A gyenge forint gátolja a kamatcsökkentést

A következő hónapokban 2,1-2,6 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció, ami lehetővé teszi a jegybanki kamat további mérséklését, a folyamatot ugyanakkor kockázatossá teheti a forint tartós árfolyamgyengülése, fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők kedden.

A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázta a kedvező adatot. A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május-júniusban - mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél. Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent.  A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését - tette hozzá.

Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció  a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.

A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.) Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal - magyarázta a TakarékBank senior elemzője.

Véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges. Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent. Hozzátette azt is, hogy korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a keddi adatismertetés után közölte: várakozása szerint az MNB monetáris tanácsa a márciusi kamatdöntő ülésen legalább 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésről dönt. Ash szerint ezt a várakozást az alacsony infláció mellett a magyar gazdaság gyenge teljesítménye támasztja alá, és az is, hogy a lengyel jegybank a minap szintén 0,50 százalékpontos - a piac által vártnál nagyobb - kamatcsökkentést hajtott végre. A Standard Bank londoni elemzőjének véleménye szerint, ha a forint rövid távon még tovább gyengül, arra az MNB valószínűleg devizapiaci intervencióval reagálna. Hozzátette: várakozása szerint később, ha a devizaadós háztartások problémáira valamilyen mértékben sikerül megoldást találni, az MNB agresszívabb forintgyengülést is elviselne.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai kedden úgy értékelték, hogy az MNB valószínűleg már most is jobban tűri a gyengébb forintot, mint korábban, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben csökkent a magyar gazdaság devizaalapú eladósodottsága. A ház szerint a vártnál gyorsabb ütemű dezinfláció még tovább erősítheti a magyar jegybank tűrőképességét e téren. A JP Morgan londoni elemzői közölték: alapeseti várakozásuk az, hogy az MNB a következő hónapokban folytatja a fokozatos, lépésenként 0,25 százalékpontos, kamatcsökkentési ciklust. A cég szerint ugyanakkor a célszint alá lassult infláció érveket szolgáltathat ahhoz is, hogy a monetáris tanács ebben a hónapban 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésről döntsön. A JP Morgan elemzőinek véleménye szerint a márciusi kamatdöntő ülésen legalábbis szóba kerül egy ilyen mértékű csökkentés lehetősége.

A ház londoni közgazdászainak keddi prognózisa szerint az MNB enyhítési ciklusa az idei második negyedévben is folytatódik, valószínűleg a 4,50 százalékos kamatszint eléréséig. A JP Morgan alapeseti előrejelzése szerint ezen a ponton az "eltúlzottá váló" forintgyengülés a monetáris tanácsot az enyhítési ciklus befejezésére, vagy legalábbis szüneteltetésére készteti, és a későbbi kamatcsökkentések a devizaalapú hitelek további leépítésének időzítésétől és sikerétől függnek majd.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott vezető elemzője a keddi inflációs adatismertetés után annak a véleményének adott hangot, hogy bár az infláció lassulása a felszínen további támogatást nyújthat a kamatcsökkentésekhez, lehetséges azonban, hogy a monetáris tanács nagyobb figyelmet fordít a maginflációra, mint a teljes kosárra. A teljes kosárra számolt infláció ugyanis a 2-4 százalékos célsáv alsó tartományában van, a maginfláció viszont továbbra is a sáv felső részén jár. Hewitt szerint emellett a forintgyengülés is korlátozó tényező.

Mindent egybevetve a Barclays vezető londoni elemzője azt jósolta, hogy az MNB még további 1,25 százalékpontos kamatcsökkentéssel 4,00 százalékra süllyeszti alapkamatát a jelenlegi 5,25 százalékról, ám ezt továbbra is az eddigi fokozatos, alkalmanként 0,25 százalékpontos csökkentésekkel hajtja végre.