Lemondott az állami mobilcég elnöke, vezére

A Napi Gazdaság információi szerint szerint távozott az MPVI Mobil elnöke, Kalmár István és a társaság vezérigazgatója, Schmidt Pál is. A mobiltelefon-társaságnál sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a lap értesüléseit.

Kalmár és Schmidt bábáskodott az új mobiltelefon-társaság megalakulásánál, ezért szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy távozásuknak üzenetértéke lehet. Vagy azt jelenti, hogy teljesen új szereplők kellenek egy új koncepció megvalósításához, vagy a két vezető ezzel a lépésével azt akarta jelezni, hogy a cég gyakorlatilag megszüntette tevékenységét, írja a Napi.

A Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság) a Napi Gazdaság február végén tárgyalja a negyedik mobiltelefon-társasággal kapcsolatos beadványt. Elképzelhető, hogy a majdani jogerős ítélet helyben hagyja a Fővárosi Törvényszék határozatát, vagyis sem a negyedik szereplő, az állami MPVI Mobil Zrt., sem a jelenleg piacon levők nem kapják meg a frekvenciát. A jogi eljárás végére egy ideig még várni kell, és kérdés, hogy addig mi lesz az MPVI Mobil Zrt.-vel, írja a lap.

Parttalan viták

A HVG a csütörtöki számában szintén arról írt, hogy Kalmár István lemondott a posztjáról, és várhatóan távozik Schmidt Pál is, további részleteket azonban nem közölt hetilap. Az állami mobilcég ügyeit közelről ismerő forrás az Indexnek a hét elején szintén arról beszélt, hogy a két cégvezető valóban felajánlotta a lemondását, erről azonban a részvényesek (Magyar Villamos Művek – MVM, Magyar Posta, Magyar Fejlesztési Bank) egyelőre nem döntöttek. Erről megkérdeztük az MVM és MPVI sajtóosztályát is, az MVM az állami mobilcéghez irányított bennünket, ahol viszont nem kívánták kommentálni értesüléseinket.

Az állami mobilcég ügyeit közelről ismerő forrás az Indexnek arról beszélt: a cégvezetés az év végén javaslatokat tett a részvényeseknek arra vonatkozóan, hogy a bírósági döntés után az MPVI más frekvenciatartományokban, más típusú tevékenységet végezzen. A forrás szerint azonban ezekre az ötletekre nem volt fogadókészség a tulajdonosok részéről. A forrás hozzátette: feszültséget okozott az is, hogy a vállalatnál dolgozó 64 ember továbbra is felvette a fizetését, a mobilcégnek azonban bevételei nem voltak, így év végére negatív mérleget produkált. A cégvezetés ezek után úgy érezte, elfogyott a bizalom velük szemben, tette hozzá a forrás.

Eredménytelen közgyűlések

A Fővárosi Cégbíróságon elérhető, az Index által megtekintett jegyzőkönyvekből az derült ki, hogy az MPVI vezetői az október 19-ére összehívott közgyűlésen akarták megtárgyalni, hogy a bírósági döntés után mi legyen a mobilcég sorsa. A tervezett napirend szerint tájékoztatót hallgattak volna meg a bírósági ítélet miatt kialakult helyzetről, valamint arról, hogy a menedzsmentnek milyen intézkedéseket kell tennie a társaság vagyonvesztésének megakadályozására. A közgyűlés meghívója szerint a cég éves mérlege akkorra még nem készült el. A közgyűlést végül elhalasztották, az MVM és az MFB Invest képviselői ugyanis azt mondták ezekben a kérdésekben egyelőre nem rendelkeznek érvényes mandátummal. 

A megismételt közgyűlést (a cégbíróságnak december végén leadott iratok szerint) november 19-én tartották meg az MPVI Zrt. XIII. kerületi Dunavirág utca székházában. A hétfő délelőtti ülésen a vállalat öt igazgatósági tagja, valamint a három tulajdonos képviselői vettek részt. A jegyzőkönyv szerint megtárgyalták a korábban elhalasztott közgyűlés napirendi pontjait, azt azonban már nem tartalmazta a dokumentum, hogy ezzel kapcsolatban mi hangzott el az ülésen. A közgyűlésen elhangzottakról még hétfőn megkérdeztük az MPVI sajtóosztályt, akik szerdára ígértek választ. Az ülés egyik résztvevője az Indexnek azt mondta: a jegyzőkönyv azért nem tartalmaz részleteket, mert nem született döntés az ügyben.   

Aggályos megalakulás

A Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest tulajdonában álló állami mobilvállalat tavaly január 31-én nyerte meg a médiahatóság negyedik mobilfrekvenciára kiírt tendert. Az eredményt a Fővárosi Törvényszéken a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország Zrt. is megtámadta, az árverési eljárásban és a határozatban levő jogi hibák miatt fordult a bírósághoz. Első fokon, áprilisban az MPVI-nek adott igazat a bíróság: nem függesztette fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 900 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatának lezáró határozata azon passzusát, amellyel nyertessé nyilvánította az új telefontársaságot.

Júniusban azonban a Fővárosi Bíróság ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy az MPVI Mobil Zrt. „a 900 MHz-es frekvencia-árverés eredményeként született határozatból eredő jogait gyakorolja, mindaddig, amíg a felperes mobilszolgáltatók végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme jogerősen elbírálásra nem kerül”. Ez azt jelentette, hogy a cég érdemi munkát nem végezhetett. Szeptemberben a bíróság hatályon kívül helyezte a médiahatóság döntését, elmeszelve ezzel az állami mobilcéget. Ezután novemberben, hosszas kivárást követően fordult az ügy több szereplője a Kúriához.

A vállalat indulásával kapcsolatban egyébként számos aggály volt, mint az Index megírta, ha a cég mégis elindulna, az állam elesik akár 50-70 milliárd forintos bevételtől, cserébe elkölt több százmilliárdot. Méghozzá úgy, hogy legjobb esetben is csak 2016-ban, ha viszont rosszul alakulnak a dolgok, akkor csak 2023 után lehet nyereséges – mint az a lapunk birtokába került stratégiából kiderült.