Máris falakba ütközött a kormány 35 százalékos visszamenőleges adója

Az adóamnesztia 2013. január 1-jén lezárult, a 2011-ben elfogadott gazdasági stabilitási törvény miatt nincs lehetőség a tavaly lejárt kedvezményes adólehetőség megnyújtására, és arra sem, hogy a külföldön, offshore területeken heverő pénzek hazacsábítására a jövőben új amnesztiaszabályokat fogadjanak el. „A kormány új megoldásokon dolgozik, amelyek a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítését tűzik ki célul” – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán.

A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. Ezt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár jelentette be szerdán a kormányülés szünetében.

„Adóügyekben Svájc olyan államoknak nyújt adminisztratív segítséget, amelyekkel kötött a kettős adóztatást kizáró egyezményeket" - írja a Népszabadság. Magyarországgal 2012-ben lezárulták a tárgyalásokat a svájciak a „kettős adóztatást kizáró és adóügyekben információcserét előirányzó egyezmény felülvizsgálatáról, de a megállapodás még nem lépett életbe". A lapnak a svájci szövetségi pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese azt mondta, konkrét támpontokat nélkülöző megkeresések az OECD által meghatározott és az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó előírások értelmében nem megengedettek.

Thomas Brückner, az ESTV médiareferense szerint „az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos konkrét eljárások és megkeresések bizalmas jellegűek – ezt a kettős adóztatást kizáró egyezményben is így határozták meg" - írja a Népszabadság.

Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője Lázár javaslatáról. A tavalyi adóamnesztia meghirdetése eredményeként 2012. november végéig 67 milliárd forintnyi vagyont
hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Vámosi-Nagy szerint a kormány 1000 milliárd forint hazahozatalára számított.

Az adózatlan jövedelmek utolérése igen kívánatos cél - mondta az adószakértő, ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar adóhatóság hogyan fog hozzáférni a svájci bankszámlákon tartott magyar eredetű összegekhez.

Ha valaki arra gondol, hogy az Egyesült Államok adóhatóságának sikerült adatokat kapnia az amerikaiak svájci betéteiről, akkor azt is tudnia kell, hogy csak azoknak az adatait szolgáltatták ki a svájci bankok, akiknél bűncselekmény gyanúja merült fel, azaz gyanúsítottá váltak - mondta. A német kormány is kért - bár még nem kapott - adatokat a német állampolgárok svájci bankszámláiról,
a magyar kormány vélhetően nehezebben fog célba érni ugyanezen az úton.

Svájc az EU-val kötött megállapodás alapján azt vállalta, hogy a bankokban elhelyezett összegek
kamatadóját egy összegben átutalja a számla tulajdonosának országába, így Magyarországra is, miközben ebből az utalásból nem derül ki, hogy az átutalt összegek mely bankszámlák kamatadójából származnak. Az adószakértő véleménye szerint valószínűleg akkor lehet „rávenni
Svájcot és Ausztriát a banktitok teljes feltörésére", ha az EU 27 országa egységesen lép fel ebben az ügyben.