A matolcsyzmus behajózik Ciprusra

Az Európai Unió a szombati pénzügyminiszteri ülésén merészet húzott: egyebek mellett úgy döntöttek, hogy 10 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárdot forintos) EU–IMF-hitelcsomag érdekében Ciprusnak 10-ről 12,5 százalékra kell emelnie a társasági adót, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. Ez egy egészen elképesztően unortodox, a már korábban elhelyezett megtakarításokat is terhelő, vagyis visszamenőleges hatályú, a magántulajdon védelmével kapcsolatban komoly aggályokat felvető lépés lenne. Olyan, amihez hasonló intézkedésekért Magyarországot az elmúlt években többször jogosan állították pellengérre Brüsszelben.

Az egyszeri illeték a legújabb hírek szerint a 100 ezer eurónál kisebb értékű bankbetétekre 3 százalék, a 100 és 500 ezer közötti összegeké 10 százalék lenne. Az 500 ezer eurót meghaladó részre 15 százalékos elvonási kulcs vonatkozna. Emellett olyan ötlet is volt, hogy csak a 100 ezer euró fölötti betétek adózzanak, ők viszont 15,6 százalékot. Pontos értékeket nem tudni, hiszen a ciprusi parlament előbb hétfőre, majd keddre halasztotta a várhatóan komoly tiltakozáshullámoktól kísért intézkedésről szóló szavazást.

Fotó: Andrew Winning

A csomag része, hogy ha a betétesek két évig nem nyúlnak a pénzükhöz, a most befizetendő illeték felét megkaphatják valamilyen földgázhoz kapcsolódó értékpapír-konstrukcióban. A döntés indoklásában elhangzott, hogy az eurózóna gazdaságának 0,2 százalékát adó Ciprus nem fogja igazán megszenvedni a lépést, hiszen az ország betéteseinek csaknem felét külföldiek, főleg oroszországi szereplők adják. Az intézkedéseket magyar idő szerint kedd délután négykor szavazhatják meg Cipruson.

A mentőcsomag fő célja, hogy tőkéhez juttassa a ciprusi bankrendszert, amit súlyosan érintett a tavalyi görög államcsőd (amit egyébként „az adósság részleges leírásának” vagy „átstrukturálásának” hívunk, hogy ne hangozzon olyan ijesztően): a részleges adósságelengedésen hozzávetőleg 9 milliárd eurót buktak.

A magyaroknak is fájna

A ciprusi bankrendszer az elmúlt években hatalmasra nőtt az állam méretéhez képest. Az ok elég egyszerűen leírható: a rendszer „offshore” jellegű, azaz alacsony adókulcsai és lazább pénzügyi szabályozása miatt egyértelmű célállomása volt az elmúlt években az adóoptimalizáló nagytőkének.

Ebben elsősorban orosz és ukrán milliárdok vettek részt, de találunk itt brit milliárdokat is rendesen. És közismert, hogy a magyar vagyonok is előszeretettel vették az irányt az elmúlt években Ciprus felé. A politikai közbeszéd 2009-ben Simor András egy ideig Cipruson tartott, majd hazahozott pénzeit és „offshore lovagságát” helyezte a középpontba, de természetesen ennél jóval kiterjedtebb a magyarok ciprusi kapcsolatrendszere. Az állami tulajdonban lévő MVM cégcsoportnak is voltak például korábban kapcsolatai ciprusi hátterű offshore-cégekkel, egy ciprusi offshore vállalkozás például 6,35 millió eurós befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, de az MVM horvátországi szállodaügyében is felmerült egy ciprusi cég.

A cégnyilvántartás adatai szerint most is csaknem kétezer olyan magyarországi vállalkozás van, amely tulajdonosa ciprusi illetőségű, az esetek nagy részében offshore vállalkozás. Ez több mint a negyede annak a mintegy 7200 magyarországi vállalkozásnak, amelyek tulajdonosai úgynevezett offshore jellegű országokban (például a Holland Antillákon, Antigua és Barbudán vagy a Brit Virgin-szigeteken) bejegyzett társaságok. Most is számos magyar vállalkozás kínál ciprusi cégalapítást „az Európai Unióban legalacsonyabb adóterhekkel" kecsegtetve az ügyfeleket. A téma jellegéből adódóan nagyon tág határok között mozgó becslések szerint a magyar hatóságok elől elrejteni kívánt vagyonokból 170-280 milliárd forintnyi euróvagyon pihenhet ciprusi bankokban.

Túlfejlett bankrendszer

Az offshore vagyonoknak köszönhetően a ciprusi bankszektor mérlegfőösszege a nyolcszorosa a ciprusi GDP-nek (a válság előtt tízszerese volt), rengeteg külső forrással. „Ha emlékszünk az izlandi történésekre 2008-ban, ahol a bankszektor a tizenegyszerese volt a GDP-nek, akkor gondolhatjuk, hogy ez nem jó ómen” – mondja Pápa Levente, az OTP devizastratégája.

A görög csőd után Ciprusnak azonnal pénzhez kellett jutnia. Először kisebb felzúdulás mellett Ororszországtól kértek és kaptak néhány milliárd eurót, de ez mostanra elfogyott, ezért fordultak az unióhoz. A mostani csomag értéke viszont kevesebb a vártnál. Ciprusnak 17 milliárd eurót kéne előteremtenie, amelyből saját számításaik szerint 10 milliárd lenne csak a bankok feltőkésítésére szánt összeg.

Az uniós partnerek már korábban többször elmondták, hogy azt szeretnék, ha Ciprus maga tenne szert olyan többletjövedelemre, amelyből ezt a folyamatot finanszírozni tudná. A hiányzó 7 milliárd eurónak része 1,4 milliárdnyi privatizációs bevétel és társasági adóemelés is, a nagyját azonban az emlegetett betétadó adná. Az egész összeget Ciprus önerőből viszont biztosan nem tudná előteremteni. A segítség nélkül viszont már májusban becsődölne az ország, ami nehezen felmérhető következményekkel járna az összes európai országra nézve.

Az EU nem pénzelné az orosz milliárdosokat

Az EU döntéshozói már hónapok óta folyamatosan aggódtak amiatt, hogy a mentőcsomag legnagyobb nyertesei az orosz milliárdosok lennének, amelyet európai adóeurókból nem szívesen finanszírozna meg az EU. Emellett azt is folyamatosan magyarázzák a döntés óta, hogy a ciprusi helyzet egyedisége miatt van szükség ilyen intézkedésre. Ebbe a magas orosz-ukrán befektetési állomány mellett Pápa Levente szerint még az is beletartozik, hogy a ciprusi bankok viszonylag sok pénzt tartanak ciprusi államkötvényben, viszont a forrásaik között alacsony a banki kötvényállomány.

A bankszektor mérlege miatt tehát, az állampapírokon nem lehet veszteségleírás, mert akkor a bankokat ugyanekkora mértékben kell feltőkésíteni, illetve a banki kötvények tulajdonosait sem feltétleneül érdemes tőkeleírásra kényszeríteni, mert kötvényből alig van, messze nem lenne elég.

Ha megkapnák a teljes 17 milliárd eurós csomagot, akkor túl magassá és fenntarthatatlanná válna az adósságpálya, ami előbb-utóbb vagy átstrukturáláshoz vezetne (és újra és újra válságperiódushoz vezetne, mint a görög esetben), vagy az adóbevetélek emelésével ezt úgyis a lakosság fizetné majd meg.

„Így maradtak a betétesek, akik alapesetben a veszteségi rangsor végén vannak, azaz őket védik legjobban a jogszabályok, csak végső esetben kell veszteséget elszenvedniük” – mondja Pápa.

Érthetően rosszul fogadták

Az uniós húzás rendkívül megdöbbentett minden piaci szereplőt, a ciprusi betétesek között óriási tiltakozást váltott ki, hiszen ők eddig biztosak lehettek abban, hogy 100 ezer euró alatti betétet nem bánthatja senki, hiszen azt védi azonnal meg is rohamozták a bankokat, hogy kimentsék a pénzüket. A legtöbben persze hiába, a hatóságok ugyanis szombatról vasárnapra virradó éjszaka befagyasztották a megtakarításokat, hogy elkerüljék egy lehetséges pánik következményeit, így azokhoz a megtakarításokhoz, amelyekre az illeték vonatkozhat, nem lehet hozzájutni.

Fotó: Pétros Karadjiasz

A bizalmon alapul ugyanis a teljes modern pénzügyi rendszer: ha a betétesek egyszerre mindannyian ki akarnák venni a pénzüket, az egyébként tökéletesen működő bankokat is hamar csődbe vihetne. Az a banki működés lényege ugyanis, hogy a betétesek pénzét nem elássák, hogy esetleg azonnal hozzáférhető legyen, hanem befektetik a legnagyobb részét.

A banki ügyfelek most csak az ATM-ekből vehetik fel bankbetétben lévő, nem lekötött pénzeiket, a bankautomatoknál emiatt most is hosszú sorok állnak. Emellett a tőkepiacokon is komoly bizonytalanság alakult ki, ami azóta eladási hullámokban és fokozott kockázatkerülésben jelent meg.

Hétfőn ünnepnap volt Cipruson, de a bankok csak akkor fognak újra kinyitni, ha megszületett a végső döntés, és akkor rögvest le is vonják a betétekből a kérdéses hányadot.

Komoly politikai viharokat is szült

Nikosz Anasztasziadesz kormányfő azt mondta: ő sem akarta a betétek adóztatását, ugyanakkor ez még mindig jobb, mint az államcsőd. „Ciprus tragikus helyzetben van. ... A kevésbé fájdalmas lehetőséget választottam és viselem ennek politikai költségeit is azért, hogy a lehető leginkább mérsékeljük a következményeket a gazdaságra és ciprusi embertársainkra nézve.”

Az egyébként is törékeny egyensúllyal kormányzó Anasztasziadesznek ráadásul azonnal jelezte több parlamenti párt, hogy nem támogatják a javaslatot, többen komoly tüntetéseket ígértek keddre, kihasználva az általános felháborodást. Jianakisz Omiru parlamenti elnök megszakította londoni látogatását, és hazautazva rögtön tévében jelentette ki, hogy a partnerek felmondták az európai szolidaritást és megalázták Ciprust. "Pénzügyi eszközökkel folyó népirtás zajlik" - mondta Filokiprosz Andreu a ciprusi iparkamara elnöke, az 1974-es török invázióhoz hasonlítva a bankbetétekre kivetett különadó következményeit.

A hírekre Oroszország is gyorsan reagált, érthető módon meglehetősen ellenséges hangnemben. Putyin szerint a döntés „igazságtalan, szakmaiatlan és veszélyes”. Szergej Beljakov gazdasági miniszterhelyettes szerint a lépés nem csak ciprusi bankrendszerrel kapcsolatban vet fel kételyeket, de az az összes uniós országéval is. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint felülvizsgálhatják a Ciprusnak korábban adott 2,5 milliárd dollárnyi orosz hitel feltételeit is.

Ne a kicsiket büntessék

Bár az előzetes hírek szerint főleg a németek nyomására próbáltak keresztbe tenni az orosz milliárdosoknak, Németországban is bőven voltak kritikusai a lépésnek. Guido Westerwelle német külügyminiszter hevesen bírálta a tervezetet, szerinte komoly hiba a kisebb betétesek adóztatása. A konzervatív-liberális koalíciós kormány egy másik liberális tagja, Daniel Bahr egészségügyi miniszter is kiemelte, hogy „nem a kismegtakarítókat kell felelősségre vonni a válságért”.

Ezt a követelményt fogalmazta meg előző nap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, szerinte helyes döntés volt, hogy az euróövezeti mentőakciók történetében először az érintett
ország bankjainak ügyfeleit is bevonják a válságkezelésbe, ugyanakkor a válságról nem a hazai kisbetétesek tehetnek, akik a külföldi betétesek kétes eredetű hatalmas pénzeihez képest szerény összegeket helyeztek el a szigetország bankjainál.

A bizalomnak lőttek

Ciprus kis ország, az ott történő folyamatok közvetlenül nem határozzák meg az európai folyamatokat. Pápa szerint hétfőn a legnagyobb kockázat az volt, hogy más déli országokban okoz-e valamilyen méretű bankrohamot a ciprusi intézkedések bevezetése.

Pontosabban ilyenkor általában felmerülhet más, gyengélkedőbb bankszektor betéteseiben is, hogy ha Ciproson elvesztették volna a pénzük egy részét, akkor mi a valódi garancia arra, hogy mondjuk az olasz vagy spanyol bankjuknál nem történik-e hasonló. Sokszor elhangzott, hogy az ilyen jellegű intézkedések hatása olyan, mint a kemény drogoké: ha valaki kipróbálgatja, sokáig tart, amíg soha többé nem jön szóba a használata és még tovább, amíg ezt mások is elhiszik róla.

„A bizalomnak már lőttek” – írta blogjában Lars Seier Christensen, a dán Saxo Bank főnöke. „Amit egyszer meg lehet tenni, azt máskor is meg lehet tenni. Ha elvehetnek 10 százalékot a betétesek pénzéből, akkor elvehetnek 25-öt, 50-et vagy az egészet is. ... Ez tiszta szocializmus és még most sem tudom elhinni, hogy megtörtént.”

Egyelőre úgy tűnik, hogy nem ijedtek nagyon meg a déli országok betétesei, „és az európai vezetők is mindent megtesznek, hogy hangsúlyozzák: a ciprusi betéti adó unikális voltát, és az ilyen típusú intézkedések bevezetését kizárták más országok esetén. A kritikusok szerint azonban az európai betétesek most már láthatják, hogy ha szorul a hurok a kormányzatok nyakán, akkor akár el is vehetik a betétesek vagyonának egy részét” – mondja az OTP szakértője.

Emellett igazságossági kérdéseket is felvet, nem magától értetődő ugyanis, hogy miért kell egy ciprusi rokkantnyugdíjas kis betétjéből is elvonni, amikor a banki kötvénytulajdonosokat nem bántják, még ha utóbbiak nem is hoznának annyi pénzt.

Végül a hosszabb távú politikai hatásokról sem érdemes elfelejtkezni. Egy ilyen húzással jelentősen megemelkedne a kormányoknak egy esetleges EU–IMF mentőcsomagtól való félelme, hiszen egy betétadó súlyú intézkedés óriási politikai veszteséget hozna azonnal. Ezért egy vakmerőbb kormány akár mindent kockára tehet, hogy elkerülje a segítséget, és az ezzel járó borítékolható választási vereséget.

Nekünk is fájhat, ami ezután jöhet

Különösen erősen érinthetik a fejlemények az olyan kicsi és problémás országokat, mint Magyarország. Ambrus Gábor, a 4cast stratégája azt írta: a közép távú kilátások szempontjából jó észben tartani, hogy Magyarország félhet leginkább a Ciprus felől elindult pénzügyi fertőzés miatt.

Ő emlékeztet rá, hogy a kelet-közép-európai térségben egyedül Magyarországon alakult ki az utóbbi időben olyan mértékű banki betétkivonási hullám 2011 végén, illetve 2012 elején, amely már pénzügyi stabilitási kockázatokkal fenyegetett. A Portfolionak adott nyilatkozata szerint a magyar piaci helyzet most sokkal stabilabb annál, hogy azonnali, vagy közvetlen betétmenekítéstől kelljen tartani.

Fotó: Patrick Baz

Azonban ha a magyar kormány rosszul kezeli a magyar betétesek hangulatát, akkor a jelenlegi ciprusi fejlemények a következő években a magyar betétesek gondolkodására is kedvezőtlenül hathat és jelentősen felerősítheti az esetleges betétkivonás második hullámát, ha azt majd valamilyen fejlemény kiváltaná.

Külön kérdés, hogy ha Ciprus egy ilyen, európai viszonylatban kicsinek számító összegre ilyen kemény feltételeket kap, akkor mire számíthatunk mi, ha netán bajba kerülünk. Megkérdeztük az MNB-t, hogy Magyarországon elképzelhető bármiféle válsághelyzet esetén a bankbetétek valamilyen típusú megadóztatása vagy hogy terveznek-e bármiféle megnyugtató nyilatkozatot kiadni, de azt válaszolták, hogy egyik kérdésünkre se kívánnak mondani semmit.

Az NGM részéről Cséfalvay Zoltán ennek kapcsán nekiment az IMF-nek és az EU-nak is. Szerinte ha ez még nem lett volna egyértelmű, most kiderülhetett, hogy a nemzetközi szervezetek segítsége, és az, hogy az IMF megjelenik egy országban, milyen következményekkel jár, mondta az államtitkár.

Valószínűleg a kicsiket nem bántják

Móró Tamás, a Concorde elemzője és Pápa szerint is az európai bizalom helyreállítása, valamit belpolitikai okok miatt valószínű, hogy a betétesi adó belső struktúrája változni fog. „A legjobb megoldás az lenne, ebből a szempontból, hogy ha a teljes 5,8 milliárd összeget a 100 000 euró feletti betétekből fizettetnék meg, ami így 15 százalékos adókulcsot jelentene. Ezzel viszont az lenne a baj, hogy az »offshore« jellege Ciprusnak erőteljesen sérülne, nem lehetne többé orosz milliárdokra számítani, ez pedig nem érdeke az országnak” – véli Pápa.

„Így valószínűleg valamilyen köztes megoldás fog születni: úgy kell enyhíteni a betétesek aggodalmain, hogy az orosz milliárdok is maradjanak. Ha esetleges a parlament nemet mondana a betéti adóra rendkívüli károkat okozhatna, hiszen a piacok már tudják, hogy ez a feltétel az EU ultimátuma volt az eurózónán belül maradáshoz. A ciprusi font pedig könnyen elhozathatja a görög drachmát, a spanyol pesetát és a portugál escudót, esetleg az olasz lírát is újra” – mondja Pápa Levente.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!