Nem kell az orvos, a tanár, ha nyugdíjas
További Gazdaság cikkek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
- Teljesen felborultak az ingatlanárak, már nem Budapesten van az ország legdrágább utcája
Az országgyűlés költségvetési bizottságának pénteken egy olyan törvénymódosító javaslatot (pdf, 3. pont) nyújtottak be, amely értelmében a kormány az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozó nyugdíjasoktól is megvonná a nyugdíjat, ha valamilyen munkaviszonyban állnak. Vagyis a nyugdíjban lévő orvosoknak, ápolóknak, tanároknak, tanítóknak választaniuk kellene a nyugdíjuk és a munkabérük között.
A közszférában dolgozók nyugdíjának visszatartása ősszel már felmerült. Akkor azonban arról volt szó, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban nem érvényesítik ezt a szabályt, mert az az ellátásbiztonság felborulásához, orvos- és tanárhiányhoz vezetne.
Félévük maradt
Úgy tűnik, a mostani módosító benyújtói erről a kijelentésről – amit egyébként korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megerősített – megfeledkeztek. A javaslat szerint az öregségi nyugdíj (ez most 62 évtől jár), illetve a korhatár előtti és a szolgálati nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll.
A munkaviszonyt az érintettek április 30-ig kötelesek közölni a nyugdíjfolyósítóval. A nyugdíjukat ez után, 2013. július 1-jétől veszítenék el, ha addig nem hagyják ott a munkahelyüket.
Kormánydöntés alapján
A nyugdíjat csak akkor lehetne újból felvenni, ha az érintett igazolja, hogy munkaviszonya megszűnt. A törvénymódosítóban semmilyen utalás nincs arra, hogy az érintettek folytathatják-e munkájukat magánvállalkozóként a nyugdíj mellett, viszont ezt a lehetőséget kizáró megjegyzést sem találtunk. Cikkünk megjelenése után a közigazgatási minisztériumtól választ kaptunk a még korábban írásban elküldött kérdéseinkre; ez a válasz megerősíti, hogy a módosító javaslattal a kormány valóban megszüntetné a dupla juttatást és korlátozná a nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatást.
„A dupla juttatás tilalma általános alapelvként fog érvényesülni a közszférában valamennyi ágazat tekintetében, leszámítva a választott és kinevezett vezetőket, valamint a munkaviszony keretében foglalkoztatottakat” – közölte a KIM. A tudomány és a felsőoktatás világában a hatályos szabályozás fenntartása indokolt, tehát ezen a két területen maradhat a továbbfoglalkoztatás, de dupla juttatás itt sem járhat. A kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és köztisztviselők egyedi mentességgel megtarthatják a nyugdíjazásukkor is a munkájukat, de a dupla juttatást náluk is tiltják.
A KIM azt is közölte, hogy a kormány „elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást”. Vagyis a közszférából kikerülő nyugdíjas orvosokat elvileg vállalkozóként sem lehet később alkalmazni.
Nem volt egyeztetés
„Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között” – mondta kérdésünkre a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István a törvénymódosítóról tőlünk értesült, de azt mondta, hogy ha ebben a formájában a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.
„Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet” – fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani.
Azt, hogy a közszférában dolgozók jövőre nem kaphatnak majd munkabért és nyugdíjat egyszerre, illetve hogy a nyugállományba vonuló közszolgák helyét nem töltik majd fel új emberekkel, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az első, 397 milliárdos csomagjának részeként jelentette be. Az intézkedésektől összesen 30 milliárdos eredményszemléletű megtakarítást várnak a költségvetésben. Matolcsy ugyanakkor már a bejelentéskor utalt arra, hogy az általa bürokráciacsökkentésnek nevezett lépés nem vonatkozik majd egységesen mindenkire.
Ezreket érinthet
Az érintett minisztereknek elvileg október végéig kellett a kormány elé terjeszteniük azt az tervezetet, amelyben a nyugdíjas korú közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak, rendvédelmi és a honvédelmi szerveknél dolgozók, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatott munkavállalók helyzetét tisztázzák.
Az egészségügyi államtitkárság korábban azt mondta, a „nyugdíj vagy fizetés” szabály alól lesznek kivételek, az nem lép majd életbe minden ágazatban. A Népszabadság és a Magyar Nemzet is arról számolt be, hogy az egészségügyben a betegek mellett munkát végzők kaphatnak felmentést, a könnyítés a háttérintézményekre már nem vonatkozna.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 000 orvos közül 7500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. Így adná magát, hogy ebben a két ágazatban ne érvényesüljön a szabály, a működőképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy a 62 év feletti dolgozók nagy része továbbra is munkába maradhasson.
Speciális helyzet
Banai Péter Benő, az NGM államtitkára egy csütörtöki konferencián azt mondta: a kormány keresi a megoldást arra, hogy a közszférában ne fizessenek egyszerre nyugdíjat és bért is. A kötelező nyugdíjazás kapcsán elmondta: a kormány tisztában van az egészségügy speciális helyzetével. A részletes szabályok kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy például a háziorvosok körében több mint 30 százalék az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek aránya, mondta Banai.
Már a háziorvosok kapcsán arról beszélt, hogy ha ők elhagynák a praxisukat, az „rendkívül negatív” következményekkel járna. És, bár erről nem beszélt, hasonló lehet a helyzet a gyerekek háziorvosi ellátásában is: egy novemberi adat szerint a gyerekorvosok átlagéletkora ugyanis 57 év.