Valér
2 °C
8 °C

Kiderült, miért drága a japán autó

2013.02.25. 07:09

Éveken át manipulálták árajánlataikat japán, illetve egyes svéd és a német autóalkatrész-gyártók, amivel megdrágították az USA-ban értékesített japán autók árát is – állítja nemrégiben zárult vizsgálata alapján az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma. A tárca gyakorlatában ez volt a legnagyobb árrögzítési ügy, amivel valaha foglalkozott .

A japán autógyártók hagyományosan szoros kapcsolatban dolgoznak együtt beszállítóikkal, ebben látják az alkatrészek megfelelő minőségének garanciáját. A keiretsu néven ismert szimbiózis része, hogy jelentős tulajdonrészük is van a részegységgyártókban, amelyek tevékenységébe a termékfejlesztés első pillanatától belefolynak, írja a Napi Gazdaság.

Ez a viszony azt követően kezdett oldódni, hogy a Nissanban ellenőrző részesedést szerzett a Renault, amely a keiretsu helyett megversenyeztette a beszállítókat. Ezzel le tudta szorítani az árakat, ami lépéskényszerbe hozta a többi japán autógyártót is: a Toyota és a Honda – különösen a tengerentúli piacokon – hasonló módszert vezetett be. Az így kialakult árak azután a keiretsun belül is irányadónak számítottak.

Az alkatrészgyártók azonban nem nyugodtak bele az új helyzetbe, hanem kartellezni kezdtek. Az igazságügyi minisztérium vizsgálata szerint a cégek vezetői rendszeresen tartottak titkos találkozókat, amelyeken egyeztették a következő időszakban esedékes üzleteik árajánlatát. Az FBI birtokában van például egy olyan hangfelvétel, amelyen két Honda-beszállító menedzsere az autógyártó két modellje, az USA-ban is népszerű Civic személyautó, illetve a CR-V hobbiterepjáró egyik részegységének áráról beszéltek.

A Yamashita Rubber Co. értékesítési igazgatója, Josida Hirosi be is ismerte ezzel kapcsolatos bűnösségét, és a múlt hónapban börtönbe került. Cége ugyanakkor azt állítja, hogy a beszélgetéseken pusztán a termékeikkel kapcsolatos nemzetközi elvárásokról tájékozódtak. A minisztérium nem közölt információt azzal kapcsolatban, hogy megbírságolták-e a Yamashitát.

A kartellező vállalatok védekezését megnehezíti, hogy a japán trösztellenes törvény 2005-ös elfogadása után sok versenytársuk mentette úgy a saját bőrét, hogy kitálalt az ügyekről a hatóságoknak. Mentségükre szolgálhat néhány iparági szakértő megjegyzése, miszerint az áregyeztetés nem extraprofit megszerzését, hanem csupán a túlélést szolgálta. A megrendelések időnként olyan óriásiak, hogy a folyamatos ellátás érdekében a beszállítóknak meg kell osztaniuk a gyártást egymás között.

A Honda és a Toyota azt állítja, hogy váratlanul érte őket a beszállítók kartellezésének híre. Figyelmeztették partnereiket, hogy tartózkodjanak az ilyen viselkedéstől, de ennél többet, keiretsujuk feladását nem tervezik. A tulajdonosi összefonódás miatt ez nem is lenne egyszerű: a Honda például 15 százalékkal bír a lelepleződött Yamashita Rubberben.