Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Varga Mihály első törvénye 30 milliárddal növeli a deficitet

2013.03.17. 09:19 Módosítva: 2013.03.18. 11:56

Az alkotmánymódosítás és a rezsicsökkentés kavalkádjában lényegében elsikkadt a figyelem a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett első új törvényjavaslaton. A tervezetet múlt pénteken, március 8-án nyújtották be a parlamentnek, március 11-én szinte észrevétlenül lezavarták az általános, majd másnap a részletes vitáját is, most hétfőn már a módosítóiról szavaznak.

Holott a törvényjavaslat több szempontból is igen fontos. Noha még csak március közepe van, ezzel már harmadszor fogják módosítani a tavaly előbb júniusban elfogadni tervezett, majd az év utolsó heteiben, három októberi megszorítócsomag után összerakott idei költségvetést. Azt a költségvetést, amit még Matolcsy György fémjelzett, és amit január végén Giró-Szász András még stabilnak nevezett. És amit Varga Mihály most 24 oldalas törvénnyel ír át. (A magyar költségvetésnek, úgy tűnik, nem tesz jót, ha stabilnak, kiszámíthatónak nevezik: Matolcsy 2011 őszén mondta azt a 2012-es költségvetésről, hogy stabil és kiszámítható – a törvényt végül a múlt év végéig rekordot jelentő mennyiségben, kilencszer módosították; de időarányosan most esély van a csúcsdöntésre).

A törvénymódosítás ezúttal nemcsak technikai jellegű lesz, mint az idei előző kettő volt (azokra az E.On-cégek vásárlásával kapcsolatos állami garanciák miatt volt szükség). Összesen húsz paragrafussal írják át a most hatályos költségvetést, a változtatások a bevételi és kiadási főösszeget is érintik, és megváltoztatják a deficit tervezett értékét is.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetésnek idén 15 323,816 milliárd forint lesz a bevétele, nagyjából 10 milliárddal több a most hatályosnál. A kiadások 16 195,15 milliárd forintra nőnek az eredetileg előirányzott 16 155,65 milliárdról. Így a deficitet nagyjából 30 milliárddal 871,334 milliárdra növeli Varga Mihály törvényjavaslata a mostani 841,835 milliárdos szintről. Ez GDP-arányosan nagyjából 0,1 százalékos eltérést jelent – az eredeti költségvetés 2,7 százalékos hiánycéllal alkották meg.

A változtatás ugyanakkor – mint azt az általános indokolásban kiemelik – a teljes államháztartás szintjén nem jelent hiány- és adósságnövekedést, mivel a törvénymódosításnak ezek a részei az önkormányzati adósságátvállaláshoz kötődnek, így „a központi és az önkormányzati alrendszer közötti pénzmozgásról van szó”. Vagyis a központi költségvetés nagyobb hiánya ellenére az államháztartás egészében nem nő a deficit, és nem emelkedik az államadósság sem.

A költségvetés módosítását nemcsak az adósságátvállalás indokolja, hanem „a hatálybalépés óta meghozott döntések és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igények” is. A törvény foglalkozik az egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok adósságának átvállalásához kapcsolódó feladatokkal, egy speciális állami kezesség kezesi díjának megállapításával, továbbá az önkormányzatok működésével kapcsolatos formai, technikai és pontosító jellegű módosításokat is tartalmaz.

Pontosították a költségvetésnek a gépjárműadóval kapcsolatos szabályozását, hogy az adóhoz „kapcsolódó bírság, pótlék és végrehajtási költségből származó bevétel teljes egészében és egyértelműen az önkormányzatok bevétele legyen.”A törvényjavaslat kimondja azt is, hogy az MFB hitelnyújtásaihoz és garanciavállalásaihoz kapcsoló állami kezességek kezesi díját a kormány határozatban állapítja meg. Egy technikai változtatás is van a törvényjavaslatban: miután a Magyar Energiahivatalt átnevezték Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá, az ezzel járó változtatást átvezetik a költségvetésbe is.