünk sem. A javulást szerinte a jogrendszer stabilizálásával és kiszámítható politikával lehetne elérni.

Jól is elsülhet?

Vannak olyanok is, akik szerint egy Matolcsy-kinevezés esetén sem dőlne minden össze, bár azt ők sem vitatják, hogy a kockázatok igen magasra szöknének. Három puhább véleményt megfogalmazó beszélgetőtársunk volt, egyikük szerint még akár jól is ki lehetne jönni Matolcsy kinevezéséből. Az ő logikája szerint pozitív fordulat lenne Matolcsy eltávolítása az NGM éléről, ha ez Varga Mihály kinevezésével párosul. A jegybankra zúduló Matolcsy-hatást kompetens alelnökök kinevezésével tompítani lehetne, ami talán meggátolhatná a szakmailag elismert jegybanki elemzőstáb elszivárgását.

A jegybanki munka operatív részét most sem Simor András elnök, hanem az alelnökök irányítják, az elnök inkább csak a stratégiaalkotásban vesz részt, illetve a legfontosabb értekezleteken jelenik meg. A hozzáértő alelnökök becsábításával – hallottuk az érvelést – Matolcsy akár türelmet is kaphatna, de csak a rázós időkben dőlne el, hogy ez a felállás sikeres, vagy sem.