34 milliárdért lesz sztráda Győrtől Csornáig

Megjelent az M85-ös gyorsforgalmi út Enese és Csorna, valamint Győr és Enese közötti szakaszainak építésére kiírt két közbeszerzési eljárás – közölte szerdán az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. A fejlesztésnek köszönhetően gyorsul a Győr és Csorna között a közlekedés, valamint egy harmadik tender révén megépül a csornai elkerülő első szakasza, miáltal mentesül a jelentős részben kamionok alkotta tranzitforgalom egy részétől az évek óta az ország egyik legforgalmasabb városának számító Csorna.

Ha sikeres lesz a közbeszerzés – a jelentkezéseket február 14-ig lehet beadni –, akkor a NIF várakozásai szerint a munkálatok várhatóan már az idei első félévben elkezdődnek, és 2015. első felének végére be is fejeződhetnek. Győr (az M1-es autópálya csomópontja) és Enese között 7 kilométernyi, Enese és Csorna közötti további 7 kilométernyi kétszer kétsávos utat kell megépíteni. Mindkét szakasz becsült értéke 8 055 000 000 forint, összesen tehát nettó 16,11 milliárdért épül meg a kétszer kétsávos gyorsforgalmi út.

Emellett elkészül a 6,3 kilométeres csornai elkerülő is, aminek a becsült értéke nettó 17,5 milliárd forint. A teljes gyorsforgalmiút-építés Győr és Csorna között – leszámítva az enesei, már kész elkerülőt – így várhatóan 33,61 milliárd forintba fog kerülni. Ez kilométerenként 1,68 milliárd forintos átlagos költséget jelent.

A csornai elkerülő keleti része a város keleti forgalmi csomópontjától, a Keszeg-ér mellett haladva éri majd el a majdani M85-M86 északi csomópontját. Ezután a nyomvonal 2x3 sávon halad tovább az M85-M86 déli csomópontja felé, közben keresztezni fogja a Csorna–Pápa vasútvonalat is. Az M85-M86 déli elválási csomóponttól 2x2 sávos paraméterekkel folytatódik az első ütem dél (Szombathely) felé a Szilsárkánytól északra kiépítendő különszintű 86-os úti csomópontig (Csorna dél) – olvasható a közleményben.

A 85-ös főút fejlesztésének részeként 2011. december közepén az Enesét elkerülő szakasz már elkészült. A beruházás fontos közlekedési elosztó tengelyt jelent az észak-déli, valamint a kelet-nyugati gyorsforgalmi folyosók tekintetében.

A fejlesztések a Közlekedés operatív program (Közop) keretében valósulnak meg, 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból.