További Gazdaság cikkek
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
A K&H arról szeretne képet kapni, hoyg a 19-29 éves hazai fiatalok mennyire elégdettek az életükkel. „A K&H szeretné mélyebben megismerni, hogy a munka világába lépő fiataloknak, az egyetemistáknak, a friss diplomásoknak mik az elvárásaik, terveik, motivációik. Erre a korosztályra fontos feladat vár a válság és a recesszió utáni gazdaság és társadalom alakításában” – fogalmazott Bába Ágnes lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes a bank közleményében.
A diplomások jobb helyzetben
A megkérdezett fiatalok 51 százaléka már aktív kereső, 22 százalékuk tanul. Az országos 10,7 százalék körüli munkanélküliségi rátához viszonyítva magas, 24 százalék a megkérdezettek körében a munkanélküliek aránya.
A kutatásban részt vett fiatalok 15 százaléka rendelkezett legalább főiskolai diplomával, a munkanélküliség körükben csak 6 százalékos. Bár ez a korosztály életének teljes vagy jelentősebb részét a rendszerváltás után élte meg, vállalkozásba eddig elenyésző hányaduk kezdett.
Bizonytalan munkahelyek
A válaszadók közel negyede azt mondta, nem érzi stabilnak a munkahelyét, és mindössze 10 százalékuk gondolja azt, hogy könnyen találna magának új munkát. Az aktív dolgozók 37 százaléka veszi fontolóra egy időre a külföldi munkavállalás lehetőségét, a diákok körében ez az arány 59 százalék.
A felmérés azt mutatja, hogy a felsőfokú tanulmányok végzéséhez a szülőkön túl valamilyen külső forrásra is szükség van. A tanulók közel háromnegyede vállal legalább alkalmanként munkát a tanulás mellett, diákhitelt 17 százalékuk vett fel.
Nem bíznak a gazdasági felemelkedésben
A jelennel inkább elégedetlenek a fiatalok, a jövővel kapcsolatos elképzeléseik azonban kifejezetten optimisták, 67 százalék számít pozitív változásra. A pozitív kilátásokból nem vesz vissza az a tény sem, hogy a magyar gazdaság kilátásait 87 százalékban ítélték meg kedvezőtlennek.
Összességében a fiatalok több mint fele tartja magát inkább optimistának, ezt az értéket a diákok válaszai felfelé, a munkanélkülieké lefelé húzzák.
Harmaduk tud csak félretenni
A fiatalok túlnyomó többsége használ bankkártyát és van folyószámlája, hitelt 19 százalékuk vett már fel, közülük 95 százalék számára gondot jelent a törlesztés. Megtakarítással csak a megkérdezettek 34 százaléka rendelkezett, és jelentős eltérés mutatkozott ezen a téren a keleti és nyugati országrész között. Előbbiben a válaszadók 24, utóbbiban 47 százaléka tesz félre.
A megtakarítással rendelkező megkérdezettek 67 százaléka legfeljebb 3 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból, ami elgondolkoztató adat a jelenlegi, gyakran több mint egy éves álláskeresési időhöz képest. Az elégedettség és kilátások – összevetve a többi vizsgált komponenssel – a pénzügyi helyzet terén komorabb képet festenek: csupán a megkérdezettek 13 százaléka érezte úgy, hogy elégedett pénzügyi helyzetével, és abban nem is várható romlás.
Kell nekik, de félnek a hiteltől
„A fiatalok konkrét megtakarítási céljai között első helyen szerepel a lakás. A következő három évben csak 12 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást. Akik fontolgatják az ingatlanvételt, azoknak 65 százaléka kalkulál úgy, hogy ehhez kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd.
Ezzel szemben magas a hitelek elutasítottsága, a megkérdezettek 49 százaléka nem szeretne eladósodni. Nagy kérdés, hogy a 19-29 éves korosztály, akiknek lakásgondja az életkezdés miatt a legégetőbb, miként tudja majd leküzdeni a hitelekkel szembeni ellenérzését, amelyet vélhetően a szülők elmúlt években megélt nehézségei táplálnak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a lakáshitelezés középtávon ismét jelentős növekedést tud majd felmutatni, ezt mutatja a részindex is” – mondta el Bába Ágnes.
A felmérés
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente ötszáz, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, melyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében.
A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek és mit várnak a jövőtől. A felmérés eredményeiből a K&H negyedévente teszi közzé a pályakezdők bizalmi indexét. Az első kérdezések 2012. november-decemberében zajlottak, a 2012 IV. negyedévi K&H pályakezdők jóléti index értéke 8. .