A médiában tavaly megjelent hírek szerint több kormányzati feljelentés született a magán-nyugdíjpénztári szektor korábbi gazdálkodása ügyében. A feljelentések nyomán pedig rendőrségi eljárás is indult, ám „máig semmit sem tudunk arról, hogy ezen rendőrségi eljárások igazolták volna a feljelentésben szereplő állításokat” – áll a közleményben.
Az utóbbi napokban a Magyar Nemzet cikke után a sajtóban megjelent hírek szerint a Kehi ötmilliárd forintot keres az Agon pénztárán, mivel megítélésük szerint ennyivel lehetett volna olcsóbb a vagyonkezelés. Ugyan csak az említett forrás szerint a Kehi 2012 végén arra kérte a PSZÁF-ot, hogy közérdekű igényérvényesítési keresetet indítson, azonban ezt egyelőre a szervezet nem fogadta be.
A magánnyugdíjpénztárak működését szigorú előírások, törvények szabályozták az elmúlt években, amelyek többek között előírták a tagi befizetésekből levonható költségek mértékét és a vagyonkezelői díjakat is. Ezeket a jogszabályokat az Aegon pénztára mindenkor maradéktalanul betartotta - áll a közleményben.
Az Aegon Magánnyugdíjpénztár az ország második legnagyobb magánnyugdíjpénztára volt, több mint 570 milliárd forint kezelt vagyonnal és hatszázezres taglétszámmal. A PSZÁF által közzétett hivatalos adatok szerint a nyugdíjvagyon állami átvételét megelőző 10 évben, évi átlagban is kedvező eredményeket ért el.
A pénztár három portfoliója közül a klasszikus 5,67 százalék, a kiegyensúlyozott 6,38 százalékos, míg a növekedési 7 százalékos nettó hozamot ért el. Ezek a hozamok jelentősen meghaladták az adott időszak inflációját. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő tagoknak a pénztár több mint 33 milliárd forint reálhozamot fizetett ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
