Jövőre még jobb lesz sokat keresni

Az államháztartási hiány lefaragásának kényszerítő ereje nem segített az adópolitika fejlesztésében. Magyarország a 2013-as Paying Taxes rangsorban a tavalyi 114. helyről a 118. helyre esett vissza, mondta Lőcsei Tamás a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője egy Budapesti sajtóbeszélgetésen kedden.

Lőcsei szerint a változásoknak sok vállalat is a vesztese lesz, de a kisebb vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. A másik nyertes kör a termelő szektor lehet, a különadók  ugyanis inkább a szolgáltatószektort terhelik. A válságadókat ugyan kivezetik, azok más adók formájában visszaszivárognak a rendszerbe, bevezetik a tranzakciós illetéket, jelentősen nő az energiaellátókat és a - jövőre már közszolgáltatókat is - terhelő Robin Hood-adó mértéke, változnak az áfaszabályok és a társaságiadó-törvény, megváltoznak a helyi adók, és átalakul a kifizető által nyújtható juttatások rendszere is.

Különadók mentek, jöttek

2013 előtt a Robin Hood-adó alanyának kizárólag az energiaellátók minősültek, jövőre azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá válnak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők is fizethetnek. A módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is. Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedik, ugyanakkor - az adókötelezettség 50 százalékáig - a Robin Hood-adóból is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény a jövőben.

A különadók megszűnése miatti bevételcsökkenést a kormány valójában már a távközlési adóról szóló törvény 2012. július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. A törvény alapján adóköteles a távközlési szolgáltató. Az adó mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2Ft/perc, illetve 2 Ft/darab marad. Magánszemély esetén maximum 400 Fz/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében a törvényi maximumok 2013-tól emelkednek, magánszemélyeknél 700 Ft/hó/hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre.

Lőcsei emlékeztetett: a pénztárgépek NAV-hoz történő online bekötéséből a kormánnyal szemben Brüsszel nem vár költségvetési bevétellel, ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a bevezetés áprilisig nem tűnik reálisnak, szerinte ha egy év alatt sikerül végrehajtani, az már gyors bevezetésnek számít.

Havi egymillió fölött rosszabb lesz

"Az elfogadott, és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a jegybank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá kerülnek, valamint lényegesen nő az illeték mértéke is" - mondta Kelemen János a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.

A szja változásokkal kapcsolatban Mochlár Orsolya, a PwC adóosztályának vezető menedzsere elmondta, kivezetik a szuperbruttót, ez a változás a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet keresőket érinti. Szintén fontos fejlemény, a havi 6060 ezer forint felett keresőknél, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi 1 millió forintig azonban a szuperbruttó még ellensúlyozza a nyugdíjjárulék-emelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából.

Megéri béren kívüli juttatást adni

Az üzleti biztosítások terén is több változás lép életbe. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség-, valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.

2013-ban is érdemes lesz béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatónak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után január 1-től a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatás után mintegy 36 százalékos költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett.

Változik az iparűzési adó

Lényeges, a mindennapi adó-adminisztrációt érintő változás, hogy 2013. január 1-től megváltozik a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó- és az energiaadó tekintetében a NAV hatásköre: míg eddig ezek az adók a vámhatóság hatáskörébe tartoztak, a továbbiakban a NAV adóztatási szerve veszi át a velük kapcsolatos feladatokat.

Változik a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is. Az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének az adózók éves árbevétele kapcsán meghatározott sávok alapján számított része levonható az adóalapból. "Ez azt jelenti, hogy 500 millió forintos árbevétel felett az említett csökkentő tételek csak egy meghatározó része vonható le az adóalapból, abban az esetben, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja az árbevétel 70 százalékát. Főszabálytól eltérően ugyanakkor az export-értékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értékeinek együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható lesz" - mondta Kelemen János.