Lázár: Most is virágzik a svájci biznisz
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Egy privátbankári szolgáltatásokat végző svájci cég 275 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amely tavaly Magyarországról svájci pénzintézetekbe vándorolt. A belső kiadványokban megjelent adatot Lázár János miniszterelnökségi államtitkár svájci számlákkal kapcsolatos háttérbeszélgetésén idézték, hozzátéve: 2012 egy átlagos év volt, valószínűsíthető, hogy hasonló nagyságrendű összegeket vittek ki korábban is.
Lázár szerint a kormányzat titkosszolgálati eszközökkel is alátámasztott információi szerint Magyarországon a vagyonkimentés terén rosszabb a helyzet, mint Lengyelországban vagy akár Romániában. Az országról megalapozottan alakult ki a nyugati sajtóban az a kép, hogy „a világ egyik legnagyobb offshore-vesztesei” vagyunk.
A magyar gazdasági életben kevés olyan komoly szereplő lehet, aki nem érintett ilyen ügyekben, hiszen még az állami körbe tartozó cégeknél is előfordult, hogy a vezetők premizálását offshore cégeken keresztül oldották meg. A kormánynak vannak információi a privátbankári szolgáltatást végző pénzintézetek budapesti tevékenységéről is, „most is virágzik ez a biznisz” – jelentette ki Lázár.
Az államtitkár szerint – bár sokan kétségbe vonták, hogy van realitása – nemzetközi példák mutatják, nem reménytelen a tárgyalás Svájccal. Kétoldalú tárgyalásokkal „lassan-lassan” elérhető, hogy a banktitok miatt sok oldalról támadott ország átadjon minden elérhető, releváns információt a magyar folyószámla-tulajdonosokra vonatkozóan. Lázár 2015 januárját tartja reális célnak arra, hogy létrejöjjön a megállapodást a két ország között.
A magyar eredetű pénzek itthoni közteherviselésbe való bevonása azonban csak akkor lesz sikeres, ha itthon is szigorodnak az adóelkerülést kivédő szabályok – mondta Lázár. A munkacsoportja felhatalmazást kapott arra, hogy megvizsgálja a belső jogszabályi környezetet. Példaként hangzott el, hogy néhány országban az adóbevallás során kötelező bejelenteni a külföldön nyitott számlákat is. Arra az esetre, ha ez elmarad, büntetőjogi szankciókat léptettek életbe.
Svájc nem az egyetlen ország, ahova a magyarok előszeretettel viszik pénzüket. Lázár szerint Svájc esete csupán szimbólum, megoldást keresnek minden hasonló offshore-célpont ügyében is. Az államtitkár azt mondta, Ciprussal is fel fogják venni a kapcsolatot, hogy új szabályokat vezessenek be a két ország közötti adózásban.