Lejjebb izzadtuk az államadósságot

Tavaly decemberben 20 720 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága. Ez 67 milliárd forintos növekedést jelent a novemberi szinthez képest, viszont 235 milliárdos csökkenést 2011 decemberéhez viszonyítva.

Az egy százalék körüli csökkenés nem túl nagy, mégis látványos eredmény a korábbi évek állandó növekedéséhez képest. Ehhez persze (és a költségvetési hiánycél tartásához) negyedéves átlagokban érkező komoly megszorítócsomagokra volt szükség. Emiatt került a gazdaság recesszióba, és ragadt magasan a munkanélküliség. Ráadásul félő, hogy a már most körvonalazódó költségvetési elcsúszások miatt újabb csomag érkezhet tavasszal.

Az adósságcsökkenés részletei mögé nézve ellentétes folyamatok látszanak. Miközben ugyanis éves alapon az adósságunk devizarésze a 2011 decemberi 10 170 milliárd forintról 8327 milliárdra csökkent, a forinttartozás nagyot emelkedett: 10 362 milliárdról 12 042 milliárd forintra. Az arányok eltolódásának a hátterében az van, hogy tavaly a lejáró devizaadósságaink törlesztését is forint alapú állampapíreladásokból fedeztük. Bár ősszel több régiós országhoz hasonlóan mi is kimerészkedhettünk volna a nemzetközi kötvénypiacra egy kibocsátással, ez részben azért nem történt meg, mert az államadósság-kezelő célja, hogy az adósságon belül az árfolyamnak és a külső hatásoknak erősebben kitett devizarészt folyamatosan csökkentse.

A november-december közötti havi változás viszont az évessel pontosan ellentétes irányú. Miközben a devizaadósság közel 360 milliárd forinttal emelkedett, az adósság forintban kibocsátott része 244 milliárddal apadt. Ebben a forint gyengülése mellett az is közrejátszott, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megkezdte a magas hozammal csábító prémium euró államkötvények értékesítését, amiből eddig egymilliárd eurónyit értékesített.

A decemberben közzétett 2013-as finanszírozási terv erre az évre 4-4,5 milliárd összegű nemzetközi tőkepiaci kibocsátással számol. Az, hogy a kibocsátás mikor és milyen devizanemben történik, a piaci helyzet határozza meg: minél kedvezőbb a külső környezet, annál nagyobb lehet az érdeklődés, ami az állam szempontjából alacsonyabb kamatfizetési kötelezettséget jelenthet. Az ÁKK korábban közölte, hogy bár a prémium kötvények iránti kereslet nagy (újabb sorozatot indított az ÁKK), ez nem fogja helyettesíteni a nemzetközi tőkepiaci értékesítést.

Az állam devizaéhsége nem véletlenül ilyen nagy. Az EU–IMF-fel kötött 2008-as megállapodás értelmében az alábbi ütemezésben kell törlesztenünk a nemzetközi szervezetek felé fennálló tartozásainkat.

Dátum	IMF-tartozás (millió euró)	EB-tartozás (millió euró)	EUR Összesen
2011. IV. né		2 000	2 000
2012. I. né	614		614
2012. II. né	906		906
2012. III. né	906		906
2012. IV. né	913		913
2013. I. né	913		913
2013. II. né	913		913
2013. III. né	913		913
2013. IV. né	913		913
2014. I. né	299		299
2014. II. né	7		7
2014. III. né	7		7
2014. IV. né		2 000	2 000
2016. II. né		1 500	1 500
Összesen:	7 304	5 500	12 804

Idén összesen 3652 millió euró törlesztési kötelezettségünk van az IMF felé, ami a jelenlegi forintárfolyamon 1066 milliárd forintos kiadást jelent (Ha a jegybankelnöki pozíció körül nem lenne akkora a politikai bizonytalanság, és az euró még mindig valahol a 280-as szinten lenne, akkor a törlesztési kötelezettségünk forintban most 44 milliárddal kevesebb lenne.)

Ha az ÁKK nem akarja a teljes 3,65 milliárd eurót forintkibocsátásokból fedezni (ezzel túl nagy kínálatot és hozamemelkedést generálva), akkor mindenképpen kell devizát szereznie.