600 millió euró lehet az E.On ára

Egyelőre minden fél hallgat az E.On magyarországi gázüzletágának (az E.On Földgáz Trade Zrt., illetve az E.On Földgáz Storage Zrt.) eladása kapcsán, sem a vételárról, sem a november végi bejelentéskor "ígért" december közepi véglegesítésről nem nyilatkoztak (egyértelműen) a felek, írja a Napi Gazdaság.

Közben a lap infromációi szerint a korábban kiszivárgott 800 millió eurós vételár akár a harmadával is alacsonyabb lehet a végső szerződésben − ebben az esetben 600 millió eurót, jelenlegi árfolyamon mintegy 175 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak, illetve cégének, az MVM Zrt.-nek − a finanszírozási tervekre azonban egyetlen érintett sem kívánt kitérni. Még ez is sok lehet, hiszen a fejlesztési tárca és a Magyar Villamos Művek által készíttetett vagyonértékelések mindössze 40 millió, illetve 300 millió euróra értékelték a cégeket

Titokban tartják, pedig nincs másik vevő

A Miniszterelnökség november végi közleménye arról szólt, hogy az E.On-cégek érintett üzletrészeinek átruházásáról szóló adásvételi szerződést december 15-ig véglegesen "kitárgyalják és kézjegyükkel is ellátják" a felek, majd január utolsó napjáig alá is írják a dokumentumot. A lap finanszírozási tervekre, vételárra, illetve konkrét határidők tartására vonatkozó kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke annyit közölt, hogy "a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé".

A fejlesztési tárca szerint a "témában zajló tárgyalások a lezárásukhoz közelednek". Arra a kérdésre azonban, hogy a részvény-adásvételi szerződés aláírásának céldátuma változatlanul január 31., nem kívánt nyilatkozni sem a német, sem a magyar E.On, illetve elzárkózott a kommentálástól az MVM is.

A két cégből álló csomagban a földgáztárolót üzemeltető E.On Földgáz Storage jelent értéket, a veszteséges E.On Földgáz Trade csupán a 2015 végéig érvényes orosz hosszú távú gázszerződés miatt (utóbbi állami hatáskörbe vétele ugyanakkor nem igényelte volna a veszteséges cég megvásárlását). A rezsicsökkentés ráadásul egészen biztosan nem volt "jó" hatással az E.On-cégek árára − fogalmazott egy cégvezető.

Sokan érintettek

A sajtóban több híradás is elhangzott a gázüzletág "felülárazása" kapcsán, Mártha Imre volt MVM-vezér az Indexnek azt mondta, "a kormány nagyjából 500 millió euróval többért készül megvenni az E.On cégeit, mint amennyit azok a vagyonértékelések alapján érnek" − ezek Mártha szerint 40 millió, illetve 300 millió euróról szóltak. Hivatalosan sem a kormány, sem az MVM nem reagált a felvetésre, illetve ilyen vagyonértékelések létét sem erősítették meg piaci szereplők. A négy legnagyobb tanácsadó cég közül három is azzal utasította vissza lap erre vonatkozó kérdését, hogy valamilyen formában érdekelt az ügyletben.

A 40 millió euró jó eséllyel irreálisan alacsony ár lenne (csak az E.On Földgáz Trade eszközállományát tekintve is), egy név nélkül nyilatkozó cégvezető szerint ráadásul a vételárnál is nagyobb problémát jelenthet, ha a kormány stratégiai elképzelések nélkül vág bele egy százmilliárdos ügyletbe. Ahogy fogalmazott, nem lehet véletlen, hogy a piaci pletykák szerint felmerült a teljes MVM-vezérkar lemondása, kevéssé látszik ugyanis kivitelezhetőnek a hatalmas új üzletágak MVM-be integrálása, illetve azok későbbi sikeres működtetése.

Veszélyes vizeken

Persze a konkrétumok egyelőre nem ismertek a vásárlás kapcsán, mint ahogyan az sem, hogy az eddig napvilágot látott információk megfelelnek-e a valóságnak, így korai lenne pálcát törni a vásárlás felett. A tranzakció az ígéretek szerint azonban január végén lezárul, és ha kiderül, hogy a magyar állam valóban 600-800 millió euróért vásárolt, mindenképpen érdekes lesz összevetni az árat a vagyonbecslésekkel. Ha ugyanis kimutatható a jelentős értékkülönbség, a vásárlás akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.

Hogy esetleg az óvatosság is közrejátszott-e Horváth Gergely Domonkosnak a MNV vezérének tavaly év végi váratlan távozásában, nem tudni, őt ugyanis személyesen nem sikerült elérni, a vagyonkezelő pedig az erre vonatkozó kérdésünket a tulajdonosi jogokat gyakorló NFM-nek passzolta tovább. Az NFM-től még várunk a válaszra. Szerettük volna megismerni az E.Onnal kötött szándéknyilatkozat szövegét is, a Miniszterelnökségen azonban azt a választ kaptuk, hogy a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé.

Miért ne lehetne nyeresége egy cégnek?

A reális értéket megalapozó források, dokumentumok hiányában megkérdőjelezhető a lehetséges vételárral kapcsolatban felmerült becslések hitelessége − mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor nem életszerű, hogy ekkora különbség legyen két értékelés között.

Hegedűs szerint ugyanakkor nem elsősorban a vételár a kérdés, miután önmagában az is vitatható, hogy valóban szolgálhat-e stratégiai (nem politikai) érdeket a "szerény" anyagi eszközökre − nagykereskedelmi jogra és a gáztározókra − vonatkozó tranzakció. Piacgazdasági logikával semmi értelme a felvásárlásnak, egy több száz millió eurós ügyletet pedig az ellátásbiztonsági szempontok nem igazolnak, a gáztározók szerepe a globális tendenciák tükrében jelentősen leértékelődött.

Hegedűs szerint éppen a rezsicsökkentés bizonyítja, hogy a kabinet birtokában vannak az árbefolyásoláshoz szükséges eszközök, noha az is érthetetlen, hogy miért ne lehetne tisztességes nyeresége egy közszolgáltatást végző, abba befektető vállalkozásnak − tette hozzá a szakember.

Európában − például Franciaországban − van példa az állami tulajdon dominanciájára az energiaszektorban, a nagy cégeket azonban nem szokás "rángatni", kivonni a piaci törvények hatálya alól. Hegedűs szerint nem alaptalan az a feltételezés, hogy az oroszokkal folytatott gáztárgyalásokon az E.On alkupozíciói valamivel jobbak, mint a kormányé.

Elég kedvező a hangulat

A mostani kedvező kötvénypiaci hangulatban lenne kereslet egy magyar vállalati kötvényre, egy 800 millió eurós kibocsátást valószínűleg néhány hét alatt le lehetne bonyolítani. Viszonylag sok a vonzó hozamot kereső vevő - mondta a Napi Gazdaságnak Kemény Gábor, a Concorde elemzője. A szakember szerint a piacon most akár 4-5 százalékos hozam mellett is el lehetne adni közepes futamidejű kötvényeket. A Concorde szakembere szerint pár hétbe telne egy kibocsátás megszervezése, hiszen ilyenkor a szervezők el szoktak menni road show-zni. Ugyanakkor szerinte az élénk kötvénypiaci keresletet látva "nem kellene lasszóval fogni a befektetőket".

A kötvénykibocsátás kapcsán ugyanakkor banki szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy aligha lenne szerencsés most nekifogni egy új kötvénykibocsátásnak, amikor éppen most bízott meg az ÁKK Zrt. négy bankot, hogy kezdjék szervezni az állami kibocsátás road show-ját - rövid távon egy MFB-kibocsátás ebben az esetben csak bezavarna. Ugyanakkor tartja magát a piacon olyan nézet is, amely szerint az állami kibocsátáson belül igyekeznek majd helyet találni a gázüzletág vételárának.