Globalizációban az élre törtünk
Kilencedik helyen végzett Magyarország az Ernst & Young Globalizációs Indexén, ami azt jelenti, hogy a régióban hazánk integrálódott leginkább a világkereskedelembe. Az rangsor élén Hong Kong, Szingapúr és Írország áll, közölte az Ernst & Young. A listán Magyarország két helyet is javított korábbi helyezéséhez képest, amivel a kilencedik helyre került.
„Magyarország helyezése a listán azt mutatja, hogy a gazdaság jelentősen integrálódott a világkereskedelembe. Ez a kiemelkedő exportnak, a beáramló működőtőkének, valamint a magas szintű tudástranszfernek és infrastruktúrának az eredménye” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
1995 óta Magyarország hat helyet lépett előre a listán. Az ország hosszú távon is a kereskedelem, a munkaerőpiac és a technológia területén mutatott az átlagot meghaladó teljesítményt, a kultúra és a tőkepiac esetében azonban elmaradt az átlagtól.
Az Ernst & Young szerint a következő időszakban lassul a globalizáció üteme és a természete is megváltozik majd. A termékek és szolgáltatások kereskedelme a válság előtti szintre tér vissza, valamint a tőkeáramlás is stabilan növekszik. A legnagyobb kihívás azonban a képzett munkaerő globális szintű megtalálása marad, a cégek számára pedig növekvő problémát jelent a megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkező munkavállalók felkutatása.
A globalizációs index célja, hogy nyomon kövesse a világ hatvan legnagyobb gazdaságának teljesítményét. A jelentés húsz mutató szerint rendezi sorba az államokat, amelyek öt nagyobb kategóriába sorolhatóak: kereskedelmi nyitottság, tőkemozgás, technológiai és eszmei termékek cseréje, munkaerő-áramlás, valamint kulturális integráció.