Az unió ostorozza a magyar adórendszert

Ma jöttek ki az unió legfrissebb, gazdasági stabilitást ellenőrző országjelentései. Ezekben elsősorban Spanyolországot és Szlovéniát  szólítják fel sürgős lépésekre. Előbbinek gyorsan ki kéne dolgoznia valamiféle megnyugtató reformot a a magas munkanélküliség, államadósság és alacsony növekedés okozta csapdahelyzetre.

Szlovéniának pedig nemes egyszerűséggel életben kéne tartania valahogy a bankrendszerét. Az ország vezetője, Alenka Bratusek szerint egyébként a kormányuk "éjjel-nappal" dolgozik a megoldáson, de könnyen lehet, hogy itt sem kell sokáig várni az uniós bankmentő–csomagra.

Gyenge magyar beruházási szint és adórendszer

Magyaroszág azon 11 európai ország társaságába került, ahol komoly makroökönómiai kockázatok állnak fenn, ezért fokozottan oda kell figyelni, de nincs pillanatnyilag vészhelyzetszerű állapot.

Az országunkról az erős tőkekiáramlást jegyzik meg, illetve egyik részről a válallati és az állami adósságcsökkentés, másik oldalról a bizonytalanság és külöadók okozta hitelszűke történelmi mélypontot hozott a beruházásokban. emellett a termelékenységünk sem nő érdemben.

A gyenge növekedési potenciál, a magas adósságszint és magas finanszírozási költségek, a külföldiek magas állampapír-részaránya, valamint a jelentős bruttó finanszírozási igény miatt kiszolgáltatott az ország. Megjegyzik emellett még, hogy nincs jele annak, hogy a közfoglalkoztatás bármennyire is segítené visszavinni a munkanélkülieket a valódi munkaerőpiacra.

Az adórendszerünk változásait is külön figyelemmel kísérték, és mivel a Portfolio lefordította az értékelés fő bekezdéseit, érdemes lehet az unió szemszögét egészében végignézni: 2010-ben a kormány célul tűzte ki a vállalkozások terheinek csökkentését, és hogy 2013-ra 10 százalékos egykulcsos társasági adót vezet be. Időközben már a Széll Kálmán tervben módosították ezeket az elképzeléseket és halasztotta a kormány a társasági adó ilyen mértékű csökkentését (ami megvalósult: 500 millió forint adóalapig az adókulcs 10 százalék, felette 19 százalék maradt), közben pedig sorozatosan különadók kivetésére került sor a költségvetési lyukak betömésére.

Hatalmasat nőttek a vállalkozások terhei

Így nehezebbé vált megítélni a vállalkozásokra rakódó terheket, holott nem elegendő csupán a társasági adót nézni, ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyi adóteher rakódik a vállalkozásokra, és beruházásaik eldöntésére a vállalatok ugyancsak nem a puszta társasági adókulcsot veszik figyelembe, hanem mindent együttvéve.

A különadók mértéke pedig az elmúlt években azonban nemhogy csökkent volna, hanem nőtt - mutat rá az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlyhiányokkal foglalkozó jelentésében. 2009 és 2013 között a szektorális különadókból származó bevétel a GDP arányában kifejezve 0,5 százalékról 2,5 százalékra emelkedett, mindez pedig a bruttó hazai össztermék arányában 1 százalékot kitevő társasági adó és a 1,5 százalékot kitevő helyi iparűzési adóra jön rá.

Bizonyos különadók már 2010 előtt is léteztek, emlékeztet a Bizottság, így például a Robin Hood adó, a gyógyszergyártó cégekre és hitelintézetekre kivetett adók egy része, ezek mértéke azonban eltörpül a költségvetés méreteihez képest, és az érintett vállalatok eredményének arányában sem volt túlzott tétel. 2010-ben további különadók kerültek bevezetésre, majd 2011-ben például a gyógyszergyártókra kivetett különadó a duplájára emelkedett, 2012-ben a kormány a korábban átmenetinek szánt különadókat állandó különadókkal váltotta fel.

Ennek következtében a vállalkozások terhei összességében nem csökkentek az elmúlt években annak ellenére, hogy a társasági adó a fent leírtak szerint csökkent, ráadásul 2013-ban újból növekedésnek indul a teljes adóterhelés, ami a társasági adó+különadók+helyi adók együtteséből adódik. Ennek forrása pedig a különadók további emelkedése.

Fontos megjegyezni, hogy a különadók a vállalkozásokat szelektíven érintik (például pénzügyi szektor, telekommunikációs szektor, energiaszektor), miközben a kis- és középvállalkozásokat kedvezményes adózási formákkal célozták meg (10 százalékos tao, kata, kiva stb.).

2013-ban számos különadó mértéke nőtt, vagy kerültek bevezetésre újak. Az energiaellátók különadójából 5,6 milliárd forint bevétele volt 2012-ben a költségvetésnek, 2013-ra az előirányzat 80 milliárd. A pénzügyi szervezetek különadójából a tavalyi 84 milliárd után 2013-ban 144 milliárd forint adóbevételt vár a költségvetés, bevezetésre került a pénzügyi tranzakciós illeték, amitől 300 milliárd forint bevételt várnak és a biztosítási adó, amitől nagyjából 27 milliárd forintot. Ezekhez képest valóban eltörpülni látszik, hogy 2012-ben az összes társasági adóbevétel nagyjából 340 milliárd forint volt.

Az idei évre vonatkozóan a Bizottság összeszedte, hogy miként alakult a különadók mérete a költségvetésben, látható, hogy a tavalyi év végéhez közeledve az adótételek száma és mértéke is növekedett.

Több csatornán keresztül is károsak

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a különadóknak negatív ösztönző hatása van, több csatornán keresztül hatással vannak a gazdasági növekedésre, különösképp a befektetésekre és a termelékenységre gyakorolt torzító hatáson keresztül.

A gazdaság kilábalása szempontjából különösen fontos, hogy a vállalatokra kivetett különadók a külföldi működőtőke beáramlást visszafoghatják (Magyarországon ez azért is kiemelten fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva a régióhoz viszonyítva is különösen nagy arányt képvisel a külföldi működőtőke, nagyjából 80 százalékra tehető). A működőtőke és a multinacionális vállalatok jelenlétének hiánya pedig visszavetheti a technológiai transzfert és tudás beáramlását a gazdaságba.

Látható, hogy a szektorális különadók kivetése átrendeződést okoz, azaz egyes szektorokat jobban érint, míg mások jóformán nem éreznek belőle, ez azonban gazdasági hatékonytalanságokat kreál a Bizottság szerint. A beruházási ráta pedig mélyponton (17 százalék körül) van Magyarországon, és még inkább lecsökkent a különadókkal érintett szektorokban. Az üzleti környezet romlására utal a Bizottság szerint az is, hogy a globális versenyképességi rangsorban 12 helyet esett vissza Magyarország az előző évhez képest.