További Gazdaság cikkek
- Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
- Egységes összegű 13. havi nyugdíjat kezdeményezne Magyarországon az MSZP
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
- A vártnál alacsonyabb bevételt termelt a Temu anyavállalata
A magyar lakóépületek zöme igencsak elavult, több mint 60 százalékuk 1980 előtt , és csupán tíz százaléka épült az elmúlt 15 évben, közölte az FHB Bank tanulmánya. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, a fogyasztásuk akár a 90 százaléka megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. A tégla társasházi lakások fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszik ki.
Energiahatékonysági beruházásokkal még jelentős lehetőség van a tartósan növekvő piaci energiaárak miatt magas lakásfenntartási költségek csökkentésére. Ez a potenciál a tanulmány szerint műszaki korszerűsítésre ösztönözheti a távlatban gondolkodó lakástulajdonosokat. A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a családi házak kínálják.
Az elmúlt évtizedben relatíve kevés felújítás volt, viszont sok új lakást építettek és számos használt lakást adtak el. Jelenleg azonban a piac tartósan eltolódhat a felújítások irányába. A lakossági energiakiadások jelentős mértékben növekedtek az elmúlt évtized során, de különösen 2007-től.
2001 és 2006 között a jövedelem átlagosan 19 százaléka ment lakásfenntartásra, ám ez 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24 százalékot is. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében. A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.
A kétezres években jelentős lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, vagy a korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.
Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt.
Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed. Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát.
Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.
A tanulmány szerint mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést.Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére.
Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is nagyobb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.
A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszer, az ún. otthonteremtési programban lehetőség van korszerűsítésre is felvenni államilag támogatott forintalapú hitelt. 2013 januárjától a tavaly újjáélesztett támogatási rendszer több eleme tovább javult. A hitel futamidejének első 5 évében biztosított kamattámogatás mértéke állandó.