Eldőlt Görögország sorsa

Megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői hétfő éjjel Brüsszelben abban, hogy Görögországnak az eredetileg elhatározott 120 százalék helyett elég lesz a bruttó hazai össztermék (GDP) 124 százalékára csökkentenie államadósságát 2020-ra.

A pénzügyminiszteri tanácsot elnöklő Jean-Claude Juncker éjszaka kijelentette, olyan megállapodásról van szó, amely "nem csupán pénzről szól, hanem egy jobb jövő ígéretét hordozza magában a görög nép számára", miközben segíti az euróövezet egészét is.  A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország további pénzügyi támogatást kapjon a nemzetközi szervezetektől. A nemzetközi hitel újabb szeletét, összesen 44 milliárd eurónyi segítséget Athén várhatóan már a jövő hónapban és januárban megkapja. Benne lesz az a 31 milliárd euró is, amelynek felszabadítására tavasz vége óta vár az ország.

Az EU és az IMF a korábban elhatározott két többéves mentőcsomagban összesen 240 milliárd eurónyi támogatást helyezett kilátásba Görögországnak hitel formájában. Ebből 150 milliárdot Athén már meg is kapott.  A mostani döntés a gyakorlatban 40 milliárd eurós adósságenyhítést is jelent a nehéz helyzetben lévő euróövezeti tagállam számára.

A miniszterek megállapodtak abban, hogy az említett célkitűzések elérésének érdekében csökkentik a Görögországnak nyújtott hitelek kamatát, továbbá az Európai Központi Bank görög kötvényekből származó bevételének egy részét visszaforgatják Athén számára. Közbenjárnak annak érdekében is, hogy Görögország nagyon kedvezményesen visszavásárolhassa saját kötvényeit a magánhitelezőktől is.  A görög kormánynak cserébe szigorú takarékossági intézkedéseket kell végrehajtania. Az ország adóssága a következő két évben a GDP 200 százalékát is megközelítheti.  Juncker és Olli Rehn pénzügyi EU-biztos a kedd hajnali sajtótájékoztatón méltatták az eddigi görög erőfeszítéseket, és kiemelték, hogy Athén bizonyította: tartani igyekszik magát nemzetközi vállalásaihoz.

Megerősítette az EU és az IMF megállapodásának tényét Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is. Mint fogalmazott, ez csökkenteni fogja a bizonytalanságot a piacokon és növelni az EU-ba, illetve a Görögországba vetett bizalmat.  Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Brüsszelben úgy fogalmazott, hogy Görögország újra az elviselhető adósság pályájára léphet. Jelezte, hogy a mostani megállapodás nyomán a következő hitelrészlet felszabadítását fogja javasolni a valutaalap igazgatótanácsának.  A miniszterek két hét alatt háromszor találkoztak a görög támogatás ügyében. Hétfőn közel 12 órás tárgyalást folytattak, mire sikerült eljutniuk a megállapodáshoz.  A politikai szinten elért megállapodást még az euróövezeti országok egy részében a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Csak ezt köbvetően születhet meg a hivatalos döntés a hitelrészlet átutalásáról. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint hazájában a képviselőtestület gyorsan jóváhagyja a most kidolgozott intézkedéseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!