Uniós bíróságon a magyar devizahitelper

A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A döntést Vezekényi Ursula, az ügyet tárgyaló tanács elnöke jelentette be, miután a perbeszédek elhangzása után eljárásjogi problémák megtárgyalására hivatkozva szünetet rendeltek el. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatának 105. cikk 1. bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.

Első fokon nyertek

Az ügy akkor kezdődött, amikor Tavaly első fokon pert nyert a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke, Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben. A tavaly december 8-án a Békés Megyei Bíróságon született ítélet kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis.

Az akkori ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott – a banknak kedvezőbb – eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta. Az OTP fellebbezett, az ügy pedig januárban a Szegedi Ítélőtábla elé került. A Szegedi Ítélőtábla a megyei bíróságnak azt a döntését, amely a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítását vitatta, jogerősen hatályon kívül helyezte.

Nem az OTP az egyetlen, amely ellen per indult. A Partiscum Takarékszövetkezet elleni perben, amelyről először az Index adott hírt, tavaly áprilisban a Szegedi Ítélőtáblán született először jogerős ítélet. Ez azt mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők; az akkori ítélet még a takarékszövetkezet összes hitelszerződésére vonatkozott.

Milyen árfolyamon törleszthetnek?

Volt az OTP Lakáslízinget érintően is vitatott törlesztési ügy. Az egyik adós 18 millió forintos lízingszerződést kötött egy 28 millió forintos ingatlan megszerzésére. Négy évig rendben törlesztett. Ezután bajba került, de sikerült vevőt találnia a lakásra. 2011 szeptember elején jelezte, mindent szeretne kifizetni. Az összeg végül 30,2 millió forintra rúgott.

A vita a törlesztési árfolyam nagyságán tört ki. A lízingcég jelezte, hogy a szerződés lezárása csak fordulónapkor (ez október 5-én volt) lehetséges. Az ügyfél azonban (jogosan) tartott attól, hogy a svájci frank árfolyama időközben még tovább emelkedik. Az OTP hajlandó volt tárgyalni, de a kért fix árfolyam helyett határidős ügyletet ajánlott.

Az elszámolás eszerint nem deviza-közép, hanem határidős devizaeladási árfolyamon történt volna. Így az azonnalinál magasabb, de fixált árfolyamon mehetett volna a törlesztés. A határozatból kiderül, hogy az adós nem értette meg a konstrukciót (ami azért cseppet sem meglepő). Az ügyben Pénzügyi Békéltető Testületi döntés született, a PBT viszont úgy vélte, ezzel megindult egy tárgyalás, amit nem zárhatott volna le olyan kurtán-furcsán a lízingcég, ahogy tette. A békéltető így végül az árfolyamok akkori alakulását elemezve 572 ezer forint árfolyam-különbözet visszatérítéséről határozott.

Mivel a PBT ajánlása nem volt kötelező az OTP Lakáslízingre, a döntés alapján az ügyfél pert indított, azonban a bíróság első fokon elutasította keresetét, kimondva, hogy a bank jogszerűen járt el.