További Gazdaság cikkek
Egyelőre minden fél hallgat az E.On magyarországi gázüzletágának (az E.On Földgáz Trade Zrt., illetve az E.On Földgáz Storage Zrt.) eladása kapcsán, sem a vételárról, sem a november végi bejelentéskor "ígért" december közepi véglegesítésről nem nyilatkoztak (egyértelműen) a felek, írja a Napi Gazdaság.
Közben a lap infromációi szerint a korábban kiszivárgott 800 millió eurós vételár akár a harmadával is alacsonyabb lehet a végső szerződésben − ebben az esetben 600 millió eurót, jelenlegi árfolyamon mintegy 175 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak, illetve cégének, az MVM Zrt.-nek − a finanszírozási tervekre azonban egyetlen érintett sem kívánt kitérni. Még ez is sok lehet, hiszen a fejlesztési tárca és a Magyar Villamos Művek által készíttetett vagyonértékelések mindössze 40 millió, illetve 300 millió euróra értékelték a cégeket
Titokban tartják, pedig nincs másik vevő
A Miniszterelnökség november végi közleménye arról szólt, hogy az E.On-cégek érintett üzletrészeinek átruházásáról szóló adásvételi szerződést december 15-ig véglegesen "kitárgyalják és kézjegyükkel is ellátják" a felek, majd január utolsó napjáig alá is írják a dokumentumot. A lap finanszírozási tervekre, vételárra, illetve konkrét határidők tartására vonatkozó kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke annyit közölt, hogy "a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé".
A fejlesztési tárca szerint a "témában zajló tárgyalások a lezárásukhoz közelednek". Arra a kérdésre azonban, hogy a részvény-adásvételi szerződés aláírásának céldátuma változatlanul január 31., nem kívánt nyilatkozni sem a német, sem a magyar E.On, illetve elzárkózott a kommentálástól az MVM is.
A két cégből álló csomagban a földgáztárolót üzemeltető E.On Földgáz Storage jelent értéket, a veszteséges E.On Földgáz Trade csupán a 2015 végéig érvényes orosz hosszú távú gázszerződés miatt (utóbbi állami hatáskörbe vétele ugyanakkor nem igényelte volna a veszteséges cég megvásárlását). A rezsicsökkentés ráadásul egészen biztosan nem volt "jó" hatással az E.On-cégek árára − fogalmazott egy cégvezető.
Sokan érintettek
A sajtóban több híradás is elhangzott a gázüzletág "felülárazása" kapcsán, Mártha Imre volt MVM-vezér az Indexnek azt mondta, "a kormány nagyjából 500 millió euróval többért készül megvenni az E.On cégeit, mint amennyit azok a vagyonértékelések alapján érnek" − ezek Mártha szerint 40 millió, illetve 300 millió euróról szóltak. Hivatalosan sem a kormány, sem az MVM nem reagált a felvetésre, illetve ilyen vagyonértékelések létét sem erősítették meg piaci szereplők. A négy legnagyobb tanácsadó cég közül három is azzal utasította vissza lap erre vonatkozó kérdését, hogy valamilyen formában érdekelt az ügyletben.
Cáfol az MVM
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. határozottan cáfolta azt a sajtóhírt, hogy a teljes MVM-vezérkar lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a cég megvásárolná az E.On gázüzletágát. Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy az MVM vezetése jelenleg a szeződés végső egyeztetésén dolgozik. Nincs ok a lemondásra, a cég vezetése a jogszabályoknak megfeleően, a szakmaiságot szem előtt tartva jár el, tette hozzá. A Népszabadság hétfőn azt írta, hogy a vásárlás nem egyszerű, mivel azt a magyar és az uniós versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, és ez akár két évig is eltarthat. A gázüzletág veszteségét pedig addig a jelenlegi tulajdonos viseli.
A 40 millió euró jó eséllyel irreálisan alacsony ár lenne (csak az E.On Földgáz Trade eszközállományát tekintve is), egy név nélkül nyilatkozó cégvezető szerint ráadásul a vételárnál is nagyobb problémát jelenthet, ha a kormány stratégiai elképzelések nélkül vág bele egy százmilliárdos ügyletbe. Ahogy fogalmazott, nem lehet véletlen, hogy a piaci pletykák szerint felmerült a teljes MVM-vezérkar lemondása, kevéssé látszik ugyanis kivitelezhetőnek a hatalmas új üzletágak MVM-be integrálása, illetve azok későbbi sikeres működtetése.
Veszélyes vizeken
Persze a konkrétumok egyelőre nem ismertek a vásárlás kapcsán, mint ahogyan az sem, hogy az eddig napvilágot látott információk megfelelnek-e a valóságnak, így korai lenne pálcát törni a vásárlás felett. A tranzakció az ígéretek szerint azonban január végén lezárul, és ha kiderül, hogy a magyar állam valóban 600-800 millió euróért vásárolt, mindenképpen érdekes lesz összevetni az árat a vagyonbecslésekkel. Ha ugyanis kimutatható a jelentős értékkülönbség, a vásárlás akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Hogy esetleg az óvatosság is közrejátszott-e Horváth Gergely Domonkosnak a MNV vezérének tavaly év végi váratlan távozásában, nem tudni, őt ugyanis személyesen nem sikerült elérni, a vagyonkezelő pedig az erre vonatkozó kérdésünket a tulajdonosi jogokat gyakorló NFM-nek passzolta tovább. Az NFM-től még várunk a válaszra. Szerettük volna megismerni az E.Onnal kötött szándéknyilatkozat szövegét is, a Miniszterelnökségen azonban azt a választ kaptuk, hogy a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé.
Miért ne lehetne nyeresége egy cégnek?
A reális értéket megalapozó források, dokumentumok hiányában megkérdőjelezhető a lehetséges vételárral kapcsolatban felmerült becslések hitelessége − mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor nem életszerű, hogy ekkora különbség legyen két értékelés között.
Hegedűs szerint ugyanakkor nem elsősorban a vételár a kérdés, miután önmagában az is vitatható, hogy valóban szolgálhat-e stratégiai (nem politikai) érdeket a "szerény" anyagi eszközökre − nagykereskedelmi jogra és a gáztározókra − vonatkozó tranzakció. Piacgazdasági logikával semmi értelme a felvásárlásnak, egy több száz millió eurós ügyletet pedig az ellátásbiztonsági szempontok nem igazolnak, a gáztározók szerepe a globális tendenciák tükrében jelentősen leértékelődött.
Hegedűs szerint éppen a rezsicsökkentés bizonyítja, hogy a kabinet birtokában vannak az árbefolyásoláshoz szükséges eszközök, noha az is érthetetlen, hogy miért ne lehetne tisztességes nyeresége egy közszolgáltatást végző, abba befektető vállalkozásnak − tette hozzá a szakember.
Európában − például Franciaországban − van példa az állami tulajdon dominanciájára az energiaszektorban, a nagy cégeket azonban nem szokás "rángatni", kivonni a piaci törvények hatálya alól. Hegedűs szerint nem alaptalan az a feltételezés, hogy az oroszokkal folytatott gáztárgyalásokon az E.On alkupozíciói valamivel jobbak, mint a kormányé.
Elég kedvező a hangulat
A mostani kedvező kötvénypiaci hangulatban lenne kereslet egy magyar vállalati kötvényre, egy 800 millió eurós kibocsátást valószínűleg néhány hét alatt le lehetne bonyolítani. Viszonylag sok a vonzó hozamot kereső vevő - mondta a Napi Gazdaságnak Kemény Gábor, a Concorde elemzője. A szakember szerint a piacon most akár 4-5 százalékos hozam mellett is el lehetne adni közepes futamidejű kötvényeket. A Concorde szakembere szerint pár hétbe telne egy kibocsátás megszervezése, hiszen ilyenkor a szervezők el szoktak menni road show-zni. Ugyanakkor szerinte az élénk kötvénypiaci keresletet látva "nem kellene lasszóval fogni a befektetőket".
A kötvénykibocsátás kapcsán ugyanakkor banki szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy aligha lenne szerencsés most nekifogni egy új kötvénykibocsátásnak, amikor éppen most bízott meg az ÁKK Zrt. négy bankot, hogy kezdjék szervezni az állami kibocsátás road show-ját - rövid távon egy MFB-kibocsátás ebben az esetben csak bezavarna. Ugyanakkor tartja magát a piacon olyan nézet is, amely szerint az állami kibocsátáson belül igyekeznek majd helyet találni a gázüzletág vételárának.