További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Véglegesen eldőlt, hogy áprilistól a gyorsvonatokra is pótjegyet kell váltani – értesült az Iho.hu. A közösségi közlekedési szaklap azt írja: minden távolsági vonatra külön-külön meg fogják határozni, hogy kell-e érte extra díjat fizetni száz kilométernél hosszabb útra. A lap szerint a háttérben régóta folyik a harc a gyorsvonatok pótjegyesítése körül, a bevételek növelését (esetleg a kiadások csökkentését) akaró minisztérium, illetve segédintézményei először valamennyi távolsági vonaton megtett utat drágították volna, minden O betűs (országos) járatra kellett volna pótjegy.
A MÁV-Startnál viszont a lap szerint kézzel-lábbal tiltakoztak az emelés ellen, ők tudják ugyanis, hogy az utasvesztést eredményez majd. Másrészt a gyorsvonatok kiemelése ellentétes a mostanában követett filozófiával. Tőlünk nyugatra és északra inkább az a jellemző, hogy az IC-k is normál árban járnak, és csak a nagy sebességű, például TGV vagy ICE vonatok drágábbak. „Mellesleg a gyorsvonatok tényleges (relatív) költsége (a ritkább megállás miatt) inkább kisebb, mint a személyeké, persze csak ha azonos járművek ugyanannyi utast visznek” – jegyzi meg az Iho.hu.
A lap felidézi: a közlekedés irányítói tavaly szeptember óta piszkálgatják a helyközi, távolsági közszolgáltatás tarifarendszerét. Mindennek az eredménye az, hogy az utasok nagy többsége rosszabbul jár a különféle rejtett áremelések miatt. Általános jegyáremelés nincs ugyan, ám számos apró eszközzel módosították úgy a díjszabást, hogy az növelje a tömegközlekedéssel utazók költségeit.
A lap felidézi: az első változás a vasúti IC-k kiegészítőjegyét kilométerfüggővé tette. Ez még több esetben hozott árcsökkenést, mint -növekedést, de itt is voltak, akik rosszul jártak. Ezzel együtt néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, tehát gumikeréken már egyértelműen drágulás volt. Ugyanekkor szüntették meg az öt kilométerre szóló jegyet is, tehát a legrövidebb távra utazók pénztárcáját is a korábbinál jobban megterhelték.
Februárban az IC-pótjegyek árát úgy változtatták, hogy aki nem csúcsidőben utazik, és előre megveszi a jegyét, az kicsit fizessen többet, aki csúcsidőben utazik, vagy nem veszi meg előre a jegyét, az sokkal többet fizessen. „Nem klasszikus áremelés, de mégiscsak a bevételek növelését célozta, hogy száz kilométernél rövidebb távra nem adnak ki ekkortól menettérti jegyet” – írja az Iho.hu.
Emellett döntöttek a virtuális kilométerszámítás megnyirbálásáról, holott korábban éppen ott vezették be ezt a kedvezményt, ahol utastöbbletet remélhettek tőle. „Ez az intézkedés azonban szépen illeszkedik a döntéshozók lopakodó áremelést preferáló stratégiájába: eseti döntés, és vagy a vasútnál hoz többletbevételt a drágább a jegy, vagy a Volánnál az oda pártoló utas. Ha meg az eddigi utas kiszáll a közszolgálati közlekedés megrendelői közül, járatokat lehet ritkítani, azaz a kiadási oldalt lehet faragni, gondolhatják a szakminisztériumban és szatellitszerveinél ülő megmondóemberek” – olvasható a szaklapban, amely azt is felidézi: ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a távolsági buszok közül egyre többet soroltak az emeltdíjas kategóriába.